
Sign up to save your podcasts
Or

![Szex-Akció Hírcsoport [Tilos Rádió podcast]](https://podcast-api-images.s3.amazonaws.com/corona/show/6235055/logo_300x300.jpeg)
Lugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának második része, mely elhangzott a FUGA-ban 2023. február 21-én.
Jókai Mór a dualizmus kori magyar politikai elit Budapest politikájának kettős célját egyrészt egy modern, minden civilizációs vívmány birtokában lévő, modern nagyváros létrehozásában látta, másrészt abban, hogy a város ugyanakkor fejtse is ki nemzeti jellegét. A múlt alkalommal részletesen áttekintettük a három német városból született magyar főváros elmagyarosodásának történetét, a most következő beszélgetésben pedig arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk azt a folyamatot, amelynek során egy új, modern nagyvárosi építészeti szövet váltotta fel a régi Pest, Buda és Óbuda épített környezetét. Miért fontos nemzeti és individuális szempontból is Budapest átalakulása, a régi utcák, terek és helyek eltűnése és valami újjal történő felváltása? Milyen szerepet játszik a nagyvároslakók életében a modern nagyvárosi tér születése, és az eltűnt helyeknek az emlékezetben való nosztalgikus továbbélése? Mit jelent az, hogy „[m]i vagyunk a grund”, ha az átmeneti nemzedékek (pl. a Pál utcai iskolás fiúk) és az átmeneti terek (pl. a Pál utcai beépítetlen telkek) egyaránt eltűnnek, hiszen a gyermekekből előbb-utóbb felnőtt lesz, míg a beépítetlen telkekre előbb-utóbb végül bérházak épülnek?
By Tilos RádióLugosi András és a Szex-Akció Hírcsoport közös előadássorozatának második része, mely elhangzott a FUGA-ban 2023. február 21-én.
Jókai Mór a dualizmus kori magyar politikai elit Budapest politikájának kettős célját egyrészt egy modern, minden civilizációs vívmány birtokában lévő, modern nagyváros létrehozásában látta, másrészt abban, hogy a város ugyanakkor fejtse is ki nemzeti jellegét. A múlt alkalommal részletesen áttekintettük a három német városból született magyar főváros elmagyarosodásának történetét, a most következő beszélgetésben pedig arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk azt a folyamatot, amelynek során egy új, modern nagyvárosi építészeti szövet váltotta fel a régi Pest, Buda és Óbuda épített környezetét. Miért fontos nemzeti és individuális szempontból is Budapest átalakulása, a régi utcák, terek és helyek eltűnése és valami újjal történő felváltása? Milyen szerepet játszik a nagyvároslakók életében a modern nagyvárosi tér születése, és az eltűnt helyeknek az emlékezetben való nosztalgikus továbbélése? Mit jelent az, hogy „[m]i vagyunk a grund”, ha az átmeneti nemzedékek (pl. a Pál utcai iskolás fiúk) és az átmeneti terek (pl. a Pál utcai beépítetlen telkek) egyaránt eltűnnek, hiszen a gyermekekből előbb-utóbb felnőtt lesz, míg a beépítetlen telkekre előbb-utóbb végül bérházak épülnek?