"Az emberi tudatforma a maga teljességében, tulajdonképpen felfogható úgy, az Abszolútum, az EGYetemes Lélek „szempontjából” tekintve, mint pszichózis, és mint pszichotikus tudatállapotok láncolata. Amennyiben ugyanis rádöbbenünk arra, hogy az Abszolút Tudat végtelensége, korlátlansága, tökéletes szabadsága, kondicionálatlansága, mindentudása, egy szóval teljessége, így maga a Teljesség a megnyilvánult létezésnek bármilyen formájaként nyilvánuljon is meg, a formák és nevek világával való azonosulás mindennemű tudatformája és tudatállapota eleve a nemtudás által, és a nemtudásban jön létre, akkor megértjük, hogy maga az emberi létforma, mindennemű megnyilvánulása eleve egyfajta pszichózis, pusztán a pszichotikus állapotok sorában – például tudományos szempontrendszer szerint – léteznek betegségnek nyilvánított és normalitásként elfogadott pszichotikus állapotok, valamint ezek közötti átmenetek, határesetek."