Business Klub

Mekkora lökést adhat a magyar gazdaságnak, ha újra hozzáférhetővé válnak az uniós források? Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az uniós pénzek hazajövetele önmagában nem csodaszer, ugyanakkor jelentős lehetőség és egyfajta fellélegzés lehet a magyar gazdaság számára.

Az adásban a magyar gazdaság helyzetéről, a növekedési kilátásokról, az uniós források jelentőségéről, a beruházásokról és a gazdaság előtt álló legfontosabb kihívásokról beszélgetettünk.

Mit jelent ma sikeresnek lenni?

Lehet, hogy egészen más a siker, mint ahogy évek óta gondolunk rá. Nem feltétlenül a pénzről, a pozícióról, a láthatóságról vagy a növekedésről szól – hanem arról is, hogy milyen hatással vagyunk másokra.

Az adás vendége Pistyur Veronika üzleti tanácsadó, mentor, oktató és a Megszelídíthető siker című könyv szerzője, aki elmondta, mi történik akkor, amikor a kívülről sikeresnek tűnő élet belül már nem feltétlenül működik.

Szóba került a vezetők felelőssége, a kiégés, a perfekcionizmus, a fiatalok munkához való viszonya, és az is, hogy vajon hány ember életére van valódi hatásunk – akár egyetlen döntésünkkel vagy egy egyszerű gesztussal.

Milyen gazdasági örökséget hagy maga után az Orbán-rendszer, és milyen irányba változhat a magyar gazdaság a következő időszakban? Petschnig Mária Zita közgazdász szerint gazdasági szempontból egy jobb rendszer következhet az Orbán-rendszer után.

Az adásában erről, a magyar gazdaság helyzetéről és a lehetséges változásokról beszélgettünk Petschnig Mária Zitával.

Milyen változásokon ment keresztül a rendszerváltás utáni magyar üzleti világ, és milyen új kihívásokkal szembesülnek ma a cégek és a vezetők? Mit jelent a generációváltás, hogyan alakul át a vezetők szerepe, és milyen hatással vannak a változó gazdasági és társadalmi körülmények a szervezetek működésére?

Az adás vendége Schrankó Péter szervezetpszichológus volt, akivel többek között a magyar vállalatok és szervezetek élén zajló változásokról, a vezetői szerepekről és az üzleti világ átalakulásáról beszélgettek.

Mihályi Péter közgazdász-akadémikus, a Corvinus Egyetem tanára az adás vendégeként a magyar gazdaság elmúlt évtizedeiről, a privatizáció tapasztalatairól és az állami vagyon kezeléséről beszélt. Szerinte 2026-ban nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt, miközben a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája nem önmagában a korrupció, hanem az alacsony termelékenység és a vállalati szektor működése. Az interjúban szóba került az Orbán-rendszer gazdasági modellje, az állami cégek működtetése és a vendégmunkások szerepe is. Mihályi szerint a magyar egészségügy munkaerőhiányát több tízezer új szakdolgozó nélkül nem lehet megoldani, emellett a magán- és állami ellátás kapcsolatát is újra kellene szabályozni. A közgazdász arról is beszélt, miért lenne szükség kevesebb, de intenzívebben működő kórházra, átláthatóbb várólistákra és több egészségügyi forrásra.

Az adás vendége Martin József Péter közgazdász, szociológus, újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, akivel Nagy Iván Zsolt elsősorban a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről beszélgetett. Központi téma az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal: milyen vezetőre van szüksége, hogyan kerülhető el, hogy a politikai bosszú eszközévé váljon, és milyen vagyont lehet ténylegesen visszaszerezni. Martin József Péter szerint a NER idején elfolyt vagyon teljes összege akár 30–40 ezer milliárd forint körül is lehet, ugyanakkor óvatosságra int az ilyen becslésekkel kapcsolatban. A nemzetközi tapasztalatok alapján már 30 százalékos vagyonvisszaszerzési arány is jó eredménynek számítana, ezért szerinte inkább hűteni kell a közvélemény várakozásait. Szóba kerülnek a „lepapírozott”, formailag jogszerű, de a köz számára káros szerződések, valamint az MNB-ügy is, amelyben Martin elfogadhatatlannak tartja, hogy még mindig nem történt gyanúsítás. Az interjú második felében személyesebb témák következnek: újságírói pályája, a Transparency International, a piac és az állam szerepe, valamint a korrupció és a sajtószabadság kapcsolata.

