Forrás: https://blog.fazekas.info/ki-is-hal-meg-valojaban/

A halál, a felébredés, a Tiszta Tudat és a tanú‑tudat kérdései nem intellektuális problémák, hanem az élet mindennapi tapasztalatának finom vetületei. Ami „megszűnik”, az az ego, a történet, a ragaszkodás és a különállóság illúziója; ami megmarad, az a Tiszta Tudat, az örök jelenlét, a tapasztalás maga

Az ÉN, aki vagy, nem született, ezért nem is halhat meg: mindig jelen van, mint az EGY individuális fókusza. Amikor ezt felismerjük, a félelem elenged, a jelenlét kitágul, és a SOK, az egyedi tapasztalók valósága nem ellentmond az EGY örök egységének.

A végső felismerés nem megsemmisülést jelent, hanem a valódi szabadságot: a tudatosság harmonikus, határtalan áramlását, amelyben minden egyedi nézőpont értékes és örök