„Békességünk van Istennel.” (Róma 5:1)
Isten háromféle békességet ad:
Lelki békét. „Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.” Ez az alap, ez a lényeg. Békességben kell lenned Istennel ahhoz, hogy bármilyen egyéb békességre lelhess. „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja” – mondta Jézus (János 14:27). Hogy miért más az Istentől jövő békesség? Azért, mert a mennyország jegyeit viseli magán.
Kapcsolati békét. Pál ezt írja: „Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róma 12:18). Ha békesség van egy kapcsolatban, kevesebb lesz a konfliktus a felek között. Tapasztalatból tudhatod, hogy a kapcsolatok komoly feszültségforrást jelenthetnek. Sokunknak az emberekkel vannak a legnagyobb problémáink: nehezen jövünk ki a főnökünkkel vagy a rokonainkkal. Állandó gondot okoz a versengés, a konfliktus és a kritika, ezek pedig megfoszthatnak a békességünktől.
Érzelmi békét. „És Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhívva.” (Kolossé 3:15) Az „uralkodni” ige görög megfelelője döntőbíráskodást jelent. Mi a bíró szerepe egy mérkőzésen? A békesség fenntartása. Ő biztosítja a játék gördülékeny és fegyelmezett lebonyolítását. Isten adott neked egy belső bírót, aki akkor is fenntartja a békességed, amikor körülötted minden kaotikusnak látszik. Íme egy nagy bibliai ígéret: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik” (Ézsaiás 26:3). Békére van ma szükséged? Fordulj Istenhez, és meglásd, nem fogsz csalódni!
Hogyan engedhette meg ezt Isten? Józsefhez hasonlóan talán te is ezt kérdezed. Kattints és olvasd tovább Kiút a sértődöttség csapdájából sorozat 9. részét!
Adományozás

Ez az elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: www.maiige.hu), melynek írója Bob Gass.
Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az alapítvány honlapján, vagy a következő címen:
Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.