Mester-fogás

Ötszáz éve, 1526-ban kezdődött el az a történelmi korszak, amely alapjaiban változtatta meg Buda és Pest életét. A mohácsi csata és Buda első oszmán elfoglalása után a város a Habsburg és az Oszmán Birodalom küzdelmének egyik legfontosabb színterévé vált. A másfél évszázadon át tartó háborúk, ostromok és politikai változások végül 1686-ban a török Buda pusztulásához vezettek.A kiállítás ezt a különleges és ellentmondásos korszakot mutatja be a BTM Vármúzeumában. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Igazságosabb és testvériesebb világot! Ez volt a vezérgondolata az idei Katolikus Társadalmi Napoknak, amelyet szeptember 18. és 20. között rendeztek Kaposváron. A mottót a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996-ban kiadott, jelentős szociális körlevelének címéből vették kölcsön, hiszen a témája ma is egyre aktuálisabb, és jól tükrözi a házigazda, Varga László megyéspüspök különleges elhivatottságát a szegények, szenvedők, periférián lévők felé, akiket a Kattárson nagyszámú szervezet képviselt. A műsorban a cigány missziók sátránál készült riportösszeállítást hallhatják, amelyben a Görögkatolikus Metropólia cigánypasztorációs missziójáról és a kaposvári egyházmegye Mélyben és Reményben Alapítványának munkájáról beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magyarország egyik legfelkészültebb hivatalos vadmentő állomása a székesfehérvári Sóstó Vadvédelmi Központ, ahol egész évben fogadják és a legkorszerűbb eszközökkel gyógyítják, nevelik a segítségre szoruló hazai védett vadállatokat: emlős-, hüllő- és madárfajokat egyaránt. Ott jártunk, megnéztük a kis betegeket és

Dr. Flesch Márton állatorvossal beszélgettünk az itt folyó munkáról.

Információ, programok és regisztráció:

https://sostoszekesfehervar.hu/vadvedelmikozpont | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A századforduló építészetének kiemelkedő épületei máig meghatározzák Budapest sajátos arculatát és hangulatát. Az építészek és éppíttetők minden részletre ügyeltek, így a pompás bérházakhoz, palotákhoz hozzájuk méltó burkolatok készültek. Előcsarnokok, folyosók, udvarok ezreit díszítették a gyönyörű, magyar gyártmányú, színes, mintás cementlapok, amelyek megmentését, pótlását, újragyártását is célul tűzte ki a kicsiny, magyar manufaktúra. Az Iamart valódi magyar startup cementlap és terrazzó manufaktúra: jellegzetes, élénk színvilággal, folyamatos gyártási innovációval, egyszerre modern és klasszikus mintavilággal.

Meglátogattuk alkotóműhelyüket, amelyet Csepel szívében, egy korábbi repülőgépmotor-gyárban alakítottak ki.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint egy évtizede szervez nyári táborokat a hüllők és kétéltűek iránt érdeklődő gyerekek számára. Az idei, június végi Herp tábor helyszíne a Mátra volt, ahol több mint harminc, 10 és 18 év közötti fiatal ismerkedhetett a hazai és a tájegységre jellemző fajokkal. Részt vettünk az egyik terepi megfigyelésen, beszélgettünk a gyerekekkel és a táborvezető felnőttekkel.

A tábor vezetője, főszervezője: Dr. Babocsay Gergely, az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztály elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Görög eredetű latin szó, „kísérőt”, „követőt” vagy „szolgát” jelent. A katolikus egyházban a szertartásokon szolgálatot teljesítő, felavatott világiakat jelöli.

A váci egyházmegyében több mint 250 ilyen világi férfi szolgál a plébániákon. Avatásuknak, komoly képzésüknek régi hagyománya van. Marton Zsolt megyéspüspök júniusban találkozóra, közös töltekezésre, rekollekcióra hívta meg őket – feleségükkel együtt. Több mint 130-an eljöttek. A lelkinap témája a krisztusi tanítványság, a vendég előadó Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök volt.

Hogyan értékelődik fel a szerepük a paphiányos egyházi valóságban, mi a feladatuk, mit tehetnek és nem tehetnek, és főleg, miért szép ez a hivatás? Ezekről, és a váci jó gyakorlatról beszélgetünk a mai műsorban a résztvevő püspök atyákkal, és az akolitusképzésért felelős Farkas László atyával.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az idén végzett kosárfonó, takács, szőnyegszövő és nemezkészítő hallgatók vizsgamunkáit mutatja be a Hagyományok Háza júniusban nyílt, különlegesen szép tárlata. A kiállítás a kétéves képzést befejező 30 újdonsült kézműves alkotásain keresztül végigkíséri azt az összetett folyamatot, amely a legegyszerűbb technikai fogások elsajátításától a mesterien kivitelezett kézműves termékek elkészítéséig vezet. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Lelkes Gergely festőművész legutóbbi, költői szépségű absztrakt képeit megrendítő téma ihlette.

Édesanyja utolsó éveit végigkísérve, a testi-szellemi elfogyás stációit vele együtt végigszenvedve születtek meg a festmények, amelyeken az emberi elmúlás nagyon is prózai tapasztalatait a szeretet, a remény, a hit lényegíti át belső ragyogássá.

Lelkes Gergely 1971-ben született, a Képzőművészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát. Virtuóz rajz-és festőtudással párosuló mély és képzett hite, egyházi elkötelezettsége a szakrális terek ihletett alkotójává is emeli, több katolikus templom és kápolna belső figurális kifestése is kötődik a nevéhez. A kiállításain azonban inkább egyéni, szenvedélyes hangvételű, ugyanakkor rendkívül finom és érzékeny nonfiguratív festészetét ismerheti meg a közönség. A kettő egységet alkot, és a Maradék fény című kiállítás absztrakt édesanya-ábrázolása éppúgy Istenhez emel, mint a rádi katolikus templom angyalai és gyermek Máriája.

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pesti egyik legforgalmasabb csomópontjában, kórházaktól, múzeumtól, egyetemektől körülfogva bújik meg az Orczy-kert. Körös-körül elképesztő forgalom: a föld alatt metró a levegőben repülők, a felszínen az autópálya-szerű Üllői út – és bármilyen hihetetlen, de az elképesztő zajjal dacolva, ebben a belvárosi kis oázisban, madarak százai, fészkelnek, táplálkoznak, élik vidáman mindennapjaikat. Ha nincs időnk kimenni a hegyekbe, a természetbe, elég ha itt megállunk, körülnézünk, hallgatózunk kicsit, – akár még különleges, városban szokatlannak tűnő madárfajokkal is találkozhatunk. Kis öröm, felüdülés a napi rohanásban. Persze nem elég nézni, látni is tudni kell.

Dr Fuisz Tibor madárkutató biológus évek óta vezet madársétákat az Orczy kertben. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársaként. Április közepén csatlakoztunk az egyik csoportjához. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A japán képregények világméretű elterjedése nyomán egyre nagyobb figyelem irányul Hokuszai mester 19. századi rajzgyűjteményére, aminek ő maga a Manga nevet adta, és amiről ma sokan úgy tartják, hogy belőle ered a kortárs manga. A szó jelentése: változatos, szabadon áramló rajz. A Néprajzi Múzeum új, Manga Hokuszai Manga című kiállítása a múlt és popkultúra izgalmas találkozása.

A műsorban megszólal: Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója; Takaguchi Masanori, a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatója; Almási Ama muzeológus, a tárlat magyar kurátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra