Hogyan lehet megélni egy szerelemprojektből?Sokan azt hiszik, hogy egy dokumentumfilmes élete a kalandról szól: dzsungel, mérges kígyók, egzotikus helyszínek. A valóság viszont az, hogy a legnagyobb bátorságot nem a terepmunka, hanem a számlák befizetése, a pályázatírás és a bizonytalanság elviselése igényli.Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós Csapó Andrással, filmes és fotós dokumentalistával beszélget arról, hogyan lesz valakiből a húsevő növényeket gyűjtő kisgyerekből Hollywood-i statiszta, majd saját dokumentumfilmes vállalkozás tulajdonosa – és miért nehezebb egy szerelemprojektből megélni, mint azt kívülről gondolnánk.Szó esik arról, hogyan segített a statisztaként töltött idő a Da Vinci-kód forgatásán, milyen volt egyszerre portásként dolgozni és este a saját filmje premierjén ülni, miért kellett két évig biológiát tanulnia ahhoz, hogy rájöjjön, mégsem az az útja, és hogyan lett egy indonéziai ösztöndíjból a mai napig tartó szakmai pálya.Az is kiderül, hogy miért nem lehet hosszú távon párhuzamosan tolni a vállalkozást és a szívügyet, mit jelent, amikor valaki „mindent a piros kilencesre tesz fel”, és miért nagyobb stressz neki egy hivatalos papírmunka, mint egy mérges kobrával forgatni.🎧 Ha érdekel, hogyan lehet a szenvedélyből szakmát, a szakmából pedig fenntartható életet építeni, ez az epizód neked szól.🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:● Hogyan alakult ki Csapó András gyerekkori rajongása a természet és a távoli kultúrák iránt?● Milyen volt statisztaként dolgozni Hollywood-i filmeken, és mit lehet ebből tanulni?● Miért adta fel a biológia szakot, és hogyan talált rá a saját útjára?● Hogyan indult el az első saját dokumentumfilm Indonéziában?● Miért nem lehet egyszerre teljes erővel tolni a vállalkozást és a szívügyet?● Milyen érzés volt a Magyar Hangja című filmet rendezni?● Hogyan készült a legújabb, kígyókról szóló balinéz dokumentumfilm?● Miért nagyobb stressz egy hivatalos papírmunka, mint egy mérges kígyóval forgatni?● Hogyan épül fel lépésről lépésre egy filmes karrier és a hozzá tartozó sajtóvisszhang?⏱️ Időbélyegek (a második, időkód nélküli rész alapján becsült értékek — érdemes pontosítani a végleges vágás előtt)00:00 – Bevezető: Tom Hanks és a Da Vinci-kód forgatása01:05 – Köszöntés, Csapó András bemutatkozása01:36 – Gyerekkori rajongás a természetért és a távoli kultúrákért04:44 – Hogyan jött képbe a filmezés? Statisztálás Hollywood-i szeteken06:44 – Egyetemi évek: biológia szak és a kémia buktatói11:58 – Az indonéziai ösztöndíj és a Tutkom mesterszak14:26 – Bali, a Dharma Siswa ösztöndíj és a nyelvtanulás15:32 – Szülők, a „rendes állás” kérdése és a hazai filmipar helyzete17:15 – Az első közös dokumentumfilm és a tévébe kerülés20:57 – A mozipremierek élménye és a valódi katarzis23:40 – Portásként dolgozni, este pedig a saját film premierjén ülni26:00 – Hogyan lett a filmezésből vállalkozás?29:00 – Az elefántos film Thaiföldön és a Covid közbeszólása32:00 – A Magyar Hangja című film és a szinkronszakma világa36:00 – Szerelemprojekt vs. vállalkozás: miért nem megy párhuzamosan?40:00 – A balinéz kígyós dokumentumfilm forgatásának kulisszái44:00 – Fizikai és mentális kifáradás egy nagy projekt után47:00 – Sajtómegjelenés, hitelesség és a lassú építkezés51:00 – A jövő tervei és a záró gondolatok🧠 Ha tetszett az epizód:👍 Nyomj egy like-ot💬 Írd meg kommentben, te mikor mertél mindent egy szerelemprojektre feltenni🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

