A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus következő adásában.

Paár Ádám történész-politológus segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy Bendegúz karaktere hogyan reagál a korszakra, amelyet az őt körülvevő abszurd figurák testesítenek meg.

A Mozgóképizmus következő adásában befejeztük A Tenkes kapitányának az előző adásban elkezdett elemzését, majd a XIX. századból választottunk egy példát, amelyen keresztül látható a humor és a történelmi tények felhasználásának aránya.

Paár Ádám történész-politológussal az Akli Miklós című kalandfilmről és annak kreatív valóságábrázolásáról beszélgettünk.

A Mozgóképizmus következő adásában - folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat - a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát.

Paár Ádám történész-politológussal a Szaffiról és a Tenkes kapitányáról is beszélgettünk. Mindkét alkotás esetében a gyártásuk időszakára adott alkotói reakciók is szóba kerültek.

A Mozgóképizmus következő adásában egy lépéssel közelebb kerültünk a német humor létének feltárásához.

Paár Ádám történész-politológussal a Manitu bocskora és a Good bye, Lenin! között műfaj és minőség szerint elhelyezkedő alkotásokból többet is megvizsgáltunk, hogy bebizonyítsuk, a humor egy szubjektív kategória, amelynek stílusát meghatározza a történelmi időszak, amelyből származik.

Egy örök kérdésre kerestük a választ a Mozgóképizmusban ezen a héten. Nevezetesen, hogy létezik-e német humor.

Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a szórakoztató történelmi filmek igazságtartalmát. Az 1960-as évekbeli klasszikus német indiános filmek kerülnek górcső alá.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre.

Továbbra is Franciaország történelmi filmjeiben vizsgáltuk meg a tények és a humor arányát.

Paár Ádám, történész, politológus többek között Az én hősöm című vígjátékról beszélt, de előkerül Svejk, vagy éppen Münchhausen báró karaktere is.

A Mozgóképizmusban ezen a héten tovább vizsgáltuk, hogy a francia kosztümös filmekben hogyan férnek meg egymással a történelmi tények és a humor.

Paár Ádám történész-politológus A három testőr után most egy hasonlóan ismert és kedvelt alkotáson ellenőrizte az arányokat. A Királylány a feleségem, vagy másik címén a Tulipános Fanfan Franciaország egy ellentmondásos időszakát mutatja be.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a kosztümös francia vígjátékok valóságtartalma került górcső alá.

Paár Ádám, történész, politológus aktuális sorozatunkban a viccek és a tények arányát tanulmányozta franciaországi alkotásokon. Elsőként a sokak kedvencét, Asterix-et és kalandjait megörökítő meséket használta példaként, valamint A három testőr történetét újra és újra feldolgozó filmeket.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a humoros alkotások és a történelmi hűség kapcsolatát ellenőrző aktuális sorozatunk első egységének a végéhez értünk. Az Egyesült Királyság szolgáltatta példák közül Paár Ádám történész-politológus Benny Hill munkásságát, a Waczak Szállót és a Halló, halló! című sorozatot is méltatja.

Utóbbival jelezve, mely ország történelmi vígjátékait elemezzük majd a folytatásban.

A Mozgóképizmusban folytattuk a történelmi témájú vígjátékok igazságtartalmának vizsgálatát.

Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a modernkori Egyesült Királyság jelentős eseményeinek filmvásznon, illetve tévéképernyőn való, legtöbbször burkolt, vagy sokszor nem is tudatos megjelenítését elemzi. Ez alkalommal a mára kultikussá vált Folytassa… filmsorozatot használva példaként.