Abcug.hu

Rebeka hiába dolgozott 16 éves kora óta, a munkáltatók ezt nem számították tapasztalatnak, Mira pedig hiába rendelkezett több végzettséggel, az egyetem után nem tudott elhelyezkedni, most, 33 évesen pedig már nem is fog tudni. Az egyetem befejezte után sokan válnak pályaelhagyóvá, mert nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Ilyenkor a frissdiplomások valamilyen alternatív munkakörben helyezkednek el, de ha pár éven belül nem próbálkoznak újra a szakmájukkal megegyezö munkát találni, akkor akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között.

A 61 éves Marika férjével együtt ment Németországba a gyerekei után, hogy ne maradjanak le az unokájuk felneveléséről. A 63 éves Ilona azért szállt repülőre a fia után Írországba, hogy a háza hitelét ki tudja fizetni. A 45 éves Kinga pedig úgy döntött, hogy nem fog a lánya nélkül élni, ezért Angliába költözött. A jobb megélhetés miatt külföldre menekülő magyarok sokszor szívják magukkal a szüleiket, akik az életük legnagyobb részét hagyják maguk mögött, pedig korábban sosem hitték volna, hogy másik országban fognak élni. Mindennek ellenére még az idősebbek is remekül feltalálják magukat az idegen országokban.

A magyarokkal ellentétben nem panaszkodnak és táppénzre mennek, hanem dolgoznak, akár a gép. Ezért alkalmaznak szívesen mongolokat móri és más, környékbeli gyárakban. Van köztük olyan, aki évtizedek óta itt él, családot is alapított, mások viszont alig pár hete érkeztek, és egy munkásszállón élnek. Odahaza akkora a szegénység, hogy néhányan a gyerekeiket is hátrahagyták, csak pénzt tudjanak küldeni nekik. Amikor épp nem dolgoznak, akkor telefonoznak, főznek vagy zenét hallgatnak, és az álmuk, hogy bejárják egész Európát.

Nem bírják ki dolgozat és nyomasztás nélkül by Abcúg

Carlo, a telepi focista pontosan tudja, mit jelent a nélkülözés, milyen érzés telente a fűtetlen házban fagyoskodni. Ahogy azok a hátrányos helyzetű roma gyerekek is, akik részt vettek az AppArt Egyesület színházi nevelési előadásán. A gettóban élő Carlo történetén keresztül saját életükhöz kaptak útmutatást: hogyan boldogulhatnak önerőből, hogyan törthetnek ki a szegénységből. Az előadás kimondva-kimondtalanul arra is reflektál, hogy Magyarországon egyre több fiatal hagyja ott az iskolát, hogy inkább közmunkásnak álljon.

Azok az egyetemisták, akik vidékről jöttek a fővárosba tanulni, az utolsó évben szembesülnek azzal a problémával, hogy hogyan tudnak Budapesten maradni úgy, hogy a kezdő fizetésük még egy albérletre sem elég. Sok egyetemista ugyan a lehetőségek miatt jött Pestre tanulni, ha végez, kénytelen újra visszaköltözni vidékre a szüleihez, vagy vállalja az ingázást a vidék és a főváros között.

Hiába a jó szándék, sok buktató vár azokra, akik úgy döntenek, segítenek a legszegényebbeken. Egyáltalán, hogy kell elkezdeni az ilyesmit? Elég bekopogni, hogy "jó napot, itt vagyunk"? Vagy meg kell keresni a polgármestert is? De mi van, ha őt pont utálják a telepen élők? Ezekkel a kérdésekkel minden civil szervezet szembesül, de ha alaposan felkészülnek, kikerülhetik a csapdák nagy részét.

A gyógyászati segédeszközök körüli problémák közül csak az egyik, hogy sokba kerülnek. Az állam által ingyen biztosított eszközök nagy része elavult, kínai alkatrészekből rakják össze, és ha egyszer megkapta a jogosult, utána reklamációnak helye nincs. Akkor sem, ha később derül ki, hogy mégsem passzol a műláb, vagy nem is férünk bele kényelmesen abba a kerekesszékbe. És kivételesen nem is az a probléma, hogy az állam sajnálja a területre pénzt, csak a rendszer működik irtó rosszul.

Perén akarták megváltani a világot, de a polgármesternek nem kellettek, ezért másik faluba költöztek az Indahouse önkéntesei. A gyerekek fejlesztésével foglalkozó szervezet Hernádszentandráson fogja felépíteni Borsod megye első önkéntesközpontját, és hamarosan tovább terjeszkedne Fügödre, ahol még nagyobb a nyomor.ab

A cigányellenesség és az antiszemitizmus, bár egy tőről fakadnak, teljesen máshogy jelennek meg a társadalomban. Míg a romákat utálni gyakorlatilag kortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül elfogadott dolog Magyarországon, az antiszemitizmus erősen megosztja az embereket: vagy gyökeresen elítélik, vagy nagyon osztják ezeket a nézeteket. Mivel az előítéletesség mértéke – időnkénti felélénkülése ellenére – a magyar társadalomban hosszú ideje nagyjából állandó, felmerül a kérdés: hol buknak el az előítéletesség csökkentését célzó kezdeményezések?