A podcast újabb adásában Vas Ferenc és Sinka Csaba visszatérnek a Biblia egyik legmélyebb és legnehezebb szövegéhez, Jób könyvéhez, és a szenvedés megmagyarázhatatlan titkának nyomába erednek.

A beszélgetés mély merülést kínál, amely a bibliai könyv középső részét (15. résztől 31. részig) vizsgálja. Csaba megvallja, hogy ez volt a legnehezebb szöveg, amit a podcast készítése óta olvastak.

A fő téma Jób és a három „barát” közötti éles viták sorozata, akik a korszak legbölcsebb, legtekintélyesebb emberei közé tartoztak.

Hallgasd meg az adást, ha érteni szeretnéd, miért figyelmeztet a Jób könyve arra, hogy legyünk óvatosabbak, amikor megpróbáljuk leegyszerűsíteni és megmagyarázni a másik ember sorsát! Jób tapasztalata arra hív, hogy ne az üldözőhöz csatlakozzunk, hanem a szenvedővel érezzünk együtt.
Dr. Muntag Andor Jób-kommentárja innen szabadon letölthető: https://medit.lutheran.hu/files/muntag_andor_job_konyve_2003.pdf

Ebben az epizódban Vas Ferenc és Sinka Csaba elmélyülnek Jób könyvének tanulmányozásában, egy mini sorozat első részeként. A beszélgetés középpontjában nem csupán a szenvedés témája áll, hanem az a kérdés is, hogy hogyan ismerhetjük meg igazán Istent, és mennyire támaszkodhatunk saját tapasztalatainkra. A házigazdák megosztják saját prekoncepcióikat, és rávilágítanak arra, hogy miért különösen aktuális ez a bibliai könyv a mai jóléti társadalomban. Beszélgetésük során hangsúlyozzák a kerettörténet fontosságát, amely megmutatja Jób jellemét és Isten válaszát, míg a párbeszédek különböző nézőpontokat és bölcsességeket tárnak elénk.

Balogh Csaba idézett tanulmánykötete itt tölthető le: https://repo.proteo.hu/sites/repo.proteo.hu/files/documents/2025/2025-6997.pdf

A Biblia és Bölcsészet podcast következő epizódjában Vas Ferenc és Sinka Csaba befejezik a Példabeszédek könyvének feldolgozását, ezúttal a 25-31. fejezetekre fókuszálva. A házigazdák boncolgatják a király szerepét, amely most először kerül előtérbe a könyvben; a bolond emberrel való kommunikáció kihívásait és a rájuk vonatkozó bibliai tanácsokat. Sor kerül a prófétai kijelentések ősszevetésére is a bölcsességirodalommal. Valamint az 30. és 31. fejezet kapcsán az is bemutatásra kerül, hogy miért lehet számunkra tanulságos, hogy Izraeltől idegen, feltehetően arab személyek (Lemúél király, Ágúr) bölcs gondolatai is a Biblia részét képezik. 

Egy kis bevezető után olyan kiemelt igéket oszt meg az adásban Sinka Csaba és Vas Ferenc, amik a Példabeszédek 10–24 részeit elolvasva most különösen is jelentősnek tűntek számukra. Ezeken keresztül szóba kerül a nagylelkűség, a helyes kommunikáció, a káröröm hiábavalósága, vagy éppen az ellenség szeretete. A végére kiderül, hogy kiváló önismereti eszköz is lehet ez a gyakorolat. Ajánlják bárki számára.

Ebben a nyári különkiadásban Vas Ferenc beszélgetőtársa Mikes Balázs grafikus, teológus volt, a baptista alkotóhét rendezvénysorozat témafelelőse. A Biblia és a művészet kapcsolata kerül itt szóba egy kiválasztott téma mentén. Az adás vagy az alkotóhét során előkerülő néhány mű:

• Janet Brooks Gerloff: Emmaus (link a festményhez)
• Caravaggio: Szent Pál megtérése (link a festményhez)
• Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje (link a festményhez)
• Henry Ossawa Tanner: Dániel az oroszlánok barlangjában (link a festményhez) és And He dissapered out of their sight (link a festményhez)

Az adásban a két házigazda, Vas Ferenc és Sinka Csaba, miután elolvasták a Példabeszédek 10-24 fejezeteit, arról beszélgetnek, miben áll az ott megjelenő bölcsesség, és hogyan alkalmazható a mai életünkre. Szó esik a paralellizmusok kérdéséről is, amiről kiderül, hogy csupán a formát adja meg, míg a tartalom a lényeges. Aki bölcsen szeretne élni, nagy haszonnal forgathatja ezt a bibliai könyvet is. 

A Példabeszédek könyvének első kilenc fejezetét elemző adás különleges betekintést nyújt a bibliai bölcsességirodalomba. Ez a könyv nem egyszerűen életvezetési tanácsokat ad, hanem a bölcsesség mélyebb értelmét és értékét tárja fel. Központi témája az „Úr félelme” mint a valódi bölcsesség forrása. Ez különbözteti meg ezt a művet a puszta filozófiai gondolkodástól. Az adás tárgyalja az olyan kulcsmotívumokat, mint az idegen asszony alakja és az út metaforája, és a házigazdák (Vas Ferenc és Sinka Csaba) elmagyaráznak néhány ide kapcsolódó fontos héber kifejezést is. 

Péter második levele, bár nem utolsó könyv az Újszövetségben, mégis a lezárás és bátorítás motívumait fedezte fel benne Sinka Csaba és Vas Ferenc, a podcast két házigazdája. Az egyik felvetődő kérdésüknél azt is megnézték, hogy mit válaszol a mesterséges intelligencia. Bár egyre okosabb, most is kiderül, hogy teológiai kérdéseknél jobb, ha nem bízunk meg a válaszaiban. A levél – rövidsége ellenére – nagyon gazdag és bátorító, ebből kaphat kis ízelítőt a hallgató.

Milyen sokat formált Isten kegyelme Krisztus heves tanítványán, Simon Péteren! Többet között erre csodálkozik rá ebben az adásban Vas Ferenc és Sinka Csaba, amikor Péter első leveléről beszélgetnek. Nem csak a levél fontos témái kerülnek sorra, hanem olyan érdekességekről is szó esik, hogy miért ír Péter arról, hogy Krisztus alászállt a poklokra. Sok vigasztalást és bátorítást nyerhet mindenk kor hívő embere ebből a levélből.

Jakab levele sok témát érint, ad beszélgetnivalót egy második adásra is. Az érintett témák ebben az epizódban: az olajjal való megkenés, a bűnök megvallása egymásnak, a gazdagok és szegények viszonya a gyülekezetben, a bölcsesség természete (Jak 3,17), Isten irgalma, a személyválogatás, illetve paralellizmusok Jakab levelében. Továbbá az is kiderül az adás során, hogy miért James a neve ennek a könyvnek az angol Bibliákban.