Más a pálya, mint a tábla | Négyen, nulláról, négy országban. A Munch felépítéseA legtöbben úgy képzeljük el az ételmentést, mint egy szűk, niche ötletet: valaki olcsón megveszi a nap végi „maradékot". A valóság azonban egészen más – és sokkal nagyobb.Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós Zwecker Bencével, a Munch ügyvezetőjével és társalapítójával beszélget arról, hogyan lett négy egyetemistából és egy COVID alatti ötletből egy határokon átívelő, ma már négy országban jelen lévő startup – amely a saját szegmensében ki is szorított egy nemzetközi óriást a piacról.Szó esik arról, miért döntöttek tudatosan a házhozszállítás ellen, hogyan validál az ember egy ötletet még a „nulladik pontban", miért nem elég „csak elindítani a PPC-t", ha külföldre mész, és hogy a gerilla marketingtől (igen, a Tindertől is) hogyan jutottak el a komoly befektetőkig és nagypartnerekig. Kiderül az is, miért nem „maradék", hanem „felesleg", és hogyan lehet évekre tematizálni a közbeszédet az ételpazarlásról.🎧 Ha érdekel, hogyan épül fel egy startup nulláról, mit jelent valóban nemzetköziben gondolkodni, vagy egyszerűen csak szereted a jó vállalkozói sztorikat – ez az epizód neked szól.🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:● Hogyan validálsz egy üzleti ötletet felmérések helyett, a gyakorlatban?● Miért marad együtt egy négyfős alapítói csapat 6 év után is?● Hogyan vesznek komolyan 22 évesként egy nagyvállalatot vagy egy befektetőt?● Miért utasít vissza egy sikeres platform egy kézenfekvő bevételi forrást (a házhozszállítást)?● Mit jelent valójában a „feet on the ground" a külföldi terjeszkedésben?● Milyen gerilla marketinggel indul be egy startup, ha nincs rá pénze?● Miért 50-50 az arány az ételmentés és az olcsóbb ár között a vásárlóknál?● Hogyan lehet szemléletet formálni az ételpazarlásról anélkül, hogy „prédikálnál"?⏱️ Időbélyegek00:00 – Hook: „felesleg", nem „maradék" – és egy Tinderes gerilla sztori01:16 – Ki az a Zwecker Bence, és mi az a Munch?01:44 – Honnan az ötlet és a név? Négyen, 2020 májusában04:24 – Hogyan validálsz egy ötletet a „nulladik pontban"?07:56 – MVP-ből befektetésre alkalmas cég: a négyes dinamika10:14 – Volt-e pont, hogy feladják? Szerepek és területváltások12:41 – Nagy partnerek: hogyan vesznek komolyan 22 éveseket?14:40 – Befektetők: HUNBAN, Cápák Között, Élelmiszerbank17:23 – Miért jó szegmens az ételmentés? A fenntarthatóság, ami nem lemondás19:35 – A win-win-win modell és az ételpazarlás tematizálása21:09 – Mi motivál jobban: az ételmentés vagy az olcsóbb ár?22:17 – Miért NINCS házhozszállítás? A felfedezés mint modell23:42 – Hogyan figyeljük a konkurenciát? A cseh piaci közelharc25:27 – Miért félnek a magyar cégek külföldre menni?28:46 – Feet on the ground: helyi csapat, helyi menedzsment32:18 – Gerilla marketing: Red Bull, Tinder-kuponok, Facebook-csoportok33:34 – Miért csak később jött be a PPC? App attribution buktatók36:59 – A négypiacos fókusz: cseh, szlovák, román, lengyel37:44 – Mi az új fejlesztési fókusz? Egy új szegmens indul39:36 – Több mint ételmentés: beülős dílek és felfedezés42:30 – Wolt-sztori: a hely, ami végig 300 méterre volt44:11 – Gojek Indonéziában: a szuperapp, ami „minden is"47:12 – Fókusz vagy bővítés? Mikor nyiss valami újat?48:27 – Lesz-e valaha házhozszállítás? A „húsvér" bizniszek értéke51:48 – Hogyan lesz egy hamburgerrajongóból ételmentő?53:24 – Zárás🧠 Ha tetszett az epizód:👍 Nyomj egy like-ot💬 Írd meg kommentben, te szoktál-e ételt menteni🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

A legtöbb KKV-ban a HR vagy nem létezik, vagy csak adminisztrációt jelent – miközben a cégvezetők folyamatosan azzal küzdenek, hogy az emberek nem csinálják azt, amit kellene. De mi van, ha nem az emberekkel van a baj?Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós Watsing Dori, HR szakértővel beszélget arról, hogy mit jelent valójában a stratégiai HR egy kis- és középvállalkozásban, mikor van rá szükség, és mik azok a hibák, amiket a legjobb szándékú cégvezetők is elkövetnek újra, meg újra.Szó esik a sirály effektusról, a tanult tehetetlenségről, a bértranszparencia EU-s irányelvének valódi tartalmáról és arról, hogy miért nem motivál hosszú távon a fizetésemelés. A beszélgetés egyik legőszintébb pillanata, amikor a saját cégük bérezési modelljét is terítékre teszik.🎧 Ha érdekel, hogy mikor érdemes HR-rel foglalkozni, és hogyan lehet egy KKV-ban emberileg is jól működő céget építeni – ez az epizód neked szól.🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:Kiből lesz jó HR-es és miért nem elég az, hogy „szeretek emberekkel foglalkozni"?Mi a különbség a HR admin és a stratégiai HR között?Mikor van valóban szüksége egy KKV-nak HR-re?Mik azok a tünetek, amik jelzik, hogy HR figyelmet igényel a cég?Mit jelent valójában a bértranszparencia EU-s irányelv – és mit nem jelent?Hogyan épít egy vezető tudatlanul tanult tehetetlenséget a csapatában?Miért nem motivál hosszú távon a béremelés – és mi igen?Hogyan lehet visszajönni egy elhibázott ígéretből vagy rossz döntésből?⏱️ Időbélyegek0:00 – Bevezető: kiből lesz jó HR-es?1:18 – Miért ne azért menj HR-esnek, mert szeretsz emberekkel foglalkozni2:26 – HR admin vs. stratégiai HR: a leggyakoribb tévhit3:17 – KKV-k és a HR: mikor éri meg foglalkozni vele?5:11 – Mikor nincs szüksége egy cégnek HR-esre – és mikor igen?7:55 – Ha mindig az emberekkel van a baj, valószínűleg nem az emberekkel van a baj8:29 – Transzparencia és szabályrendszer: a leggyakoribb forrása a konfliktusoknak10:38 – Bértranszparencia EU-s irányelv: mit jelent valójában?15:55 – HR mint léleksimogatás vs. HR mint rendszerépítés18:25 – Miért nehéz a cégvezetőkkel dolgozni? A szakértői státuszból épített cég csapdája23:51 – Tipikus vezetői hibák: konfrontációkerülés, sirály effektus, mikromenedzsment26:01 – Delegálás vs. feladatleosztás – nem ugyanaz29:00 – Hibakultúra: lehet-e visszajönni egy rossz döntésből?33:00 – Motiváció és pénz: miért tűnik el 3 hónap alatt a béremelés hatása?40:00 – Teljesítményalapú bérezés: hogyan csináld jól – és mi a halálos hiba?50:00 – Időmérés kreatív munkában: kontroll vagy döntés-előkészítés?57:00 – Záró tippek: mikor villog a HR lámpa a cégedben?🧠 Ha tetszett az epizód:👍 Nyomj egy like-ot💬 Írd meg kommentben, ti hogy csináljátok – van HR-esetek, vagy te vagy a HR?🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

