A paradoxon mestere - Oscar Wilde élete

„Mindannyian a csatornában vagyunk, de néhányan közülünk a csillagokat nézzük.” - Oscar Wilde pályájának egyik legizgalmasabb szakaszához érkezünk. A ragyogó társasági figura, a szellemes provokátor egyre sikeresebb drámaíró is. Miközben aforizmáit a fél város idézi, Wilde egyre merészebben feszegeti a kor ízlésének és erkölcseinek határait. 

Ekkor születik meg a sötét és érzéki, botrányt kavaró Salome, és a könnyed társasági komédiának álcázott Lady Windermere legyezője. Két egészen különböző világ: az egyikben vágy, megszállottság és végzet, a másikban házasság, titkok, társadalmi konvenciók és pengeéles mondatok. Mégis mindkettőben ott van az összetéveszthetetlen Wilde: az emberi gyengeségek kiváló megfigyelője, aki egyszerre mulattatja, zavarba hozza és provokálja közönségét.

A műsor szakértői: dr. Lukács Nikolett jogász és Reuss Gabriella színháztörténész.

A szerkesztő- műsorvezető: Sugár Ágnes

A paradoxon mestere – OscarWilde élete

„A kísértéstől csak egyetlen módon szabadulhatunk meg: ha engedünk neki.” - Oscar Wilde élettörténete után sorozatunkban most a művei felé fordulunk, hogy közelebbről megnézzük, mit is jelent Wilde különleges világa. Ebben a részben egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe kerül a középpontba. Egy történet szépségről, fiatalságról, kísértésről és arról, hogy milyen árat kell fizetni, ha valaki következmények nélkül akar élni.

Miért kavart botrányt megjelenésekor a DorianGray arcképe? Mennyit rejtett el Wilde önmagából Dorian, Basil és Lord Henry alakjában? És vajon mitől maradt ez a különös, nyugtalanító történet több mint száz év elteltével is ennyire eleven? Sorozatunk következő részéből megismerhetjük Dorian Gray csillogó és egyre sötétebb világát.

A műsor szakértő vendégei: dr. Lukács Nikolett jogász, a Debreceni Egyetem jog és irodalom tantárgyának oktatója és dr. Reuss Gabriella színháztörténész, a Pázmány Péter Egyetem habilitált adjunktusa.

A szerkesztő- műsorvezető: Sugár Ágnes

A paradoxon mestere – Oscar Wilde élete

„Az igazság ritkán tiszta, és sohasem egyszerű.” – írta Oscar Wilde (1854–1900), akinek az élete talán épp oly ékesen bizonyította ezt, mint a művei.

Az angol irodalom egyik legkiemelkedőbb és legellentmondásosabb alakja egy olyan korszakban alkotott, amikor a viktoriánus Anglia egyszerre volt a gazdasági fejlődés, a társadalmi felemelkedés és a szigorú erkölcsi elvárások világa. A kor külsőségekre és tisztes látszatra épülő értékrendje éles kontrasztban állt Wilde gondolkodásával, amely a szépséget, az egyéni szabadságot és a művészetönállóságát hirdette. Műveiben az identitás és a társadalmi képmutatás határait vizsgálta, a szépség és az erkölcs viszonyát kutatta. Sziporkázó szellemessége, emlékezetes aforizmái és társalgási vígjátékai – köztük a Bunbury – ma is a világirodalom klasszikusai, míg egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe a modern irodalom egyik legtöbbet elemzett műve.

Wilde életútja legalább annyira figyelemre méltó, mint alkotásai. Fényes társasági sikerei, majd látványos bukása jól példázzák, hogy miként ütközhetett a művészi szabadság és az egyéni életvitel a viktoriánus kor szigorú erkölcsével. Pere, elítélése és börtönévei nemcsak személyes tragédiát jelentettek, hanem a kor társadalmi előítéleteinek is jelképes történetévé lettek.

A sorozatból megismerhetjük, hogy miként vált a szellemesség mestere és a szépség filozófusa a világirodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjévé, akinek gondolatai több mint egy évszázad múltán is időszerűek.

Az adás szakértője Török András kultúrtörténész.

A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes