„Nem az újságírói pálya hiányosságai késztetik az embert a szépirodalomra” – mondta a második DuplaPresszóban az egyik legelismertebb író, Tompa Andrea, akit korábban színikritikusként ismertünk meg, akárcsak Kovács Bálintot, akinek egy novellakötete és egy regénye jelent meg. Beszélgettünk a sajtó jelenlegi helyzetéről, valamint arról, a színikritikust eltartja-e a szakmája, vagy csak költséges hobbiként tekint rá. A Meseország című könyv kapcsán a társadalomi szolidaritás volt a téma, a zaklatási ügy és a Puszild meg című könyv ürügyén pedig a könyv fogadtatását és a cikkek következményeit taglaltuk. Megtudtuk, mit mondott Závada Pál író Tompa Andreának, Grecsó Krisztián pedig Kovács Bálintnak, amikor megmutatták az első publikálásra szánt írásaikat. Bálintot arról kérdezte Szemere Kata, hogy a szorongó alkatához miként passzol szokatlan öltözete, és hogyan „kapott ajándékba" egy valódi történetet egy levágott kézről a könyvéhez, Andreától pedig azt: miért fontos egy regényben a történelmi hitelesség, miért kell, hogy a valóság támassza meg a fikciót?