A helyfüggetlen munkavégzés és a digitális nomád életmód egyre több ember számára tűnik vonzó alternatívának, de mit jelent ez valójában a mindennapokban, és hogyan épül fel belőle egy fenntartható vállalkozás?Ebben az epizódban Laci és Miki Víg Borival beszélget, aki az elmúlt tíz évben 92 országot járt be úgy, hogy közben dolgozott, vállalkozást épített és újra és újra megtalálta önmagát.Szó esik arról, hogyan jutott el egy kéthetes indonéz nyaralástól odáig, hogy feladja a lakását és az állását. Mit jelent az, amikor az utazás nem szabadság, hanem kötöttség. Megismerjük a Nomad Cruise történetét, a mexikói rendőrrablást, és azt a pillanatot, amikor egy Grand Canaria-i hotelben hajnali kettőkor rájött, hogy rossz közegben van.A beszélgetés egyik kulcsa az identitásváltás: hogyan lehet elengedni azt a szerepet, amivé váltál, legyen az backpacker, blogger, digitális nomád vagy bármi más, és hogyan lesz épp ebből az elengedésből növekedés. A másik nagy téma az AI és a virtuális asszisztensek világa: fenyegetés vagy lehetőség, és mi az, amit egy ember még mindig jobban tud egy agentnél.🎧 Ha érdekel, hogyan lehet a helyfüggetlen életmódot valóban fenntarthatóvá tenni, akkor ez az epizód neked szól.🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:Hogyan indul el valaki a digitális nomád úton és mi az, amit senki nem mond el előre?Mikor válik az utazás kötöttséggé ahelyett, hogy szabadság lenne?Hogyan épül fel egy helyfüggetlen vállalkozás a semmiből?Alkalmazott, szabadúszó vagy vállalkozó – melyik út működik helyfüggetlenként?Mit tud egy virtuális asszisztens, amit egy AI agent még nem?Hogyan lehet elengedni egy identitást, és miért ragaszkodnak sokan olyan szerepekhez, amelyek már nem szolgálják őket?Mire jó az email lista akkor, amikor mindenki a social mediát tolja?Mire lehet még rácsodálkodni tíz év és 92 ország után?⏱️ Időbélyegek00:00 – Bevezető: 92 ország és a választható tél01:06 – Vendégbemutató: Víg Bori, utazó, blogger, vállalkozó02:11 – Hogyan kezdődött? Az első indonéz út és az ausztrál fickó a taxiban05:00 – A munka és az utazás összeegyeztetése: hogyan tárgyalt a főnökével?08:40 – Négy irány, ahonnan helyfüggetlenként pénzt lehet keresni12:30 – A konkurens blogger és az első tudatos személyes márka16:00 – Az utolsó „kényszertél" és a havas tánc a villanypóznánál18:30 – Mexikó, Új-Zéland és a fél év, amikor minden összeomlott22:00 – Tervezhető-e a digitális nomád lét? Backpacker vs. nomád szemlélet23:50 – A Nomad Cruise: hogyan született egy hajóból közösség?29:00 – Mikor lett elég? Antarktika, jéghegy és a dopaminszint32:30 – 2020: tíz nap alatt nullára, mexikói rendőrrablás, újrakezdés36:00 – A virtuális asszisztens képzés: miért ez lett a vállalkozás gerince?39:30 – AI vs. virtuális asszisztens: fenyegetés vagy lehetőség?46:00 – Identitás elengedése: miért nem tud fejlődni, aki ragaszkodik a régi szerepéhez?51:00 – Social media vs. hírlevél: miért választotta az írást a videó helyett?55:00 – A következő könyv és egy záró tanács kezdő vállalkozóknak🧠 Ha tetszett az epizód:👍 Nyomj egy like-ot💬 Írd meg kommentben, te melyik irányból közelítenéd meg a helyfüggetlen munkavégzést!🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

----------------------------------------------------------------------

Mi történik akkor, amikor néhány érintett szülő nemcsak megijed egy tragédia után, hanem rendszerszintű változást akar elérni?

Hogyan lehet civil szervezetként valódi társadalmi hatást gyakorolni, törvénymódosításokat elérni és közben nulla forintból professzionális működést építeni?

🎙️ Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós vendége Janklovics Natasa és Kiss Anikó, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapítói.

