Újonnan induló sorozatunk, a Hetek Univerzum, amelyben a most 25 éves évfordulójához érkezett lapunk legemlékezetesebb cikkeiből válogatunk, egy-egy aktuális témához kapcsolódóan.

A Hetek rendszeresen beszámol arról a vitáról, amely a világkormányzás céljait meghirdető csoportok, gondolkodók és háttérintézmények valamint a nemzeti szuverenitást képviselő mozgalmak és társadalmi szervezetek között zajlik. Szeretnénk az ebben a témában készült írásainkból sorozatszerűen is válogatni, ezért első adásunkhoz egy olyan cikket kerestem elő, amely a globalizmus első élcsapatáról, a jezsuitákról szól. Ez következik most.

A világ első globalistái a jezsuiták voltak, és közel fél évezredes céljaik Ferenc pápa megválasztása óta a megvalósulás küszöbére jutottak– állítják az amerikai Georgetown Egyetem által kiadott könyv katolikus szerzői.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Jézus Társasága milyen hatással van ma vagy a közeljövőben a globalizmusra. Ferenc pápasága alatt – akinek gondolkodását az ignáci spiritualitás mélyen meghatározta – láthatjuk azt, milyen erőteljesen megjelenik világméretekben a hit szolgálata és az igazságosság elősegítése” – írja Thomas Banchoff és José Casanova a The Jesuits and Globalization (A jezsuiták és a globalizmus) című kötet szerkesztői.

A téma vezető katolikus szakértői által összeállított kötet alapállítása az, hogy „a Jézus Társasága a tizenhatodik század közepén történt megalapításától kezdve szorosan összekapcsolódott a globalizmus folyamatával. A modern kor kezdeti időszakában a jezsuiták a világméretű misszióik és az általuk alapított oktatási intézményeken keresztül a globalisták pionírjai voltak. (…) Egészen az 1700-as évek közepéig egyetlen más csoport sem tett olyan sokat a globális kapcsolatokért, mint a jezsuiták, akik a folyamatos információáramlással, valamint kulturális és politikai befolyásuk révén a világ négy szegletét egyetlen, közös globális tudattá kötötték össze” – állítják a szerzők.

Ez a befolyás Jorge Mario Bergoglio bíboros, a jezsuita rend korábbi argentin tartományfőnöke 2013-ban történt pápává választásával hirtelen kiszélesedett. Az új pápa kezdettől fogva támogatólag szólt a globalizmus folyamatáról. 2015-ben az Egyesült Államokban tett látogatása során Philadelphiában azt mondta: „A globalizmus önmagában nem rossz, épp ellenkezőleg. A globalista folyamatok jók, mert közelebb hoznak bennünket egymáshoz. A probléma a megoldási módokkal van. Ha a globalizmus egyformává akar formálni bennünket, akkor ezzel lerombolja az emberekben rejlő sokszínűséget és eredetiséget. Ha viszont úgy akar bennünket egyesíteni, hogy megőrzi és tiszteletben tartja a személyes egyediséget és gazdagságot, akkor a globalizáció jó, és elvezet bennünket a békéhez.”

A pápa más alkalommal is kiállt amellett, hogy a globalizmus olyan pozitív folyamat, amely hidat épít a népek között, szemben „a nacionalizmussal, amely falakat épít”. A kérdés számára csak az, hogy ki határozza meg ennek a folyamatnak a jellegét és belső tartalmát. A katolikus egyházfő szerint ezt nem szabad a technológiai-kommunikációs fejlődésre bízni, hanem a globalizmusnak spirituális tartalmat kell adni, amelynek a védnökségét ő maga látná el.

Hamarosan újabb izgalmas témákkal jelentkezünk, addig is kérem kövessék YouTube csatornánkat, amelyen naponta jelentkezünk aktuális hírekkel és interjúkkal, valamint a hetek.hu online híroldalunkat. Ha pedig a nyomtatott lapot részesítik előnyben, ajánlom megtisztelő figyelmükbe a most indult és 2023. január 18-áig tartó előfizetői akciónkat, amelynek fődíja egy Toyota személyautó. Akik pedig szeretnék támogatni a 25 éves évfordulójához érkezett Hetek elemző, világértelmező munkáját, itt a leírásban szereplő linket találhatják meg az ehhez szükséges információkat.