DIG-IT Podcast

A tűzfallal körbevett belső hálózat kora lejárt. A kollégák otthonról és a világ bármely pontjáról dolgoznak, az adatok felhőkben és böngészőfüleken keringenek, az MI-ügynökök pedig kint és bent egyaránt megjelentek. Hol húzódik ma a védendő határvonal, és miért vált a klasszikus VPN mára komoly kockázattá? A Zero Trust Network Access (ZTNA) és a SASE architektúrák alapjaiban írják át a védelmet: a hozzáférés már nem a hálózat egészének, hanem szigorúan dedikált alkalmazásoknak szól. Ebben az epizódban körüljárjuk a böngészővédelmet, a felhős költségcsökkentést és az AI-vezérelt kiberbiztonsági fegyverkezési versenyt.

👥 Vendégeink

Balog Gábor - kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser, Check Point Nagyvállalati biztonsági stratégiák és felhőalapú architektúrák specialistája. 

Dudás Máté - értékesítési mérnök, Check Point Zero Trust, SASE és integrált védelmi környezetek mérnöki szakértője. 

Páli Péter - IT biztonsági megoldások értékesítője, Kontron Rendszerintegrátori fókusz az üzleti igényekre szabott IT-biztonsági implementációkban.

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni

1. A periméter felbomlása: Miért vált a böngésző maga a munkahellyé, és hogyan védhető közvetlenül a felületen a munkavégzés?
2. SASE és ZTNA: Miként érhető el 60%-os költségcsökkenés és tízszer gyorsabb böngészés a régi VPN kiváltásával?
3. Külsősök és BYOD kontroll: Hogyan adhatunk izolált hozzáférést egyetlen alkalmazáshoz a belső IP-tartományok feltárása nélkül?
4. Árnyék-MI és DLP: Mi a teendő, ha érzékeny adat kerül egy nyilvános promptba – miért működik jobban a láthatóság a teljes tiltásnál?
5. Szállítófüggés vagy nyílt platform: Hogyan küszöböli ki az „Open Garden” szemlélet a bezáródást többgyártós környezetben?
6. Új korszak a Check Pointnál: Hogyan alakul át a védelem, ha a tűzfal már csak egyetlen elem az ökoszisztémában?
   

💬 Kiemelt gondolatok az adásból 

“A böngésző a Check Point nézetéből már maga a munkahely.” 

“A hagyományos VPN azt mondta: autentikáltalak, bejöhetsz a hálózatomba, és azon belül azt csinálsz, amit szeretnél.” 

“Nem feltétlenül érdemes külön külső és belső hálózatról beszélni: ez egy nagy hibrid munkavégzési környezet.” 

“Átálltunk abból, hogy a tűzfal a termék, abba, hogy a tűzfal csak egy termék.” 

“Beszéljük is néha egymás között, hogy igazából már AI fog támadni AI-t.” 

“Az üzleti igényt kell minél jobban definiálni, és arra tudunk legjobban megoldásokat építeni.” 

🎧 Hallgasd meg az epizódot! 

Tudd meg, miként készítheted fel vállalatodat a hibrid működés és az AI korszakának kiberbiztonsági kihívásaira a DIG-IT Podcast legújabb részében!

📡 Kövess minket! 

🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook

🎙️ Szerkesztők: Személyi László és Szekér Zoltán

#DIGITPodcast #CheckPoint #Kontron #ZTNA #SASE #ZeroTrust #Kiberbiztonsag #CloudSecurity #CISO #ITSecurity

Egyes vállalati szoftverek csak futnak és futnak 10–15–20 éven keresztül, miközben csendben túlélik a fejlesztőiket, az üzemeltetőiket, a cégvezetőket, vagy akár az eredeti beszállító céget is. Minél tovább működnek megbízhatóan a háttérben, annál kevesebben értik, hogy valójában mi hajtja őket, és hogyan épülnek fel.

De mi történik akkor, amikor a rendszert ismerő utolsó szakember is feláll az íróasztaltól, a dokumentáció hiányos vagy teljesen eltűnt, a leállás kockázata pedig beláthatatlan üzleti károkat vonna maga után?

A szoftverátvétel és az életben tartás nem tűzoltás, hanem szigorú módszertant, mély üzleti domain tudást és proaktív kockázatkezelést igénylő stratégiai feladat.

