Már az idei ősz sem volt eseménytelen a hazai lakáspiacon. Élénkülő kereslet és az árak lassú emelkedése jelezte: a folyamatok kimozdultak a holtpontról. A jövő év első felében ugyanakkor jelentős mennyiségű tőke, megtakarítás és támogatás segítheti majd az otthonok adásvételét. Fordulat előtt állunk? Beindulhat ismét az új lakások építése? Mi lesz a családot alapító fiatalokkal? Mi kellene ahhoz, hogy az albérletek is olcsóbbak és könnyebben elérhetők legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett az MNB-podcast újabb adásában Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás Banai Ádámmal, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával.

Milyen mértékben tudták elősegíteni Közép-Kelet Európa volt szocialista tömbjének felzárkózását az egyes országok jegybankjai? Az időközben az Európai Unió tagjaivá vált államokban milyen lépéseket helyezett leginkább előtérbe a monetáris politika? Összefügghet-e a felzárkózás sikerességével az, hogy egy-egy adott országban mennyire független a jegybank? Milyen tanulságokat vehetnek át a tizenegy új tag-állam erőfeszítéseiből a mostani tagjelöltek? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszél-get Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelinté-zeti Szemle szerkesztője Szapáry Györggyel, az MNB elnöki főtanácsadójával, vala-mint Vonnák Balázzsal, az MNB közgazdasági tanácsadójával. Az apropót az a két szakértő által jegyzett tanulmány szolgáltatja, amely a Hitelintézeti Szemle centená-riumát ünneplő 2024/4. számában jelent meg.

Mitől zöldek a pénzügyek? A zöld beruházások kevésbé kockázatosak? Mi az az ESG? Mennyivel környezettudatosabbak a fiatalok? Ezekről beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás Kim Donáttal, az MNB Fenntartható pénzügyi elemzési osztályának vezetőjével.

Talán nem is nagyon emlékezünk már azokra az időkre, amikor még munkaidőn kívül vagy a hétvégeken nem utalhattunk, ráadásul a pénz útja is nagyságrendekkel hosszabb volt pár másodpercnél. Pedig nem is olyan régen lépett életbe hazánkban az azonnali fizetési rendszer, ami sok mindenben megváltoztatta az életünket. Szeptember 1-én újabb szintet léptünk a kereskedők számára olcsóbb, a vásárlók számára pedig ingyenes lehetőséget biztosító qvik rendszer életbe lépésével. Hogyan alakítja tovább ez a megoldás a digitális fizetéseket? A kártyák után jönnek a QR-kódok? Többek között erről kérdezte Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás podcast-beszélgetésükben Luspay Miklóst, az MNB Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetőjét. A jegybank igazgatójától azt is megtudtuk, hogyan működik majd jövő év közepétől a digitális csalások ellen felállított központi rendszer.

Miképpen lehet a zöld átállásra késztetni a hazai bankokat? Milyen lépésekkel igyekszik elősegíteni a Magyar Nemzeti Bank azt, hogy a pénzintézetek hiteleik és forrásaik minél nagyobb hányadát fordítsák a fenntartható fejlődést segítő beruházások-ra? Milyen eredményekkel és hatással járt a meghosszabbított zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program?

Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a jegybank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelintézeti Szemle szerkesztője Kim Donáttal, az MNB Fenntartható pénzügyi elemzési osztályának vezető-jével és Várgedő Bálinttal, ugyanennek az osztálynak az elemzőjével. Az apropót az a – két beszélgetőtárs mellett Raciborski Eszter, az MNB felügyeleti tanácsadója által jegyzett – szakmai cikk szolgáltatja, amely a Hitelintézeti Szemle 2024/3. számában, a XXI. század kihívásai rovatban jelent meg.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) 2013 óta az aktuális gazdasági helyzethez igazítva, mindig a kellő időben segítette a hitelezést, a válságkezelést vagy éppen az ingatlanpiac zöldítését.

Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Pulai György az NHP program egyes szakaszainak céljairól beszélgettek, és az eredményeket elemezték.

Tavaly az arany világkereskedelmi forgalma minden rekordot megdöntött. De vajon az arany - ami bizonytalan időkben az egyik legelterjedtebb befektetési forma, - mitől lett újra ennyire népszerű?

Az arannyal összefüggő trendek okairól és jövőjéről beszélget Kolozsi Pállal Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Hazánk számára kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió jövőjének alakulása. Ezért is érdemes időről-időre áttekinteni az ezzel kapcsolatos, legfontosabb kérdéseket. Vajon milyen irányba, milyen feltételekkel folytatódjon a bővítés? Miként küzdhetők le a jelenlegi tagjelölt államok felvételével jelentkező kihívások? Hogyan tartható fent a közösség pénzügyi stabilitása? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelintézeti Szemle szerkesztője dr. Gottfried Péterrel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjával, valamint dr. Szapáry Györggyel, a jegybank elnöki főtanácsadójával. Az apropót azok a – két neves szerző által jegyzett – szakmai cikkek szolgáltatják, amelyek a Hitelintézeti Szemle 2024/2. számában, a XXI. század kihívásai rovatban jelentek meg.

A mesterséges intelligencia hosszú fejlődési utat járt már be, számos áttörő ered-ménnyel. E trend alól a pénzügyi szektor sem jelent kivételt. Az új technológia al-kalmazására lehetnek példák a különböző mobilfizetési és felhőalapú megoldások. Vajon a kétségtelen előnyök – és az ügyfelek jobb kiszolgálása és védelme – mellett melyek azok a kockázatok a mesterséges intelligencia pénzügyi alkalmazása során, amelyeknek a minimalizálása szükséges? Az előnyök felerősítése és a hátrányok csökkentése érdekében mennyire lehet indokolt egy, a pénzügyi szektorra szabott szabályozói keretrendszer kialakítása?

Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője dr. Domokos Annával, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs politika és szabályozási főoszt-ályának jogi referensével, illetve Sajtos Péterrel, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó a kettejük által készített szakmai cikk, amely „Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2024/1. számában.

A 2010-es évtized – főképp az időszak elején véghez vitt reformoknak köszönhetően – az elmúlt évszázad legsikeresebb időszakának tekinthető. A kedvező mennyiségi teljesítés ugyanakkor csak a felszín. A hazai gazdaságban – mélyebb dimenziókban – minőségi elmaradások azonosíthatók. Miben ragadhatók meg leginkább a magyar gazdaságban meglévő kettősségek? Miben tapasztalható elmaradás, min kellene javítanunk? Hogyan felelhetnénk meg leginkább napjaink globális kihívásainak? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője Nagy Ágnessel, a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzési főosztályának vezető közgazdasági elemzőjével, illetve Szalai Ákossal, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó Nagy Ágnes szakmai cikke, amely „Kettősségek a magyar gazdaságban – Növekedés és jólét a 21. században” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/4. számában, a 21. század kihívásai rovatban.