Miért arról beszél az ember, ami beszéd nélkül is nyilvánvaló?

Arra vagyunk kondicionálva, hogy hosszasan beszéljünk arról, ami, látható, hallható, tapintható, szagolható, ízlelhető. Magyarul arra, hogy fecsegjünk. De senki sem teszi fel a kérdést, hogy mi értelme beszélni, és szavakkal is megerősíteni azt, ami beszéd nélkül is nyilvánvaló, a testi érzékek által tapasztalható.

Nem lenne-e hasznosabb inkább arról beszélni, ami noha létezik, és jó, kevésbé nyilvánvaló, mint azok a dolgok, amelyeket bár tapasztalunk a testi érzékeinkkel, mulandóságra vannak ítélve?

https://kialtoszo.hu/a-testi-let-metafizikaja/

https://kialtoszo.hu/igy-tortenik-a-lelek-szabaditasa/

https://kialtoszo.hu/halalra-programozva/