Mitől lesz egy színdarab generációkon átívelően érvényes, és mennyire engedheti meg magának a szerző vagy a rendező, hogy saját korára aktualizáljon egy színházi előadást? Többek között ezek a dilemmák fogalmazódtak meg A kultúra lenyomata című rovatunk mostani epizódjában, amelyben a Vígszínház társulatának egyik idei előadása volt a téma.

Fejezetek:

00:00-00:37 Az államtitkár úr a Pesti színházban

00:37-03:42 A visszaszorulóban lévő polgári színjátszás

03:42-06:10 A darab magyarországi története, és az új bemutatóról szerzett benyomások

06:10-15:21 Az előadás aktualitása, aktuálpoltika a színházban

15:21-18:54 A darab recepciója 1896-ban és most, a Vígszínház hagyományainak továbbéltetése

Ha a magyar filmgyártás legnagyobb klasszikusaira gondolunk biztosan az első között merül fel az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, vagy Az aranyember. A hatvanas-hetvenes évekhez hasonlóan az elmúlt pár évben újra nagy számban láthattunk monumentális történelmi filmeket a mozikban és a tévében is. A kultúra lenyomatának most következő epizdójában ezekről beszélget rovatunk két állandó szereplője.Fejezetek:00:00-0:39 Történelmi filmek a magyar filmgyártás történetében00:39-09:12 A történelmi filmkészítés csapdái09:12-15:25 Viszonyunk a történelmi emlékezethez a filmeken keresztül15:25-19:27 Mennyire látunk az új történelmi filmek készítése mögé? Mik a hiányzó témák?

A kultúra lenyomata című rovatunk legutóbbi epizódjában a Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai gyűjteményében látható Fő a kávé című kiállítást járta be Farkas Adrienne és L. Simon László, akik a múzeum által a kiállításhoz kapcsolódóan kiadott kiadványsorozat első kötetét és a benne található ma már technikatörténeti különlegességnek számító eszközöket is bemutatják a legújabb részben.

Fejezetek:

00:00-0:26 A kiadványsorozatról röviden

00:35-04:03 A kávépörkölőtől a mérlegen át a vasalóig

04:03-10:55 A szódaszifontól a vasmozsarakon át az elektromos ruhakeféig

10:55-16:08 A kézi mosógéptől a színváltós golyóstollon és kenyérpirítón át az inhalátorig

16:08-19:24 A használati tárgyak szépségének és funkciójának átváltoztatása

A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője Farkas Adrienne és L. Simon László sok mindenben különbözik, de két szenvedélyük mindenképpen közös: a kávézás és a kiállítások látogatása. Ha ez a kettő összefonódik, akkor nekik mindenképp ott a helyük, így rovatunk mostani epizódja a hazai kávékultúrát bemutató Fő a kávé című kiállításról szól.

Fejezetek:

00:00-0:35 Fő a kávé - a kiállításról röviden

00:35-11:00 Kávézási szokások ma és évtizedekkel ezelőtt Magyarországon

11:00-15:28 Készletek és rekvizitumok a múltból

15:28-19:30 A kávé útja a cserjétől a csészéig

Biztonságban? Egyszavas kérdés, ami sokat sejtet, és amit érhetünk társadalmunkra, az egzisztenciánkra, de akár egy képzőművészeti kiállítás műtárgyaira is. Különösképpen igaz ez, ha törékeny szobrokról van, szó mint Benczédi Ilona alkotásai, amelyek a BAB Galériában láthatók. Ezekről beszélgetett A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője.

Fejezetek:

00:00-00:48 Bevezetés, Benczédi Ilona élete.

00:48-03:52 Történetmesélés a kerámiaművészetben, narrativitás a modern szobrászatban.

03:52-08:37 Egy kettétört szobor története, aktuális problémák egy régi alkotásban.

08:37-17:45 Újraalkotás, technikai variációk szépség és ősiség Benczédi műveiben.

17:45-20:07 A hétköznapok banalitása és az élet abszurditása a szobrokon.

Az utolsó vacsora - igen ismert alkotás. De nem csak Leonardo da Vinci falfestménye, hanem az 1995-ös amerikai sikerfilm és az abból készült színdarab is, amelynek a szerzője Magyarországon járt az előadás budapesti premierje alkalmából. A Thália színház idei új bemutatója és az ennek mentén felmerülő véresen komoly társadalmi kérdések szolgáltatták a témát A kultúra lenyomata című rovatunkhoz.

Fejezetek:

00:00-00:43 - Az utolsó vacsora a Thália színházban, ismertető

00:43-6:10 Első benyomások az előadás után

06:10-07:48 Mi szabhat határt az emberi indulatnak?

07:48-09:28 A színdarab története, és globális recepciója

09:28-14:15 Hogyan hat a mi életünkre az, amit a darabban látunk?

14:15-19:01 Radikalizmus vagy bátor kiállás a szólás szabadsága mellett, mi jelenti a különbséget?

Mi szükség van írótáborokra, kik kerülhetnek a tagjai közé, és egyáltalán mitől számít valaki írónak, költőnek? Ezeket az alapvető kérdéseket tárgyalták meg A kultúra lenyomata című rovatunk szereplői Farkas Adrienne, és a Tokaji Írótábor elnökeként is dolgozó L. Simon László.

Fejezetek:

00:00-00:34 - Bevezető

00:34- 06:12 - Ki számít szépírónak és ki nem?

06:12-08:19 - Milyen funkciót lát el a Magyar Írószövetség, és kik kerülhetnek be?

08:19-14:17 - Kik és mire kaphatnak irodalmi díjakat?

14:17-16:02- Mi marad fenn 100 év múlva a mai irodalomból?

Nem csak egy Kossuth-díjas alkotó életműve előtt tiszteleg, hanem egyben a Mohácsi csata 500. évfodulójára is megemlékezett a Műcsarnok nagyszabású kiálítása. Erre látogatott el A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője.

Fejezetek:

00:00-00:35 - Bevezető

00:35-03:00 - Kanonizálódott-e Kő Pál életműve?

03:00-05:13 - Egy gazdag pálya bemutatása a Műcsarnokban

05:13-12:10 - Mi jellemzi Kő Pál alkotásait?

12:10-17:49 - A Mohács Történelmi Emlékhely installációja a mohácsi csata 500. évfordulóján

A magyar kultúra napjának alkalmából arra kértük A kultúra lenyomata című rovatunk szereplőit Farkas Adrienne-t és L. Simon Lászlót, hogy saját szempontjaik alapján elemezzék a Himnuszt, beszéljenek Kölcsey Ferenc művének történetéről és, hogy miként vált végül a magyar identitás alappillérévé.

Fejezetek:

00:00-00:57 - Bevezető

00:57- 06:28 - Nehéz himnuszt kaptunk? Mennyire tudjuk összehasonlítani más nemzetek himnuszaival?

06:28-12:18 - Hogyan ivódott az identitáspolitikába a Himnusz?

12:18-18:47 - Hogyan éljük meg ma a magyarságunkat?