A Krím félsziget orosz annektálása, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása, majd ennek nyomán a walesi NATO-csúcstalálkozón a védelmi költségvetés emelése új korszakot nyitott Európában. Lengyelország és Magyarország időben ébredt, nagyszabású haderőfejlesztésbe kezdett, így ha még nem is ért az út végére, ezzel lépéselőnybe került. A régió más államainak azonban csak a 2022-es teljeskörű orosz invázió fújt ébresztőt, ők most kapkodva próbálják behozni a lemaradást. A védelmi ipar most mindenütt kapacitáshiánnyal küzd, a szebb napokat látott közép-európai ágazat is próbálja újjáépíteni magát. Az Oeconomus és a Claremont Institute közös tanulmánykötetben vizsgálta meg, hogyan hatott az ukrajnai háború kirobbanása az amerikai és közép-európai védelmi iparra. A bemutató alkalmából az Oeconomus elemzője, a kötet szerzője és szerkesztője, László Dávid volt a Geo-Trendek vendége.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke, Törcsi Péter és kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs személyes élményekkel és szakmai elemzéssel értékelik a washingtoni „magyar nap” eseményeit és a Trump–Orbán találkozó politikai-gazdasági jelentőségét.

Donald Trump G2-nek hívta dél-koreai találkozóját Hszi-Csinpinggel, azaz egyenrangúvá emelte Kínát. Ezzel üzenhette, hogy mostantól két szuperhatalom létezik, és vége az egypólusú világnak. Mindenesetre az I. hidegháborúhoz hasonló forgatókönyv szerint halad Washington és Peking viszonya. Dél-Koreában sikerült biztosítania Trumpnak a kínai ritkaföldfém-szállításokat, de ezért cserébe nyitva hagyták a kiskaput a kínai vállalatoknak az amerikai technológiai embargó részleges kikerülésére. Miközben Kína sikeresen átirányította az exportját a világpiacokon, az USA-ban a vámok beépülnek az árakba, az ASEAN-ban pedig erősödik az integráció a két szuperhatalom szorításában. Alakul a neo-bipoláris világrend? A Geo-Trendek új adásában Tasnádi Zsombor, az Oeconomus elemzője értékeli az amerikai és kínai elnök történelmi találkozóját.

Az űriparban vállalatok és országok között most zajló versengést röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy aki most kimarad, lemarad. A szektor kiemelt területe az űrutazás, és a világűrben elvégzett kísérletek. Ma még a legtöbb űrhajóst a világűrbe küldő országok rangsorában a top 20-ba lehet kerülni 2 űrhajóssal, Farkas Bertalannal és Kapu Tiborral. Az Axiom fejlesztései azonban kinyitják a kaput, hogy kisebb országok űrprogramjai kivitelezhetővé váljanak, és már Magyarország, Lengyelország és Csehország között is versengés alakult ki az űrmissziók terén. Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélgettek arról, hogy a következő magyar űrhajós, Cserényi Gyula missziója, miként hathat a magyar technológia, innováció és gazdaság fejlődésére.

Szakértő nélkül is könnyen megállapítjuk, ha nem élünk egészségesen, mozgunk eleget vagy táplálkozunk helyesen. A kérdés sokkal inkább az, hogy próbáltunk-e már a megszokott keretrendszeren kívül gondolni saját életünkre és egészségünkre. A Magas labda következő adásában Cser Zoltánnal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Európa egyetlen államilag elismert buddhista felsőoktatási intézményének oktatójával beszélgetett Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője az egészséggel, mozgással, táplálkozással, élettel és halállal kapcsolatos tabukról.

Budapest a világ diplomáciai térképének középpontjába kerül, miután kiderült: a magyar főváros adhat otthont a várva várt Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A döntéssel Magyarország történelmi esélyt kapott, hogy Helsinkihez vagy Oslóhoz hasonlóan a nagy békeközvetítők sorába lépjen, egy esetleges siker a tárgyalásokon pedig további komoly presztízst jelenthet Budapest és az egész magyar diplomácia számára. A Geo-Trendek e heti adásában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója mindezek mellett arról is beszélt, hogy tényleg elhalaszthatják, vagy törölhetik-e a találkozót, és mit jelent ez a kommunikáció tárgyalástechnikai szempontból.

A koppenhágai informális csúcson újra bebizonyosodott, hogy az Európai Unió tagállamai korántsem egységesek a legtöbb kérdésben. Míg a brüsszeli bürokrácia a pillanatnyi problémák megoldásával van elfoglalva addig Európa jövőkép nélkül marad. Szubszidiaritás helyett felülről erőltetett direktívák, nemzetállamok helyett egyre erősebb központosítás.. Valóban ilyennek álmodták meg az alapítók az európai integrációt?Hogyan őrizhetőek meg az európai békeprojekt legnagyobb vívmányai? Hogyan térhet vissza Európa a versenyképesség pályájára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratórium elnöke, Pásztor Szabolcs az Oeconomus kutatási igazgatója és Nagy Dávid elemző.

A Sarm es-Sejk-i békecsúcson Donald Trump nemcsak békét, de egy új korszak kezdetét ígérte a Közel-Kelet számára. Az amerikai elnök 20 pontos békejavaslatának első fázisa valóban megvalósulni látszik: a túszok hazatérhettek, Izrael pedig megkezdte kivonulását a Gázai övezetből. A neheze azonban még csak most jön. Valóban leteszi a fegyvert a palesztin terrorszervezet? Milyen szerepe lesz a Trump által elnökölt nemzetközi „béketanácsnak” és a nemzetközi békefenntartóknak Gázában? Mégis ki fizeti majd az övezet újjáépítését? Ezekre a kérdésekre keresi választ a Geo-trendek legújabb adásában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője az InfoRádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.

A dráma, a feszültség vagy az önfeledt pillanatok leginkább belül zajlanak túrázás során, miközben kikapcsoljuk a külvilágot, és elmélyülünk a lépések monotóniájában. Ki ne gondolt volna már arra, hogy munkáját háttérbe szorítva, néhány hónapot a hobbijának szentel, ahogyan ezt Till Anilla, a 2550 című dokumentumfilm alkotója is tette. Meglepő, de a túrázás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység a magyarok körében. Az Oeconomus Magas labda című podcastjában körbejártuk a kéktúrázást és a magyar túrázási szokásokat Till Anillával. Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője többek között arról is kérdezte vendégét, hogy milyen érzés körbesétálni az országot. Mit tanít a kéktúrázás magunkról, az országról vagy akár a hazai gazdaságról?

Október elsején leállt az Egyesült Államok kormányzata, aminek következtében több millió, nem létfontosságú munkakörben dolgozó állami alkalmazottat kényszerszabadságra küldtek. Ugyanezen a napon Donald Trump újabb vámokat vezetett be. Mindkét lépés komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat a félidős választásokra készülő országban. A Geo-Trendek legfrissebb adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője beszélgetnek a kormányzati leállás jogi hátteréről és történelmi előzményeiről, valamint arról, hogy a gyógyszeripari vámok milyen negatív hatással lehetnek az Európai Unióra.