Hetedhét Erdély

… avagy A király és a vágyait soha fel nem adó inaslegény - az Izgágák és társaik számára már elérhető a Kolozsvári Magyar Napokon, közönség előtt rögzített epizódunk.  

Egy szobor minden csak nem politikától mentes: jelöl történelmi pillanatokat, hatalmi struktúrákat, az általa hordozott üzenet megkerülhetetlen. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is egy határozott üzenetet közvetít egy erős, megkerülhetetlen királyt jelenítve meg. 

Mondhatni közösségi finanszírozással jött létre, hiszen a kolozsváriak pénzadományokat gyűjtöttek, hogy a szobor készítési költségeit fedezni tudja a város. De nem csak ezért ragaszkodtak és ragaszkodnak azóta is Mátyás alakjához a lakosok. Figyelemmel kísérték a szobor létrejöttének minden lépését, a nyertes pályamunka vagy éppen az alapzat kövének kiválasztásától, az utolsó simításokig. Közben pedig szívükbe zárták az alkotót, Fadrusz Jánost is. A kilencvenes években megpróbálták elmozdítani a helyéről a Mátyás-szoborcsoportot, de a helyiek élőlánccal védték az alkotást. 

A második évad befejező epizódjában a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport történetét hallgathatod meg, alkotójának Fadrusz Jánosnak a történetén keresztül, aki igazi szegénylegényként indul szerencsét próbálni és válik sztárszobrásszá. A felvételt a Kolozsvári Magyar Napokon, közönség előtt rögzítettük. 

Köszönjük szépen a REFO udvarnak, hogy idén is helyet adtak az eseményünknek, külön köszönet Buksa Emesének, Apetroae Lucasnak és Imecs Tamásnak!

Hálásak vagyunk Besenyődi Juditnak a felvétel alatt készült képekért, és mindenkinek aki az óriási kánikula ellenére velünk volt!

Az epizód nem jöhetett volna létre a támogatóink nélkül. Köszönjük szépen Betegh Katalinnak, Simó Helgának, Polacsek Tamásnak, és minden egyes patrónusnak, hogy velünk vannak.  

Ha te is támogatnád a Hetedhét Erdély epizódjainkat létrejöttét itt megteheted: www.patreon.com/hetedheterdelypodcast

A temetőket általában a templomok körül létesítették, a kolozsvári Házsongárd temető esetén ez nem így történt. Egy kényszerhelyzet miatt, a városfalakon kívül kerestek nyugvóhelyet. Az 1565-ös pestisjárvány ugyanis akkora áldozattal járt, hogy újabb területeket kellett kereni a holttestek elhelyezésére.

Ha lett volna akkoriban internet, valószínűleg világszenzáció lett volna, hogy a város első köztemetőjében felekezettől függetlenül egy helyre temetkeztek.

Miután a gubernium (Erdély központi kormányszerve a Habsburg-uralom idején) Kolozsvárra költözött, a városba érkező nemesek sorra építették palotáikat, és nem sokra rá kriptáikat is a Házsongárdi temetőben. Érdekességük, hogy nincs két egyforma, a tulajdonos vagyoni helyzetéről és stílusáról egyaránt árulkodott az építmény.

A Házsongárdi temető immár 441 éve Erdély panteonja. Olyan hírességek sírhelyét találjuk itt, mint Kós Károly, Brassai Sámuel vagy éppen Dsida Jenő. De a Hetedhét Erdély podcastből is ismert Bánffy Miklós, Szilvássy Carola, Janovics Jenő sírhelyét is itt találjuk. Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány munkatársa kaluzol bennünket Kolozsvár híres sírkertjében. A város polgári és nemesi lakosságának élettörténetei, anekdoták, pletykák, mind-mind szóba kerülnek.

0:00 Bevezető

4:22 Ugorjunk a pestisjárvány közepébe

11:22 Mit keresnek a nyulak a dinnyék között?

32:29 Kertek, sírkövek és tumbák

45:59 Eszterházyak, Bánffyak, Mikók. Mindenki felvonul

1:14:35 Felértünk a történelmi temető tetejéig, de fordulunk is vissza

1:26:48 Az emlékezet megmentői

Az epizód nem jöhetett volna létre a támogatóink nélkül. Köszönjük szépen Betegh Katalinnak, Simó Helgának, Polacsek Tamásnak, és minden egyes patrónusnak, hogy velünk vannak.  

