Mikor, hol és kikkel engedhetjük el magunkat? Mit kell egyáltalán ilyenkor elengednünk? Kócos haj, kendőzetlen őszinteség, esetleg trágárság vagy meztelenség? Mennyire és miért dolgozik bennünk a megfelelési kényszer? Egy kamera segíti vagy nehezíti az ellazulást? És egy elmegyógyintézet? Az objektív vagy a fotós jelenléte a zavaróbb? A komfort hiánya vagy a luxus feszélyez jobban? Aki előtt el merjük engedni magunkat, az nem is fontos? Esetleg ő a legfontosabb?