A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.

Néhány éve a metaverzumot a következő generációs internetté kiáltották ki. A vízió egy hatalmas virtuális tér volt, ahol a valóság és a digitális világ összeér, és ahol avatárokkal dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk.

A Facebook is erre tette fel a jövőjét: 2021-ben Meta névre váltott, ezzel is jelezve, hogy a vállalat teljes erővel a metaverzum építésébe kezd.

Csakhogy a várakozásokhoz képest a projekt óriási veszteségeket hozott: a Meta Reality Labs részlege 2025 elejére 68 milliárd dolláros mínuszt halmozott fel. Nem csak ők jártak így – a Disney, a Microsoft és más nagyvállalatok is leállították vagy visszavágták metaverzum-fejlesztéseiket.

A „metaverzum-lufi” kipukkadásának több oka volt:

A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás – és a „metaverzum” szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem „spatial computing” (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat.

A metaverzum tehát nem halt meg, csak irányt váltott. A grandiózus, mindent magába olvasztó világ helyett specifikus, üzleti célú megoldásokban él tovább.

Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk.
Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú szimulációk a pilóták, orvosok vagy technikusok képzésében is forradalmasítják a tréninget - olcsóbban, biztonságosabban és gyorsabban.

A fogyasztói oldalon a metaverzum szelleme ma a gaming platformokon él tovább. A Roblox és a Fortnite több tízmillió felhasználót vonzanak, miközben headset nélkül, mobilon és laptopon is bárki csatlakozhat. Az alapelv ugyanaz maradt: a játékos valós pénzért digitális tárgyakat vásárol, és egy online közösség részévé válik — csak épp a körítés lett reálisabb és élvezhetőbb.

Még a 2003-ban indult Second Life is aktív ma is, ami jól mutatja: az emberek mindig keresik a digitális jelenlét új formáit, csak nem egyetlen univerzumban, hanem több, kisebb térben.

A digitális univerzum, ahol minden és mindenki egy helyen él, egyelőre utópia maradt.
De a metaverzum alapját adó technológiák – a VR, az AR és a digitális szimuláció – már most is valós üzleti értéket teremtenek.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.