Vajon át kell írni a régi magyar meséket ahhoz, hogy segítségükkel feminista értékeket mutathassunk meg, vagy már az eredeti történetekben is megjelenik a például a nők önrendelkezési jogának a fontossága, a női szolidaritás, az aktív és cselekvő női hősök, a nem hagyományos családmodell, és a gender benderizmus? Többek között ezekről beszélgetünk Dr. Zalka Csenge Virággal, aki nemzetközi mesemondó és író, a Ribizli a világ végén, a Széltestvér és napkelte és a A kalóz királylány című könyvek szerzője. Blogján ti is szemezgethettek a Csenge által felkutatott és összegyűjtött feminista népmesékből.

Műsorkészítő: H. Évi
Pult: SelectorKA