nagyböjt 4. hét, hétfő

** Jn 4,43-54 **

Két nap múlva eltávozott onnan Galileába. Jézus ugyan saját maga tanúsította, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában, mégis, amikor Galileába ment, befogadták őt a galileaiak, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben művelt az ünnepen, mert ők is ott voltak. Ismét elment tehát a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Kafarnaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte őt, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt. Erre Jézus azt mondta neki: ,,Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!'' A királyi tisztviselő erre azt felelte: ,,Uram, gyere el, amíg meg nem hal a gyermekem!'' Jézus azt mondta neki: ,,Menj, a fiad él!'' Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment. Amint hazafelé tartott, már eléje jöttek a szolgái, és jelentették, hogy a fia él. Megtudakolta tőlük, hogy melyik órában lett jobban. Azt felelték neki: ,,Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.'' Megértette ebből az apa, hogy éppen abban az órában, amelyben Jézus azt mondta neki: ,,A fiad él.'' Hitt ő és egész házanépe. Ez már a második csodajel volt, amelyet Jézus művelt, amikor Júdeából Galileába ment. |