👥 Vendégeink

Bodrogközi László – alapító-tulajdonos és ügyvezető, Neuron Software

Közel három évtizedes szakmai és cégvezetői tapasztalattal rendelkezik az üzletileg kritikus nagyvállalati szoftverek fejlesztése, átvétele és fenntartható modernizációja terén.

Mórocz Máté – értékesítési és marketing vezető, Neuron Software

A termékesített szoftverátvételi és -fenntartási módszertan piaci pozicionálásáért, az organikus növekedésért és a skálázható folyamatokért felel.

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni

1. Amikor a szoftver túléli a készítőit és üzemeltetőit
Hogyan alakul ki az a helyzet, amikor a vállalat alapműködését biztosító rendszert már senki sem ismeri átfogóan?

2. A menzaebédtől az elismert módszertanig: a rendszerátvétel művészete
Miként lett egy kényszer szülte ebédidős segítségkérésből olyan sztenderdizált folyamat, amellyel részletes elemzés nélkül akár négy nap alatt eldönthető egy idegen rendszer biztonságos átvehetősége?

3. Pilótaszemlélet a vállalatvezetésben: mindig a repülőgép előtt járni
Mit tanulhat egy felsővezető a repülésből és a sajtlyuk-elméletből?

4. Etikus árazás a szakadék szélén
Szabad-e megemelni az árat akkor, amikor a leállás szélén tántorgó ügyfél bármekkora összeget kifizetne a megmentésért?

5. Vibe coding, AI és valóság: drótváz vs. vállalati kódminőség
Mennyit segít a mesterséges intelligencia a legacy rendszerek feltárásában, milyen biztonsági réseket rejt az ellenőrizetlen kódgenerálás?

💬 Kiemelt gondolatok az adásból

„Vannak a szuperpilóták, akik bármilyen nehéz helyzetet meg tudnak oldani – és vannak a profi pilóták, akik nem kerülnek bele ezekbe a helyzetekbe.” – Bodrogközi László

„Az utolsó előtti fejlesztő felmondása után három hónappal fog felállni az utolsó is.” – Bodrogközi László

🎧 Hallgasd meg az epizódot!

Ha szeretnéd megtudni, miként előzhető meg, hogy a céged informatikai alaprendszere időzített bombává váljon, és hogyan vehető át biztonságosan egy gazdátlan kód, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb epizódjában!

📡 Kövess minket! 

🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 

🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 

💼 LinkedIn | Facebook 

🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán

#DIGITPodcast #NeuronSoftware #LegacyRendszerek #Szoftverfenntarthatosag #VibeCoding

Szinte minden növekvő nagyvállalatnál eljön a pillanat, amikor a meglévő informatikai alaprendszer még működik, üzletileg kritikus, de a felgyorsult piaci tempó, a technológiai adósság és az új elvárások miatt a foltozgatás már nem fenntartható. A leállás nélküli modernizáció azonban nem pusztán technológiai csere. Az üzleti folyamatok megértéséről, a rendszerszintű tervezésről és a működésbiztonságról szól. De mikor diktálja valóban az üzlet a váltást, és mikor válik maga a rendszer az innováció fékjévé? 

👥 Vendégeink

Pintér Szabolcs – ügyvezető, UpScale

Az alkalmazásfejlesztés, a mikroszervizes architektúrák, a cloud-native technológiák és az üzletfolytonos rendszermodernizáció szakértője. A beszélgetésben a monolitikus architektúrák bontásáról, a fokozatos átállási stratégiákról (Strangler Pattern), az AI fejlesztői és vállalati integrációjáról, valamint a fenntartható költségmodellekről osztja meg gyakorlati tapasztalatait.

Neuwald Tivadar – Fejlesztés és Értékesítés Stratégiai Igazgató, Delta Technologies Zrt.

A nagyvállalati rendszerintegráció, az IT/OT-infrastruktúra és a digitális transzformáció stratégiai oldalát képviseli. Rávilágít az on-premise és felhős rendszerek határaira, a kiberbiztonsági és megfelelési elvárásokra (NIS2, GDPR, AI Act), a minőségkontrollra, valamint arra, hogyan válik egy integrátori együttműködés dobozos értékesítés helyett valódi stratégiai tanácsadássá.

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni

1. Úgy átépíteni a rendszert, hogy közben nem lehet kiköltözni belőle.
   