A beszélgetésből kiderül, hogyan találkozott össze néhány érintett édesanya egy tragikus eset után, hogyan építettek fel tudatosan egy országosan elismert civil szervezetet, és milyen eszközökkel értek el valódi változásokat az egészségügyben és az oktatásban.

Szó esik:
• nonprofit működésről
• vezetésről
• lobbiról
• médiahasználatról
• önkéntes csapatépítésről
• és arról is, miért kell egy civil szervezetnek ugyanolyan professzionálisan működnie, mint egy vállalatnak

🎧 Ha érdekel, hogyan lehet társadalmi ügyekben valódi eredményeket elérni, és milyen működési elvek tesznek sikeressé egy nonprofit szervezetet, akkor ez az epizód neked szól.

━━━━━━━━━━

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

• Hogyan lett egy tragédiából országos civil mozgalom?
• Mitől működik jól egy nonprofit szervezet?
• Miért kell vállalati szemlélet egy civil egyesület működéséhez?
• Hogyan lehet döntéshozókat megszólítani és változást elérni?
• Milyen szerepe van a médiának egy társadalmi ügy képviselésében?
• Hogyan lehet egy önkéntes csapatot hosszú távon motiválni?
• Miért fontos a professzionális működés a nonprofit szektorban?
• Hogyan épül fel egy sikeres lobbi stratégia Magyarországon?
• Mit tanulhatnak a cégek a nonprofit működésből?
• Van-e vége egy ilyen küldetésnek?

━━━━━━━━━━

⏱️ Időbélyegek

00:00 – Egy tragédia, ami mindent megváltoztatott
02:00 – Kik az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapítói?
03:00 – Személyes érintettség és az első találkozás
07:00 – Az anafilaxiás diagnózis pillanata
09:00 – Miért kellett társadalmi összefogás?
12:00 – Profi nonprofit működés vállalati szemlélettel
14:00 – Az első szervezeti kihívások és a tanulási folyamat
18:00 – Lobbi és szülőtámogatás: az egyesület két pillére
21:00 – Hogyan működik egy önkéntes civil csapat?
23:00 – Mennyi időt igényel egy nonprofit szervezet működtetése?
27:00 – PR, média és a nyilvánosság szerepe
30:00 – Motiváció fenntartása pénz nélkül
35:00 – Hogyan működik a lobbi a gyakorlatban?
41:00 – Kommunikációs stratégia és döntéshozók megszólítása
46:00 – A civil szféra helyzete Magyarországon
50:00 – Mi lehet a sikerük titka?
55:00 – Mit ad a nonprofit munka a civil élethez és a vezetéshez?

━━━━━━━━━━

🧠 Ha tetszett az epizód:

👍 Nyomj egy like-ot
💬 Írd meg kommentben, szerinted mitől működik jól egy civil szervezet
🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról
🎧 Oszd meg az epizódot valakivel, akit érdekel a nonprofit világ működése

Más a pálya, mint a tábla | Miért nem működik a networking, ha gyors eredményt akarsz?

A networking sokak fejében még mindig egyet jelent azzal, hogy elmegyünk egy eseményre, névjegykártyákat osztogatunk, és reméljük, hogy lesz belőle üzlet.

A valóság azonban egészen más.

Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós Kovács Péterrel, a NetworkSmith.io alapítójával beszélgetnek arról, hogy mit is jelent valójában kapcsolatokat építeni egy olyan világban, ahol már az AI-tól várunk válaszokat – és közben egyre inkább elszigetelődünk egymástól.

Szó esik arról, hogyan lehet értéket adni már az első találkozáskor, miért kulcsfontosságú az idő a bizalomépítésben, hogyan tudsz kitűnni egy eseményen anélkül, hogy „sales-es” lennél és, hogy pontosan mit is jelent a networkingben a “jobb adni, mint kapni” elv.

A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért a kérdezés a legerősebb eszközöd, hogyan lehet valóban emlékezetes első benyomást kelteni, és miért értékelődik fel az emberi kapcsolatok szerepe az AI korszakában.

🎧 Ha szeretnéd tudatosabban építeni a kapcsolataidat – akár kezdőként, akár haladóként –, ez az epizód új perspektívát ad.

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

• Mit jelent valójában a networking és miért félrevezető a klasszikus kép róla?
• Miért nem szabad gyors eredményt várni egy első találkozástól?
• Hogyan tudsz értéket adni akkor is, ha még pályakezdő vagy?
• Mitől lesz emlékezetes egy beszélgetés egy új kapcsolatnál?
• Hogyan érdemes megszólítani embereket egy eseményen?
• Miért fontosabb kérdezni, mint beszélni?
• Hogyan segít a networking hosszú távon üzleti lehetőségekhez jutni?
• Miért értékelődik fel a bizalom az AI korszakában?

⏱️ Időbélyegek

00:00 – Miért aktuális ma a networking témája?
02:00 – Kovács Péter története és a networking kezdetei
06:00 – Startup események és közösségépítés kulisszái
09:00 – Mi a networking valójában? Tévhitek és valóság
12:00 – Hogyan adj értéket már az első találkozáskor?
16:00 – Hogyan mutatkozz be egyszerűen és hitelesen?
18:00 – Miért a kérdezés a legerősebb eszközöd?
22:00 – Hogyan szólíts meg idegeneket egy eseményen?
30:00 – A networking pszichológiája: félelem és bátorság
37:00 – Hogyan építs és tarts fenn kapcsolatokat hosszú távon?
42:00 – Kapcsolati háló menedzselése és eszközök
47:00 – AI vs emberi kapcsolatok: mi változik?

🧠 Ha tetszett az epizód:

👍 Nyomj egy like-ot
💬 Írd meg kommentben, te hogyan építed a kapcsolataidat
🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

Más a pálya, mint a tábla | Otthagyta a topmenedzseri karriert – de a szabadság nem azt hozta, amire számított

A vállalkozás sokak fejében a szabadság szinonimája.
De mi történik akkor, amikor valaki valóban kilép egy stabil, jól fizető topmenedzseri pozícióból és mindent félretéve új életet kezd?

Ebben az epizódban
Sára László és Markovits Miklós
Jobbágy Balázzsal beszélget,

aki közel 20 év után hagyta maga mögött a multi világát,
hogy egy teljesen új iparágban, a vendéglátásban építsen vállalkozást.

Egy baráti ígéretből indult az étteremprojekt,
ami Michelin-ajánlott hely lett –

miközben a pénzügyi realitások,
a családi élet
és a vállalkozói lét árnyoldalai is gyorsan megjelentek.

Szó esik:

• szabadságról és felelősségről
• kiégésről és újratervezésről
• arról, hogyan hat a vállalkozás a családi kapcsolatokra
• és hogy mit jelent valójában az, amikor „a magad ura vagy”

🎧 Ha érdekel, milyen valójában a váltás az alkalmazotti létből a vállalkozói életbe – minden romantika nélkül, akkor ez az epizód neked szól.

Ha előtte pedig ennél valami finomat, akkor
Jobbágy Balázs éttermeibe itt tudsz foglalni:

https://bilanxbudapest.hu/
https://lisztbudapest.hu/

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

● Mi visz rá valakit, hogy 20 év után otthagyjon egy biztos topmenedzseri karriert?
● Miért nem egy másik multi lett a következő lépés?
● Hogyan lesz egy baráti ígéretből Michelin-ajánlott étterem?
● Milyen pénzügyi realitásokkal szembesül egy új étterem tulajdonosa?
● Mit jelent valójában a „szabadság” a vállalkozói létben?
● Hogyan hat a vállalkozás a családi kapcsolatokra és az időbeosztásra?
● Miért nehéz megtalálni az egyensúlyt munka és magánélet között?
● Hogyan épül fel egy teljesen új brand és üzlet a nulláról?
● Mi történik, ha egy vállalkozás nem hozza azonnal a várt eredményeket?
● Mitől maradhat hosszú távon sikeres és mentálisan stabil egy vállalkozó?

