Miközben Európa szerte száműzik a keresztény jelképeket oktatási intézményekből, közterekről, mert azok jelenléte a nem keresztény csoportok vallási érzékenységét sértheti, eközben ugyanaz az európai közeg egyre kevésbé van tekintettel a keresztények vallási érzékenységére. A XX. század végére a blaszfémia – megjelent a médiában a reklámokban is, a gúnyos, cinikus kabaré-anyagoktól egészen a szent témákat és jelképeket gyalázó filmekig. Mi az oka annak, hogy napjainkra a politikában és a közéletben is elharapódzott, sőt divattá lett az egyház támadása, a papok kigúnyolása és a szentségek, a szent jelképek méltatlan ábrázolása? Tetten érhető-e ebben szándékosság? Az elmúlt időszakban hazánkban is újra megszaporodtak a baloldali sajtóban a kereszténygyalázó írások, rajzok. Pápai Gábor, a Népszava munkatársa például rendszeresen a megfeszített Jézus Krisztust állítja a gunyoros rajzai célpontjába, ezzel sokak vallási érzékenységét mélyen megsértve. A KDNP frakcióvezető-helyettese Vejkei Imre mások mellett feljelentést is tett az eset után.