2. Kiberbiztonság, eltűnő fejlesztők és magára hagyott kódok
   
3. Felhő vagy földi szerverek: mit határoz meg az adat?
   
4. Az AI bevezetésének három lépése: Prepare, Enable, Deliver
   
5. Vibe coding a valóságban: prototípus vs. éles környezet
   
6. Integráció és egyedi szoftver: a Delta és az UpScale szinergiája
7. 
   

💬 Kiemelt gondolatok az adásból

„Nem a technológia húzza az üzletet, hanem az üzlet húzza a technológiát.”

„Amikor a szervezetben a rendszer mondja meg, hogy milyen legyen az üzlet, és nem az üzlet mondja meg, hogy milyen legyen a rendszer – ott van az óriási különbség.”

„A legtöbb vállalat azonnal a szállítást (Deliver) akarja, miközben még a felkészülésnél (Prepare) és a képessé tételnél (Enable) is komoly lemaradásban van.”

„A Vibe coding és az AI elhozta a tudás demokráciáját, de az elkészült prototípus nem azonos az éles, production-ready környezettel.”

„Egy AI modell nem determinisztikus, hanem valószínűségi alapon működik. Ezért elengedhetetlen a szigorú minőségkontroll és a felelős emberi felügyelet (Human in the loop).”

🎧 Hallgasd meg az epizódot!

A modernizáció nem öncélú kódcsere, és az AI sem varázspálca: mindkettő akkor teremt üzleti értéket, ha stabil architektúrára, átlátható folyamatokra és fenntartható működésre épül.

Ha tudni szeretnéd, hogyan újítható meg egy kritikus vállalatirányítási vagy banki rendszer leállás nélkül, és hogyan építhető be biztonságosan az AI a mindennapi működésbe, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában!

📡 Kövess minket!

🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu

🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook

🎙️ Szerkesztők

Személyi László és Szekér Zoltán

#DIGITPodcast #Modernizacio #LegacyRendszerek #CloudNative #Kubernetes #Microservices #MesterségesIntelligencia #VibeCoding #DeltaTechnologies #UpScale #ITArchitektura #DevOps

Az egyetemen a hallgató rengeteg elméleti módszert sajátít el, a vállalati gyakorlatban viszont azonnal az a kérdés fogadja: a meglévő adatokból, a szűkös határidőre mit tudsz megcsinálni? Ezt a fajta felkészültséget a legnehezebb tantermi körülmények között átadni, hiszen mérni és számonkérni alig lehet, kizárólag éles szituációkban kipróbáltatni. A DIG-IT Podcast adásában a negyedszázados múltra visszatekintő veszprémi Tímár László Esettanulmányi Verseny apropóján annak járunk utána, hogyan alakítja át a gazdasági képzést és a menedzsmentet a mesterséges intelligencia, miért vált csendes nemzetstratégiai üggyé a hazai cégek generációváltása, és miként spórolható meg akár fél évnyi betanulási idő a korai egyetemi-vállalati együttműködéssel.

👥 Vendégeink

Bajzek Beáta – a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja

Gasparetz András – címzetes egyetemi docens, a MagiCom Kft. alapítója és korábbi ügyvezetője

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni

1. Elméleti módszertan vs. hétfő reggeli éles határidőkAz egyetemi elmélet önmagában nem készít fel a munkahelyi valóságra, ahol korlátozott adatokból kell gyors üzleti döntést hozni. A cégek és az egyetemek korai együttműködésével akár fél évnyi onboarding idő is megspórolható.
   
2. A Tímár László Esettanulmányi Verseny és a 24 órás döntési nyomásA negyedszázados versenyen a hallgatók komplex, valós piaci problémákat oldanak meg 24 óra alatt, majd vezetői jelentést prezentálnak szigorú vállalatvezetők előtt.
   
3. Generációváltás: a magyar gazdaság csendes nemzetstratégiai ügye
4. Tanácsadó helyett edző a cégátadás folyamatában
5. Mesterséges intelligencia a vezetésben: eltűnik-e a középvezetői szint?
6. AI a tanteremben és az éles hackertámadás a versenyen
   

💬 Kiemelt gondolatok az adásból

„Az egyetemen a hallgató megtanul mondjuk 50 féle módszert, tehát a cégnél meg egy kérdés várja: hogy mondjuk a meglévő adatokból ma estig mit tudsz megcsinálni.”