⏱️ Időbélyegek

00:00 – Bemutatkozás: topmenedzserből vállalkozó
03:00 – 20 év egy cégnél: karrierút és lojalitás
05:00 – Miért jött el a váltás pillanata?
07:00 – Az étteremprojekt kezdete: ígéretből valóság
10:00 – Szabadság iránti vágy vs. alkalmazotti lét
12:00 – A séf története: 15 év felkészülés egy álomra
16:00 – Vállalkozásépítés nulla vendéglátós tapasztalattal
20:00 – Mennyibe kerül egy étterem elindítása?
23:00 – Szabadság vs. pénzügyi biztonság dilemmája
25:00 – Brutális időszak: munka, étterem, család egyszerre
27:00 – Családi kapcsolatok és áldozatok
29:00 – „Minőségi stressz” – másfajta nyomás vállalkozóként
32:00 – A szabadság árnyoldala: teljes felelősség
34:00 – Az első hónapok: egzisztenciális válság és útkeresés
36:00 – Rendszer vs. káosz a vállalkozói létben
38:00 – Miért nehéz letenni a munkát?
40:00 – Hobbik és flow: óraépítés mint kikapcsolódás
45:00 – Vállalkozói gondolkodás: ötletek és megvalósítás
46:00 – Második étterem: miért volt rá szükség?
48:00 – Fine dining vs. tömegpiac: üzleti realitások
51:00 – Liszt étterem: brandépítés és skálázás
54:00 – Új projektek és jövőbeli ötletek
56:00 – Hogyan maradhat sikeres és egészséges egy vállalkozó?

🧠 Ha tetszett az epizód:

👍 Nyomj egy like-ot
💬 Írd meg kommentben: te bevállalnád ezt a váltást?
🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

Más a pálya, mint a tábla | Cégutódlás: átvenni vagy újat alkotni? – Egy apa–fia történet

A családi vállalkozások egyik legkritikusabb kérdése az utódlás:
ki viszi tovább, hogyan és milyen feltételekkel?

Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós
Gombás Tiborral és fiával, Bencével beszélgetnek arról,
hogyan lehet kilépni a klasszikus „átadom–átveszem” forgatókönyvből
és egy új, működő modellt építeni.

Szó esik arról is, hogyan nő fel valaki egy vállalkozói közegben,
miért nem vonzó sokszor a „kész cég” átvétele,
és hogyan születik meg egy saját út mégis a családi háttérre építve.

Megismerjük a Sortimo történetét,
ami néhány év alatt több százmilliós céggé nőtte ki magát.

A beszélgetés egyik kulcsa az apa–fia dinamika:
konfliktusok, különböző szemléletek (offline sales vs. marketing),
és az a folyamat, ahogyan végül egymást erősítve építik a céget és a jövőt.

🎧 Ha érdekel, hogyan lehet jól csinálni a generációváltást egy vállalkozásban –
őszintén, hibákkal és tanulással együtt, akkor ez az epizód neked szól.

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

• Milyen utak léteznek a cégutódlásban – és mi a „harmadik út”?
• Miért bukik el a vállalkozások nagy része generációváltáskor?
• Hogyan dönt egy fiatal: alkalmazotti karrier vagy saját vállalkozás?
• Miért nem akarja sok utód átvenni a „kész” céget?
• Hogyan lehet együtt dolgozni családtagként konfliktusok mellett is?
• Marketing vagy klasszikus értékesítés – melyik működik jobban?
• Mi kell ahhoz, hogy egy új üzletág 0-ról 500 millió fölé nőjön?
• Hogyan néz ki egy modern cégutódlási modell a gyakorlatban?

