A műsor bevezető témájának szánt magyar nyelvhasználat hamar a rajkai, különös szlovák-magyar szimbiózis feszegetésébe fordult. Gábor, aki maga is a Pozsony-közeli, számos szlovák betelepülővel bíró faluban él, komoly fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy milyen iskolába járnak a szlovákok gyerekei (magyarba), mennyire érzik magukat a helyi közösség tagjainak, s miként reagálnak az őslakosok a szlovákokra. Az integráció furcsa párhuzamokat hordoz a szlovákiai magyar közösség sorsával is. Szó esik arról, miként sajátítja el valaki a szlovák nyelvet, ha magyar közegből érkezik, miként kezelik a nyelvhasználatot a különféle cégek és vállalatok – előnyt jelent, vagy hátrányt a fővárosban, ha képesek vagyunk rendesen beszélni az anyanyelvünkön? Megvannak a tapasztalataink arról is, mennyire lehet valakiről megállapítani a nemzetiségét csak az akcentusa alapján.

Az adásban terítékre kerül az ebola, majd a vírus kapcsán szóba jön, mennyire ad, vagy éppen nem ad okot a pánikra a terjedő betegség (egyikünk sem orvos, de természetesen mindegyikünknek megvan róla a véleménye). Miként lehet védekezni egy világjárvánnyal szemben? Miként lehet védekezni az egyszerű betegségekkel szemben és mit gondolunk az egyre inkább elharapózó oltásellenességről? Szó esik érintőlegesen az ezoterikus tanokról és azokról a közép-felsőosztálybeli családokról, akiknek sok a pénzük, továbbá szeretnék, ha a gyerekeik a falon átlátva is meg tudnák különböztetni a színeket – és hajlandóak ezért fizetni is [videó - csehül].

A számítógépes játékok, a zene és a filmek piaca is alaposan átalakult az utóbbi években. Míg egykor szinte egyikünk sem vásárolt digitális tartalmat, gyakorlatilag mindannyian rászoktunk arra, hogy pénzért töltögessünk. Az ok: annyira olcsó lett a legtöbb szolgáltatás, hogy minden további nélkül megéri. Szóba kerül a Steam, a Deezer, vagy a Spotify és az is kiderül, hogy Gábor, Géza és Laci közül kicsoda kölcsönöz még mindig előszeretettel játékokat. De úgyis letagadja.