„Az onboarding folyamatot nem tudjuk megspórolni, de fél évet lehet nyerni egy olyan környezetben, ahol a cégek sokkal korábban befolynak az egyetemi képzésekbe.”

„A generációváltásnál az olvasópróba, a főpróba, a bemutató az egyetlen egy előadás: innen már visszalépni nem lehet, ez egy ugrás a mélybe.”

🎧 Hallgasd meg az epizódot!

A piacképes tudás megszerzése nem szorítkozhat lexikális ismeretekre, ahogyan a mesterséges intelligencia sem válthatja ki a felelős, önálló vezetői döntéshozatalt. A szilárd szakmai alapok, az éles helyzetekben edzett problémamegoldás és az emberi együttműködés együtt biztosítják a tartós versenyképességet az üzleti életben.

Ha szeretnéd megtudni, miként formálja át az egyetemi tehetséggondozást az MI, hogyan vezényelhető le sikeresen a generációváltás a hazai vállalkozásoknál, és miként vizsgáznak a hallgatók 24 órás éles üzleti döntési helyzetekben, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában!

📡 Kövess minket!

🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu

🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook

🎙️ Szerkesztők

Személyi László és Szekér Zoltán

#DIGITPodcast #PannonEgyetem #TimarLaszloVerseny #Esettanulmany #Generaciovaltas #MesterségesIntelligencia #Vezetesfejlesztes #Felsooktatas #Onboarding #Management #UzletiOktatas #AIAssist

Megéri robotizálni? Miért kerül sokszor többe a robot köré épített rendszer, mint maga a gép? És vajon a humanoid robotok tényleg új korszakot nyitnak az iparban? Egy rosszul előkészített robotberuházás nem feltétlenül oldja meg a gyártás problémáit, akár drágábbá is teheti azokat. A robot ára ugyanis csak egy része a teljes történetnek.

⏱️ Fejezetek (Chapters)

00:00 – Miért nem a robot ára a legnagyobb kérdés?

01:19 – Amikor az IT és a robotika találkozik: mit nyernek vele a gyárak?

04:42 – Robotizáció Magyarországon: kik fejlesztenek valójában?

08:54 – Mit érdemes először automatizálni egy középvállalatnál?

15:32 – Mennyibe kerül egy robotberuházás, és hol bukhat el a megtérülés?

19:48 – Ki üzemelteti a robotot? Karbantartás, informatikai biztonság és NIS2

24:47 – Kockás füzet helyett adatok: AI és prediktív karbantartás

26:40 – Személyes félidő: amikor a vásárlás csak a költségek kezdete

29:47 – Robotot venni vagy robotmunkát bérelni? A RaaS üzleti modellje

33:20 – Humanoid robotok: ipari áttörés vagy marketing?

39:52 – Hogyan illeszkedik egy humanoid robot a meglévő gyárba?

43:08 – Elveszik a robotok a munkánkat? Ember és gép a jövő iparában

50:23 – Fizikai AI: ki felel, ha a robot rosszul dönt?

53:50 – Hol működjön a robot intelligenciája? Felhő, helyi szerver vagy Edge AI

56:45 – Három lépés a sikeres automatizáláshoz: tanácsok cégvezetőknek

59:47 – Összegzés és elköszönés

👥 Vendégeink

Busa Bence – a Robotizálunk Kft. ügyvezetője

Az ipari automatizálás és robotintegráció gyakorlati oldalát képviseli. A beszélgetésben a robotikai beruházások előkészítéséről, a gyártási folyamatok problémáiról, az integráció valós költségeiről, a megtérülésről és az új szolgáltatási modellekről osztja meg tapasztalatait.

Pandur Richárd – a Delta Technologies Zrt. vezető solution architectje

Az informatikai rendszerintegráció szemszögéből mutatja be, hogyan kapcsolódnak össze a gyártóberendezések, az adatplatformok, az ipari hálózatok és a vállalati informatikai rendszerek. Szó esik az IT- és OT-környezetek integrációjáról, a kiberbiztonságról és a fizikai AI alkalmazásának kihívásairól is.