⏱️ Időbélyegek

00:00 – Bevezetés: utódlás és apa–fia történet
02:00 – Vállalkozó családban felnőni: mit láttak gyerekként?
05:00 – Mikor válik opcióvá a cég átvétele?
07:00 – Miért bukik el a cégutódlások többsége?
10:00 – Konfliktusok családon belül: hogyan kezelik?
12:00 – Saját út vs. családi cég átvétele
15:00 – A „teszt”: bizonyítani kell a következő generációnak
18:00 – Sortimo indulása: döntés és kockázat
22:00 – Növekedés: 30M → 500M árbevétel
26:00 – Mi az a járműberendezés és miért fontos?
28:00 – Mit tanult egymástól apa és fia?
31:00 – Marketing vs. klasszikus értékesítés konfliktusa
34:00 – Komfortzóna és sales: hogyan léphetsz ki belőle?
37:00 – Generációs különbségek és tanulási folyamat
39:00 – Lesz-e klasszikus cégutódlás?
42:00 – A jövő: tulajdonosi szerep és ügyvezetői modell

🧠 Ha tetszett az epizód:

👍 Nyomj egy like-ot
💬 Írd meg kommentben, te hogyan látod a generációváltás kérdéskörét!
🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról

Más a pálya, mint a tábla | Ügyvezetőből tulajdonos – Gombás Tibor története

Egy vállalkozás felépítése hosszú évek munkája.
De mi történik akkor, amikor egyik napról a másikra megváltoznak a játékszabályok?

Ebben az epizódban Sára László és Markovits Miklós Gombás Tiborral beszélget, aki ügyvezetőből lett tulajdonos – egy olyan helyzetben, ahol a döntés mögött extrém kockázat, bizonytalanság és komoly személyes tét állt.

Tibor története a 90-es évektől indul: egy autóval, néhány szerszámmal és egy térképpel kezdte felépíteni a Fein magyarországi leányvállalatát.

Évtizedek munkájával egy stabil céget épített, majd a gazdasági válság után az anyavállalat teljesen új stratégiát hozott – ami gyakorlatilag megszüntette volna az addigi struktúrát és Tibor munkájának az eredményét.

A fordulópont akkor jött, amikor felajánlották neki, hogy megveheti a céget.
Két hét gondolkodási idő, nulla külső finanszírozás és egy döntés, ami mindent meghatároz.

A beszélgetésben szó esik:
– a vezetői magányról
– kockázatvállalásról
– döntési helyzetekről
– és arról, hogy mennyiben más tulajdonosként gondolkodni, mint ügyvezetőként

Egy történet arról, amikor nincs biztos út – csak döntések vannak.

🎧 Ha érdekel, hogyan születnek valódi vezetői döntések extrém nyomás alatt, ez az epizód neked szól.

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

• Mi a különbség az ügyvezetői és a tulajdonosi gondolkodás között?
• Mit tesz egy vezető, amikor megszűnik mögötte a rendszer?
• Hogyan lehet céget venni külső finanszírozás nélkül?
• Mi történik egy vezető fejében extrém bizonytalanság idején?
• Mit jelent a vezetői magány a gyakorlatban?
• Miért történik, ha nincs B terv?
• Hogyan változik meg a döntéshozatal tulajdonosként?
• Hogyan lehet felkészülni egy generációváltásra?

⏱️ Időbélyegek

00:00 – Bevezetés
01:00 – A Fein története és a kezdetek Magyarországon
03:00 – Egy autóval és 60 szerszámmal elindulni
05:00 – Cégépítés lépésről lépésre
08:00 – Válság és stratégiai fordulat
10:00 – A döntés: megvenni vagy elengedni a céget
13:00 – Vezetői magány és titkolt bizonytalanság
15:00 – Kockázatvállalás B-terv nélkül
17:00 – Ügyvezetőből tulajdonos
20:00 – Termékpiaci változások és versenyhelyzet
24:00 – Olcsó konkurencia és piaci nyomás
28:00 – Vezetői mindset: alkalmazott vs tulajdonos
33:00 – Csapat és kultúra szerepe
35:00 – Csarnoképítés és növekedési döntések
37:00 – Utódlás és generációváltás kérdése
42:00 – Új lehetőségek és a következő generáció belépése
45:00 – Zárás

🧠 Ha tetszett az epizód:

👍 Nyomj egy like-ot
💬 Írd meg kommentben, te hogyan látod a generációváltás kérdéskörét!
🔔 Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról