Mintha egy másik világba csöppentünk volna: sokkolt bennünket a tény, hogy létezik a Rockmobil. Miért? Kinek? Hogyan? Mennyire? Csak a kérdések és a kérdések és a kérdések, túlnő rajtunk létjoga. A zenekarok lehajolnak az apróért, a rock identitását kiárusítva és maguk mögött hagyva lovagolnak el az alkonyatba tarisznyájuk csörgésének visszhangjában. Stigmától stigmáig terjed a korlát, átlépni nem hajlandó. Idejétmúlt ideák utolsó fűcsomóit tépik ki szemünk láttára, és mi csak vakarjuk a fejünket, hogy miért, kinek, hogyan, mennyire. Elfogynak a szavak, ahogyan a rocknroll az nka-pénzek, a MOL-támogatás és társai kokainos mámorában. Cringe. Szomor. Viszlát.