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni

1. Robotot venni nem ugyanaz, mint sikeresen automatizálni

2. A robot valódi ára: amit a beruházási ajánlatból könnyű alábecsülni

3. Magyarország robotizál – de a hazai KKV-k mennyire tartanak lépést?

4. Robot as a Service: miért vennénk robotot, ha a munkájáért is fizethetünk?

5. Humanoid robotok a gyárban: látványos bemutató vagy valódi gazdasági fordulat?

6. A robot nem működik elszigetelten: IT, OT és kiberbiztonság

7. Fizikai AI: amikor egy hibás döntésnek fizikai következménye van

💬 Kiemelt gondolatok az adásból

“Nem maga a robot a drága, hanem az a világ, amit a robot köré építünk.”

“A robot önmagában csak egy eszköz.”

“A gyártó cégek sokszor impulzusszerűen automatizálnak.”

“Kevésbé látok technológiai fejlődési korlátot, inkább azt látom, hogy az előkészítő és tervezési munka hiányzik a hazai KKV-szektorból.”

“Három lépésre osztanám magát az automatizálást. Az első az előkészítés, második maga az automatizáció, harmadik pedig az üzemeltetés.”

🎧 Hallgasd meg az epizódot!

A robotizáció nem feltétlenül a robot megvásárlásával kezdődik, és biztosan nem ér véget az üzembe helyezéssel.

Ha érdekel, hogyan hozhatnak jobb technológiai és üzleti döntéseket a magyar vállalatok, és milyen változásokat hozhat a humanoid robotika és a fizikai AI, tarts velünk a DIG-IT Podcast új epizódjában!

 📡 Kövess minket!

🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu

🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook

🎙️ Szerkesztők

Személyi László és Szekér Zoltán

#DIGITPodcast #Robotika #Automatizalas #HumanoidRobotok #MestersegesIntelligencia #Ipar40 #RobotAsAService #Robotizalunk #DeltaTechnologies

A legtöbb cégnél a CRM bevezetése még mindig elsősorban az értékesítési hatékonyság köré épül. Gyorsabb ügyfélkezelés, automatizált ajánlatadás, látványosabb riportok. A tárgyalóasztalnál ott ül az értékesítés, az IT és a beszállító, miközben az IT-biztonság és a jogi szempontok sokszor csak később kapcsolódnak be a folyamatba.

Pedig a vállalat egyik legfontosabb adatvagyona ma már nem feltétlenül a szerverteremben vagy egy elszórt Excel-táblában van, hanem éppen a CRM-ben, az ügyféladatok környékén.

Ebben az adásban a látványos funkciók mögé nézünk, és feltárjuk a CRM-rendszerek kevésbé látható üzleti, szervezeti és biztonsági vakfoltjait.

👥 Vendég: Szilasi Beatrixszoftverfüggetlen CRM-tanácsadó (GoldenCRM)

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni:

Az adatvagyon vakfoltja:Miért tekinti még mindig sok cég puszta adminisztrációs eszköznek a CRM-et, miközben annak valójában döntéstámogató szerepet kellene betöltenie?

A tárgyalóasztal hiányzói:A sales gyorsaságot akar, az IT a működőképességet és az erőforrásokat tartja szem előtt – de mikor kerülnek be a biztonsági és jogi szempontok a CRM-bevezetésbe?

A bukások háttere és a szétfejlesztés csapdája:Miért végződik az adásban elhangzó állítás szerint a CRM-projektek több mint fele bukással? Mikor hibázunk nagyobbat: ha a céget kényszerítjük a rendszerhez, vagy ha a rendszert fejlesztjük szét a vállalat minden egyedi igénye miatt?

Ketyegő jogosultsági bombák:Hogyan fordulhat elő, hogy egy már kilépett munkatárs hozzáférése aktív marad? Miért kritikus kérdés, hogy ki, mihez és meddig férhet hozzá a CRM-ben?

A CRM mint szervezeti nagyító és a Shadow IT:Miért hozza felszínre egy CRM-bevezetés a cégen belüli érdekellentéteket? És hány olyan rendszer, hozzáférés vagy integráció működhet egy vállalatnál, amelyről a vezetés nem is tud?

Felhő, adat és kontroll:Elég-e az, ha fizikailag Európában van az adat? Mit jelent valójában a kontroll egy felhőalapú CRM felett, és milyen biztonsági, működési vagy akár szuverenitási kérdéseket érdemes feltenni már a bevezetés előtt?

Checkbox-auditok és a pecsét illúziója:Valódi védelmet jelent-e egy tanúsítvány vagy egy „lepecsételt papír”, ha mögötte nincs tényleges ellenőrzés? Mi a független audit valódi szerepe?

Aranybánya a támadóknak:Miért különösen értékes célpont egy CRM? Kulcsügyfelek, kulcsfelhasználók és tranzakciós adatok kerülnek egy helyre – ezért a rendszer üzleti értéke egy támadó szemében is rendkívül magas lehet. És hol van helye a valódi biztonsági tesztelésnek, akár red teaming jelleggel?

AI és az ügyfélélmény jövője:Hogyan alakítja át az AI a CRM használatát, és miért lesz egyre fontosabb az ügyfélélmény? Ahogy az adásban is elhangzik: a legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink.

💬 Kiemelt gondolatok az adásból:

„A CRM nem csak egy rendszer: egy nagyító is, ami fölnagyítja a cégben meglévő érdekellentéteket.”

„Beléptem egy céghez, kaptam egy jogosultságot. De lehet, hogy már egy éve nem dolgozom ott, viszont a jogosultságomat nem vették el.”

„A CRM projektek több mint fele bukással végződik.”

„Egy CRM rendszer a támadóknak aranybánya.”

„Sok cég még mindig adminisztrációs eszköznek tekinti a CRM-et, miközben ez már rég döntéstámogató eszköz kéne, hogy legyen.”

„Egy papír, amire ráteszünk egy pecsétet, és azt mondjuk, hogy mostantól véd…”

„A legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink.”

👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇

🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára!

📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook

Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér

#digitpodcast #goldencrm #crm #crmrendszer #adatvedelem #itbiztonsag

Van egy céges dokumentum, amit általában pontosan egy ember olvasott el, pontosan egyszer: amikor megírta. Ez a katasztrófa-helyreállítási terv. Ott pihen a mappában, megvan hozzá a vezetői jóváhagyás, a megfelelőségi bizottság kipipálta – de vajon ki meri garantálni, hogy egy éles havária esetén is működik?

Hétfő reggel van, a pénzügy éppen zárja a hónapot, és a rendszer nem jön be. Ilyenkor derül ki igazán: az évek óta tartó „stabil működés” valódi ellenállóképességet jelent-e, vagy csupán a szerencsének köszönhető, mert még nem ért minket váratlan terhelés. Miért ad hamis biztonságérzetet a teljesen zöld monitoring képernyő? Mi a különbség a papírra vetett RTO/RPO vágyálmok és a kimért tények között, és hogyan lehet kontrolláltan „elrontani” dolgokat a felhőben ahhoz, hogy élesben megelőzzük a több tízmilliós károkat?

👥 Vendégek:

Kulcs Viktor – a TC2 felhőbiztonsági szakértője

Sepsy Károly – a TC2 CDBO-ja (üzletfejlesztési vezetője)

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni:

A zöld dashboard illúziója: Miért kell egy jó biztonsági szakembernek „egészséges paranoiával” élnie, és miért pont akkor kell a leginkább gyanakodni, amikor látszólag minden mérőszám tökéletesen rendben van?

RTO és RPO vágyak vs. valóság: Ki határozza meg a helyreállítási időt és a megengedhető adatvesztést – az IT vagy a CFO? Hogyan fordíthatók le a technikai paraméterek forintosítható üzleti kockázattá és kiesett bevétellé?

A Resilience360 módszertan és a Game Day-ek: Hogyan tesztelhető a rendszer tűrőképessége éleshez hasonló felhőkörnyezetben, és miként lehet szándékos hibákat generálni kontrollált keretek között (blast radius) anélkül, hogy az üzletmenet sérülne?

AI a forráskódban és felhőben: Hogyan segíti a mesterséges intelligencia az architektúra és a kódbázis mélyelemzését, hol ér véget az algoritmus feladata, és hogyan szűrhető ki a hallucináció az emberi szakértői kontrollal?

A reziliencia mint mellékhatásos költségcsökkentés: Miért vezet a jobb hibatűrés és az optimális erőforrás-méretezés (rightsizing) szinte azonnal drasztikusan alacsonyabb AWS felhőszámlákhoz?

Két élethelyzet a gyakorlatban: Mit tegyen az a cégvezető, aki épp egy költséges modernizáció előtt áll, és mit az, akinek a rendszere látszólag évek óta gond nélkül “elketyeg”?

💬 Kiemelt gondolatok az adásból:

„Ha minden zöld, akkor igazából azt kell magadtól megkérdezni: mi az, amit nem figyelsz?” 

„Attól, mert még nem égett le a házam, egyáltalán nem biztos, hogy jó a füstjelzőm.” 

„Minden helyreállítási idő és adatvesztési küszöb csak papírformájú feltételezés. Amint validáljuk és kimérjük, onnantól válik valódi vezetői információvá.” 

„A legtöbb cégnél nem maga a terv hiányzik, hanem az, hogy valaki végre egyszer letesztelje.” 

👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇

🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára!

📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook

Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér

#digitpodcast #tc2 #resilience360 #felhobiztonsag #aws #cloudcomputing #disasterrecovery #uzletfejlesztes #resilience #itbiztonsag #techpodcast

Az uniós források kapcsán szinte mindig csak három kérdés merül fel: mennyi jön, mikortól lehet pályázni és kinek. Arról azonban alig esik szó, hogy mi lett a pénz valós gazdasági eredménye és hasznosulása. Hogyan lehetséges, hogy Csehország és Magyarország szinte azonos nagyságrendű forrásból gazdálkodva teljesen más megtérülést ér el: a csehek 4 milliárd, míg mi alig 1,9 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelünk? Miért válik a pályázatból vásárolt gép vagy szoftver sokszor szobabicikliként funkcionáló porfogóvá, és hogyan lehetne az uniós forrásokra adminisztratív teher helyett valódi üzleti gyorsítóként tekinteni?

👥 Vendég: 

Dr. Vicze Gábor 

az Innomine ügyvezetője, az IVSZ KKV tagozatért felelős alelnöke, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alelnöke

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni:

A cseh vs. magyar hatékonysági olló: Miért termelnek a csehek ugyanakkora digitális keretből több mint kétszer akkora hozzáadott értéket, és hogyan határozza meg a fogadó környezet felkészültsége a források hasznosulását?

A „szobabicikli-effektus” a KKV-knál: Miért veszünk gépet csak azért, mert épp arra van kiírás, és hogyan billenthető át az intuitív, „így szoktuk” cégvezetés egy tudatos, adat- és célvezérelt működésbe?

A ki nem aknázott innovációs potenciál: Hogyan lehetséges, hogy a magyar KKV-k mintegy 40%-ában meglenne a képesség az innovációra, mégsem lépnek – és mekkora szerepe van ebben a szakmai bizalomhiánynak?

Áthúzódó hatások és multik súlya: Miért származik a nálunk lecsapódó források közel fele más tagállamok projektjeiből, és mi kell ahhoz, hogy a külföldi értékláncokban ne csak jelen legyünk, hanem a hazai hozzáadott értéket is növeljük?

Adminisztratív akadálypálya vs. hatásalapú logika: Miért abszurd egy másfél milliós támogatáshoz 150 milliós adminisztrációt társítani, és hogyan érhetnénk el, hogy az állam végre csak azt kérdezze meg a pályázótól, amit még nem tud róla?

💬 Kiemelt gondolatok az adásból: 

“Ha egy rossz folyamatot digitalizálunk, attól, hogy azt digitalizáljuk, nem lesz jó.”

“A pályázati rendszer nem segélyezési rendszer: a cégeket szeretné még versenyképesebbé tenni.” 

“Egy pályázatban az állam csak azt kérdezze meg, amit nem tud.” 

“Egy másfél milliós pályázathoz ne a 150 milliósnak az adminisztrációja társuljon.”

👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇

🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára!

📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook

Szerkesztők: Laszlo Szemelyi, Zoltan Szeker

#digitpodcast #eupalyazat #vallalkozasfejlesztes #digitalizacio #kkv #innovacio #innomine #ipar40 #hatekonysag #techpodcast

A klasszikus tűzfal harminc éven át arra válaszolt, átmehet-e egy adatcsomag a hálózaton, ez az ami megváltozott. Már nem a fizikai határokat kell védeni, hanem olyan önálló rendszereket, amelyek döntéseket hoznak. A legtöbb szervezetnél az AI a biztonsági csapat háta mögött, mint Shadow AI jelent meg. Hogyan lehet megőrizni a kontrollt, amikor a cégek mindössze 5%-a látja át teljesen a használt AI-eszközöket? 

