1771-ben egy marosvásárhelyi lelkész a szalonnás kamrájában oktatta a lányokat, míg a fiúk már régen iskolapadban ültek, a 20. századra viszont a lányok már ugyan azokra az egyetemre járhattak, mint a fiúk. Milyen volt nőnek lenni a 19-20. századi Magyarországon? Milyen lehetőségeik voltak a nőknek az oktatás terén? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ az egyetem Humáninformatika Tanszékének adjunktusával, Dr. Szűts Novák Ritával, akivel a 19-20. századi magyar nőnevelés történetéről beszélgettünk bemutatva újonnan megjelenő kötetét a Mikro-(nő) történet – Gyertyánffy István és Imre Sándor egodokumentumai a 19-20. századi nőképről, feminizmusról és nőnevelésről című értekezést.