Az adás vendége Trunk Tamás, azaz Double T, aki 23 évesen egyszerre épít sportolói, üzleti és tanácsadói karriert. A beszélgetésből kiderül, hogyan jutott el az ausztriai síiskolától a versenysportig, és miért kerülhet akár 60 millió forintba egyetlen síszezon. Szóba kerül a sneaker-kultúra, saját cipőmárkája, rendezvénye és az is, hogyan lett a fiatalok kultúrájából üzleti és márkastratégiai szakterülete. Trunk Tamás arról is beszél, miért nem tekinthető homogén tömegnek a Z és az alfa generáció, és hogyan alakítják át a mikroközösségek, a TikTok és az új technológiák a fiatalok világát. Szerinte a mai környezetben éppen a klasszikus tudás és az egyéni „ujjlenyomat” válhat egyre értékesebbé.

Az adás vendége Szabados Gábor sportközgazdász, akivel arról beszélgettünk, hogyan találkozik a sport, az üzlet és az állami finanszírozás világa. Szóba kerültek a futballklubokba áramló milliárdok, Szabados pályafutása a Nemzeti Sporttól a sportmenedzsmentig, valamint az is, milyen lenne, ha Budapest olimpiát rendezne. A sportközgazdász szerint az olimpia önmagában se nem csodafegyver, se nem betegség: gazdasági projekt, amelyet jól és rosszul is lehet csinálni. A beszélgetésben előkerült a FIFA üzleti működése, a szurkolók egyre nagyobb anyagi terhelése, a TAO-rendszer és az a veszély is, hogy a sportfinanszírozás átalakulásához alkalmazkodni képtelen klubok akár csődbe mehetnek. Szabados szerint a magyar sportban minden támogatásnál világos célokra, ellenőrzésre és kemény költségvetési korlátokra lenne szükség, mert közgazdasági értelemben nem létezik olyan, hogy „a sport minden pénzt megér”.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adás vendégeként nemcsak az ingatlanpiacról, hanem saját pályafutásáról, motivációjáról és gazdasági szemléletéről is mesélt. Szó esett arról, hogyan változott a magyar lakáspiac az elmúlt évtizedben, miért drágultak ennyire az ingatlanok, és milyen hatása van az Otthon Start programnak. A beszélgetés kitér a külföldi vevőkre, az Airbnb jövőjére, a bérlakásprogram lehetőségeire és arra is, hogy ma még mindig jó befektetés-e az ingatlan. A szakértő közérthetően magyarázza el az árak mögött álló gazdasági folyamatokat, valamint azt is, miért ragaszkodnak ennyire a magyarok a saját tulajdonú lakásokhoz. Emellett személyes történeteken keresztül betekintést kapunk abba is, hogyan lett adótanácsadóból az ország egyik legismertebb ingatlanpiaci elemzője.

László Csaba volt pénzügyminiszter őszintén beszélt pályafutásáról, a Medgyessy-kormány kulisszatitkairól és arról, miért vállalta el a pénzügyminiszteri posztot. Felidézi az első Orbán-kormány időszakát, Simicska Lajos szerepét, valamint azt, hogy szerinte mikor kezdtek megjelenni a mai politikai rendszer előjelei. Részletesen elemzi Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésének esélyeit és az OECD reformjavaslatait. Szó esik a populizmus veszélyeiről, a költségvetési fegyelemről és a nyugdíjrendszer jövőjéről is. Egy személyes hangvételű portréinterjú, amely egyszerre történelmi visszatekintés és aktuális gazdaságpolitikai elemzés.