Ha te is támogatnád a Hetedhét Erdély epizódjainkat létrejöttét itt megteheted: www.patreon.com/hetedheterdelypodcast

A borítókép forrása: https://www.errearra.org/kolozsvar-hazsongardi-temeto

Három részes mini évadot indítunk, amelynek témája: Kolozsvár. Minden városnak van egy sajátos profilja, Kolozsvárt szerintünk nagy mértékben határozza meg, hogy évről évre egyre több egyetemista érkezik a városba tanulni.

Az első kolozsvári egyetemi évet 1872-ben 269 diák kezdte, 56 tanerő 91 tantárgyat oktatott. Az első tanévet viszont nagy huzavona előzte meg, már az egyetem alapításáról szóló törvénytervezet címén!!!!!44!!! is hónapokat vitatkoztak a honatyák. Amikor végre eldőlt, hogy hol legyen az egykori Magyarország második egyeteme az alapítóknak május végétől novemberig volt idejük előkészíteni mindent. Nem kell részletezni a tényt, hogy akadtak hiányosságok. De lelkesedésből nem volt hiány.  

Az egyre bővülő egyetemi központnak főépületre is szüksége volt, a tanárok viszont folyamatosan elégedetlenek voltak a tervekkel. Egy dologban azonban egyetértettek: egyetlen egy ablak sem nézhetett a szomszédos színház épületére! (A Janovics Jenőről és a kolozsvári színjátszásról szóló epizódunkban röviden meséltünk arról is, hogy mennyire sikerült az ifjaknak csak a tudományra figyelni.) Szintén a főépület építettésének történetéhez kötődik az is, hogy a díszterem kialakításakor nem akarták, hogy „holmi stukkóból készült kacskaringókkal, szobafestés mázolmányokkal, szövetrongyokkal és hullékony aranyozással a díszítés révén eléktelenítsék” az épületet.  

Végül a történelem úgy hozta, hogy az egyetemnek költöznie kellett. Többször is. Jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tekinthető jogutódnak.  

0:00 123 – közérdekű

2:39 Kolozsvár, a majdnem jelentéktelen mezőváros korszakában

7:08 Mi kell az egyetemalapításhoz? – alaprecept

13:41 Ferencz József közbelép

20:23 Indulunk: van fél évetek beszerezni mindent négy kar működtetéséhez

27:25 Kőről-kőre. Vagy inkább tégláról téglára?

33:19 Derült égből szecessziós üvegfestészet

37:10 Visszatérve a tudományok templomára, és az építésére

54:20 Tanulók és bulizók segítő és önképző egylete

59:37 A költöző egyetem

1:08:52 Mi lett volna, ha... (a történészek itt kikapcsolhatják :)) )

Az epizód nem jöhetett volna létre a támogatóink nélkül. Köszönjük szépen Betegh Katalinnak, Simó Helgának, Polacsek Tamásnak, és minden egyes patrónusnak, hogy velünk vannak.  

Ha te is támogatnád a Hetedhét Erdély epizódjainkat létrejöttét itt megteheted: www.patreon.com/hetedheterdelypodcast

El tudod képzelni azt, hogy egy állam tartozásaira egyetlen egy könyv legyen a fedezet? Romániában, a gyulafehérvári Battyhaneumban őrzik az Arany kódexet, amelynek értéke felbecsülhetetlen. Állítólag a kommunista Romániában ez a kódex volt az ország nemzetközi kölcsöneinek fedezete. De ha a történet véletlenül nem is igaz, akkor is jelzi mekkora felfoghatatlanul nagy érték a borjúbőr pergamenre arany tintával írt kódex, amelyet Batthyányi Ignác Erdély püspöke vásárolt meg saját könyvtára számára az 1700-as években. De nem csak ez az egy érték rejlik a Batthyaneumban.

Az epizódból egyebek mellett kiderül, hogy kik voltak a miniátorok és az illuminátorok. De az is, mi hajtotta Batthyány Ignácot affele, hogy mindenét egy könyvtárra és a hozzá tartozó csillagvizsgálóra áldozza. 

Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek a szakmai karrierjét az törte kettőbe, hogy magas rangra emelték. Batthyányi Ignác ilyen volt, hiszen püspöksége idején le kellett mondania a tudományos kutatásairól. De azért nem szűnt meg soha támogatni a tudományos világot, ezt szolgálta az is, hogy sok kötetes könyvtárat hozott létre és még csillagvizsgálót is alapított. 

Már római tanulmányai idején foglalkozott a könyvtári rendszerezésekkel, püspökként pedig tömegesen vásárolta fel a könyveket, kódexeket. A Batthyaneum mai szemmel legértékesebb tétele, 8000 kötet, 51 ládában került Batthyanyi Ignác birtokába. Mivel hajón szállították a püspöknek volt néhány álmatlan éjszakája, amíg megérkezett a rakomány.

0:00 Elmélkedések arról, hogy Batthyányi Ignác önként lett-e pap, illetve a műsor rövid tartalma 

4:52 Nem csak arisztokrata, nem csak pap. Szenvedélyes tudós is

20:06 Batthyányi Ignác kezének és szemének meghosszabbítója

28:00 Leugrom a könyvásárba és veszek 18 ezer kötetet

34:53 A tudomány temploma

43:34 Valamirevaló főpap-lista - harmadik tétel - pipa

49:55 Most már csak egy csillagda hiányzik

58:29 Miniátorok, illuminátorok és az Arany kódex

1:11:01 Több száz éves széljegyzet

1:18:49 Ecclesiae et provinciae

Az epizód nem jöhetett volna létre a támogatóink nélkül. Köszönjük szépen Betegh Katalinnak, Simó Helgának, Polacsek Tamásnak, és minden egyes patrónusnak, hogy velünk vannak. 

Ha te is támogatnád a Hetedhét Erdély epizódjainkat létrejöttét itt megteheted: www.patreon.com/hetedheterdelypodcast

Hangmérnök: Sebők Botond. Köszi a munkádat. 

Hányféleképpen lehet megszegni a társadalmi normákat a századforduló Erdélyében, nőként? Tekintve, hogy milyen sok szabály volt és milyen komolyan vették azokat, hááát…Temérdekféleképpen.

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola különleges szereplője volt a századforduló Erdélyének. Makacs volt és művelt, Önfejű és érzékeny. A lány, aki eldobta magától a boldogságról, azért hogy igaza legyen, áll a róla szóló Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról című könyv fülszövegében. És bár a kijelentés egy szerelmi csalódásból származó tettre utal tökéletesen ábrázolja Szilvássy Carola jellemét. Ha történelmi távlatból bele lehet látni egy ember jellemébe, lelkébe, akkor Szilvássy Carolának mindennél fontosabb volt, hogy elképzeléseit érvényre juttassa. Nem számított számára, hogy mi illik és mi nem. Azt tette, amire vágyott, amit helyesnek hitt. Lányként garde de dame nélkül járt-kelt, nőként kifejezte véleményét, arisztokrataként bábaként segített világra gyerekeket. Szolgált a fronton ápolóként, árvaházi gyermekeket mentett. 

Lehetett-e mégis boldog az, akinek igaza volt? Nem tudjuk. Ami biztos: Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola szeretett élni. 

0:00 Mindenek előtt köszi!

4:03 Rebellis gyerek, művelt hölgy

10:29 Aki eldobta magától a boldogságot,azért hogy igaza legyen

19:42 Bosszúeljegyzésből életre szóló kapcsolat

33:20 A dolgozó arisztokrata nő = szégyen és gyalázat

41:19 Szabadság, szerelem és szenvedés a fronton

45:13 Árva gyerekek megmentője

47:20 Szerelmes barátság: Szilvássy Carola és Bánffy Miklós

53:12 Nemcsak múzsa, alkotó is

1:02:40 Szilvássy Carola életének második legnagyobb tragédiája

1:10:12 Boldog lehet-e az, akinek igaza van?

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat!

A képen Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, készült Velencében Giacomo Giacomelli műtermében, 1904-1907 között, forrás: Miskolczy Zsuzsanna - Régi fotók Erdélyből

Sokkal ritkábban tudunk új epizóddal jelentkezni, mint amennyi történetünk van. Ha szeretnél még több Hetedhét-sztorit hallgatni, támogass bennünket Patreonon: patreon.com/hetedheterdelypodcast (  / hetedheterdelypodcast  )

Az epizódot nem ajánljuk gyerekeknek. (Vagy csak szülőkkel közösen hallgatva.)  

Tapasztaljuk időnként azt, hogy ami számunkra természetes (pl. a gyönyörű hegyeink), az másoknak kuriózum. Így van ez a máramarosi fatemplomokkal is. Sok külföldi turista külön ezért érkezik Romániába. Viki, aki nemcsak művészettörténész, hanem idegenvezető is, tanúsíthatja. Van aki külön kéri, hogy akár programon kívül is láthassa ezeket a templomokat. 

A mai Románia területén 1200 fatemplom van, ebből csak Máramarosban 93 található, és a legtöbbje a 18. században épült. Valószínűleg az 1200-ba beletartoznak az új építésűek is. Így tehát a közel 300 éves fatemplomok igazán különlegesek és nem csak a régiségük teszi őket azzá.

Mi fán terem Máramaros, az ortodox vallás, a fatemplomok – az epizód első felében tisztázzuk a fogalmakat. Majd elszabadul a pokol, legalábbis a falakon. A máramarosi fatemplomok belső terei gazdagon díszítettek, ezek festői eléggé kifejező módon érzékeltették, hogy mi vár a bűnösökre. Elöljáróban annyi: minden bűnre lehet passzoló kínzást találni. 

0:00 Közvéleménykutatás és reklám Máramarosnak

5:18 Máramaros, fatemplomok, ortodox egyház – rövid, de igényes fogalomtisztázó

12:31 Kiből lesz az ortodox?

28:21 Bea: Miért lennének érdekesek? Egyszerű fatemplomok. Viki: Fogd meg a söröm. 

44:00 Szegények bibliája, avagy vallásos képregény

52:32 Elszabadul a pokol. Legalábbis a falakon

1:12:29 Ajánlunk 3 konkrét célpontot

1:22:31 Miből lesz az Unesco?

Az epizódban nagyon sok falfestményről beszélgetünk, ha nem csak hallgatnád a történeteiket, de meg is csodálnád őket, ajánljuk a maramures.culturamm.ro oldalt. A három konkrét cél javaslatunk románul: Bârsana, Ieud, Poienile Izei.

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat!

Sokkal ritkábban tudunk új epizóddal jelentkezni, mint amennyi történetünk van. Ha szeretnél még több Hetedhét-sztorit hallgatni, támogass bennünket Patreonon: 

patreon.com/hetedheterdelypodcast

A nagyenyedi kollégiumot, azzal a céllal hozták létre, hogy Erdély első egyetemévé nőjje ki magát. És bár az alapító Bethlen Gábor törekvései nem valósultak meg, attól még elmondható, hogy egykor mindenki, aki számított, ennek az intézménynek az iskolapadjait koptatta. Egy talán kevésbé ismert tanulója és későbbi tanára történetén keresztül mutatjuk be milyen volt az erdélyi diákélet a 17-18. századok fordulóján.

Pápai Páriz Ferenc  a kuruc-labanc harcok idején volt az iskola tanára, saját bőrén tapasztalta meg, ami sokak számára Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című írásából ismert. Csakhogy a valóság jóval véresebb volt, mint ahogy azt Jókai leírja.

Milyen volt a neves kollégiumban diáknak lenni? Annyit már most elárulunk, hogy sajátos univerzum volt a diákélet, saját szabályokkal, szokásokkal, amik csak az iskola falain belül voltak érvényesek. Milyen feladatai voltak a contrascribának és a fűrkészőnek? Hogyan éltek a publikusok és kik voltak a togátusok? És miért érdemelne nagyobb hírnevet Pápai Páriz Ferenc? Itt a Hetedhét Erdély legújabb epizódja.

0:00 Becsengetnek

2:23 Heidelberget Erdélybe is

7:43 Ki volt Pápai Páriz Ferenc, akiről már utcát is elneveztek, mégha Bea ezt nem is tudta

15:27 PPF a stréber

16:52 Contrascriba után, PPF a peregrinátor

24:02 Hiába a bázeli karrier Pápai Páriz Ferencet csak hazahúzza a szíve

28:25 Szárított vadkanhólyag borba mártva, PPF ajánlásával

36:33 A nagyenyedi két fűzfa vs. valóság

44:38 Kalamust faragó publikusok, togátusok és egyéb diákfajták

1:03:00 PPF esete az angol királlyal és/vagy királynővel

1:08:53 A maradék kb. 350 év dióhéjban

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A legenda szerint Luxemburgi Zsigmondnak megtetszett hadba vonulás közben egy román leány és megtörtént a szerelem. Egy gyűrűt hagyott hátra az állapotos lánynak, hogy majd ha a szükség úgy hozza, ezzel küldje el a csemetét az udvarba. A legendák velejárója, hogy nem minden esetben valósak. De Hunyadi János története gyűrű és félrelépő király-apa nélkül is izgalmas. 

Hunyadi János nemcsak a csatamezőn építgette karrierjét. Lépésről lépésre haladt a ranglétrán, miközben szerzett vagyonát okosan fektette be. Miután pedig egyre nagyobb rangra és vagyonra tett szert, úgy szerette volna, ha ezt a külvilág is elismeri.

Hogyan lehet egy épülettel üzenni a külvilágnak? Hogyan erősítheti egy várkastély egy család eredet történetét és társadalmi pozícióját?

A vajdahunyadi vár példáján keresztül keressük a feltett kérdésekre a választ. A Hunyadiak által támogatott építkezések végére egy olyan egyedülálló vár jött létre, ami nagyon látványos, nagyon elegáns, gazdag építészeti elemekkel díszített. Hunyadi János viszont meg sem érte az építkezések végét. Fia, Hunyadi Mátyás pedig nem is igazán járt ott. Ugyanúgy törvénytelen fia Corvin János sem. Pedig nagyon sokat fektettek bele. 

0:00 Akkor izmos volt vagy sem Hunyadi János?

2:20 A gyűrű, a holló és a félrelépő Zsigmond

10:25 Ioan, Iancu és János

29:41 Nem csak törökverő, gazdasági stratéga is

40:50 Nem a ruha teszi az embert. De mondjuk egy kastélyvár?

1:01:07 Hunyadi Mátyás apja nyomdokain, legalábbis ami az építkezést illeti

1:16:46 Vajdahunyad vára az első erdélyi műemlék

1:30:14 Neked mit üzen Vajdahunyad vára?

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani. 

Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani. 

Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen. 

0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?

1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?

7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!

11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja

15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga

23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal

30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom

40:52 Mindenki tudja hol a helye

49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.

56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék

1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye van

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns

Második részéhez érkezett a gróf Teleki Sámuelről szóló epizódunk. 

A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?

Mi vonzotta a vadász szenvedélyéről is híres grófot Afrika addig még ismeretlen vidékében? Hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra? És mi az, ami a legpontosabb tervezés mellett is váratlanul érte az utazókat? 

Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének második részét ismerheted meg ebből az epizódból.

0:00 Bevezető - avagy az első rész levezetője

1:56 Öntsünk tiszta vizet a pohárba: miért megy Teleki Afrikába?

9:55 Kapd elő az Afrika térképed!

11:34 Mit pakolj a bőröndbe ha Afrikába készülsz?

17:07 Valamivel tovább - avagy hogyan hazudj finoman a karavánodnak?

20:48 Te Teleki! Tudnál varázsolni egy kis esőt? - Persze, fogd meg a puskám!

25:26 Ha már itt vagyunk szaladjunk fel a Kilimandzsáróra

31:24 És akkor egyszer csak megpillantották a tavat

37:31 A varázsló és a vulkánja

41:47 Teleki, aki nem-csak-úgy-mellékesen afrikakutató

45:10 Senki nem lehet varázsló a saját monarchiájában

53:12 Vége

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