Évek óta az esélyesek között emlegetik. Miért épp most kapta meg Krasznahorkai László a Nobel-díjat? Mit jelent az országimázs szempontjából ez az elismerés? A Címlapban a Krasznahorkai szövegeit is gondozó Szegő János, a Magvető szerkesztője és Boros Tamás, az Egyensúly Intézet társalapítója.

„A támogatás leállítása nem békét, hanem kapitulációt hozna” – mondja Takácsy Dorka Oroszország-szakértő. A megszállt területeken mindennapos a félelem és a nyomor, miközben a moszkvai sajtó békeharcosként ünnepli Orbánt. Putyin pedig nem lezárni, hanem megnyerni akarja a háborút.

Aggódnunk kell-e tavaink csökkenő vízszintje és a több helyen tiltakozásokat kiváltó mederkotrások miatt? Ezekről a problémákról is kérdeztük Kun Zoltánt, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökét és Réder Ferenc biológus mérnököt.

Bíró-Nagy András szerint 2026-ban még kérdés, hogy a „pénztárca” vagy a „biztonság” kerete uralja a kampányt. A háború–migrációs félelem kopik, a szuverenitás inkább bázismegtartás. A döntést az állam teljesítménye és az uniós pénzek sorsa billentheti el.

Lakatos Ádám, 18 éves, állami gondozásban felnőtt aktivista szerint a gyermekvédelem nem védelem, már „gyerekmegőrző sem”. Konkrét bántalmazásokról, eltűnő hivatalos papírokról, széteső ellátásról beszél. Szerinte a felelősségre vonást politikai kapcsolatok fékezik.

Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.

„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.

Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.

„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.

„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.