Felolvassa: Miklusicsák Aliz

Miklusicsák Aliz személyes ajánlója: 

A mai regényrészlet elé Kaffka Margit egyik tizenötévvel korábban írt versét választottam. 

 Pogány imádság 

 Nagy Istenek! Elég, elég a csendből!

 A béke megfullaszt, - beteg vagyok. 

 Hát nincs viharszél, hogy szembekacagjam?

 Itt minden hallgat, minden mosolyog. 

 Vitorlatépetten, tajtékos árban 

 Hogy szállnak a boldog, szabad hajók!

 Szörnyű, - hogy itt zátonyra jutva várjam,

 Míg rámfut a repkény, besző a pók.  

Nagy Istenek! Szedjétek össze nékem 

A csillogó s a gyilkos napokat, - 

Abbul szűrjétek az életek éltét, 

Szikrázzon, égjen minden pillanat! 

A sok, közönytül terhes, lomha évet 

Vegyétek vissza! Másnak engedem. 

Csak egy napot! De gyönyörbe temetve, 

Vagy villámfényes ünnepet nekem!  

1902 

Köszönjük az “ÚJBUDA-MECÉNÁS” Művészeti Ösztöndíj egyszeri alkotói támogatását.