👥 Vendég: 

Dudás Máté 

Értékesítési Mérnök - Check Point

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni:

Hálózati határok helyett autonómia: Miért vált nevetségesen egyszerűvé a hagyományos tűzfalak logikája, és hogyan védhető egy olyan rendszer, amely a szavak szintjéről átlépett az önálló cselekvésbe?
Shadow AI és transzparencia: Hogyan lehetséges, hogy a szervezetek alig 5%-ának van teljes rálátása a belső MI-használatra, miközben az eszközök tiltása közvetlen munkaerő-elvándorláshoz vezethet?
A Zero Trust illúziója: Miért hiú ábránd az a vezetői elképzelés, hogy a teljes körű hozzáférés-védelem és a Zero Trust modell egyszerűen megvásárolható egyetlen dobozzal?
Sérülékenységek a biztonsági gyártóknál: Hogyan kell kezelni, ha maga a védelmi cég kényszerül nulladik napi sérülékenység foltozására, és miért pont a javítások hiánya a leggyanúsabb jel?
AI ágensek és MCP szerverek: Miért kritikus szabály, hogy olyan AI ügynök ne működhessen a rendszerben, amely nem rendelkezik önálló felhasználónévvel és jogosultságkezeléssel?

💬 Kiemelt gondolatok az adásból:

“Ma nem csak egy hálózati határt kell védeni, hanem egy félig-meddig önműködő rendszert, ami dönt, eszközöket hív, fájlokhoz nyúl.”
“Nem egy helyről halljuk, hogy azért mennek el munkavállalók, mert nincs engedélyezve az AI használat.”
“Vezessük be kontrolláltan, de ne tiltsuk, viszont így tudjuk azt elérni, hogy a produktivitást ki tudjuk rendesen aknázni.”

👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 

🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 

📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook

Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán

#digitpodcast #checkpoint #kiberbiztonsag #ai #mestersegesintelligencia #shadowai #zerotrust #cybersecurity #techpodcast

Vajon mit jelent a gyakorlatban az IT-infrastruktúra modernizációja egy olyan korban, amikor mindenki szoftverekről és mesterséges intelligenciáról beszél, miközben a stabil működéshez elengedhetetlen a megbízható fizikai háttér? Ebben az epizódban a mélyére ásunk annak, hogyan jut el egy vállalat a hétköznapi laptopoktól a skálázható szerver- és tárolókörnyezeteken át a valóban AI-ready infrastruktúráig. Megvizsgáljuk, milyen fizikai korlátokat hoz a betáp- és hűtési igények ugrásszerű növekedése, hogyan kezeli a technológia a petabájtos adathalmazokat, és miként válik a rendszerintegrátori szakértelem valódi üzleti előnnyé.

👥 Vendégek: 

Draskóczi Árpád Dell Technologies - Partner Account Manager 

Técsi Krisztián Delta Technologies – vendor specialista

🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni:

Stratégiai partnerség és közös irány: Hogyan dolgozik együtt több mint másfél évtizede a Dell és a Delta, és hogyan tud egy gyártó és egy rendszerintegrátor kéz a kézben fordulni a gyors piaci változásokkal?

A vas még mindig vas: Miért nem elég ma már pusztán „szervert vásárolni”, és miért kezdődik a komoly tervezés a rendelkezésre álló árambetáp és hűtési kapacitás felmérésével?

Adatmennyiség petabájtos léptékben: Hogyan szolgálják ki a korszerű storage-architektúrák az AI hatalmas adatéhségét, és miként előzhető meg, hogy a tárolókapacitás szűk keresztmetszetté váljon?

Üzletfolytonosság és Zero Trust: Mit jelent a valós kiberbiztonság, és hogyan biztosítják a Shelter Harbor minősítésű, zsarolóvírus-védett környezetek, hogy egy támadás után a rendszerek azonnal újra életre keljenek?

💬 Kiemelt gondolatok az adásból:

"A stratégiai partner velünk fordul gyakorlatilag, ahogy a mi hajónk fordul, ő is fordul úgy.”

"Nagyon sok esetben ott kezdődik a gondolkodás, hogy mondd meg, hogy milyen betápod van.”

👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 

🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 

📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook

Szerkesztők: Személyi László, Szekér Zoltán

#digitpodcast #delltechnologies #deltatechnologies #mestersegesintelligencia #ai #szerver #storage #infrastruktura #techpodcast #uzletfolytonossag