A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszabb távon. Míg az Egyesült Államok katonai és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, Irán számára az időtényező és az alkalmazkodás képessége jelenthet előnyt.A történelem azt mutatja, hogy az ilyen típusú konfliktusok ritkán zárulnak gyors és egyértelmű eredménnyel. Gyakran nem az dönt, ki erősebb rövid távon, hanem az, hogy melyik fél képes tartósan kezelni a gazdasági és politikai következményeket.Ebben a helyzetben a kulcskérdés az: melyik fél tudja hosszabb ideig fenntartani saját stratégiáját – és milyen gazdasági áron.Erről beszélget a Geo-Trendekben László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Lehallgatások. Titkosszolgálati műveletek. Kémbotrány.Ez már nem kampányzaj – ez hatalmi játszma a háttérben.- Mi történt valójában a március végén kirobbant lehallgatási ügyben?- Ki és miért figyelhetett meg egy, a magyar érdekek mellett kiálló külügyminisztert?- És mit jelent mindez a választások tisztaságára és az ország szuverenitására nézve?Az Oeco Keret legújabb adásában nem megkerüljük a kérdéseket – hanem szétbontjuk őket. Feltárjuk az összefüggéseket, az érdekeket és a lehetséges forgatókönyveket.

Ez már nem pusztán politika. Ez befolyásról, hatalomról és Magyarország mozgásteréről szól.Ha érteni akarod, mi zajlik a felszín alatt – ez az epizód kötelező.

Csehországban egy Izraellel együttműködő dróngyárat, az Egyesült Királyságban pedig egy zsidó szervezet négy mentőautóját gyújtották fel. És ez csak az elmúlt egy hét termése: úgy tűnik, az Irán ellen kirobbant háború miatt ismét nőtt a terrorizmus kockázata. A veszély ott a nagyobb, ahol jelentős bevándorló tömegek élnek. A közel-keleti konfliktus egy újabb migrációs válság megindulásával is fenyeget. De hol van már a Willkommenskultur! Ezúttal Törökország és az Európai Unió sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság. Demkó Attila rámutatott: az EU is belátta, hogy hibázott, de azt sose ismernék be, hogy a magyaroknak igaza volt.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Két nagyon különböző háborúnak vagyunk tanúi, ami talán megváltoztatta azt, amit a hadviselésről gondoltunk. Ukrajnában azzal lőnek, ami van: a világsajtót is bejárta a hír, hogy még I. világháborús Maxim géppuskákat is bevetettek, de visszatértünk a II. világháború tüzérségi csatáihoz és lövészárkaihoz is. Ugyanakkor eljött a Starlink kommunikáció és a drónok kora. Közben a Közel-Keleten a csúcstechnológiával vívnak légi párbajt, anélkül, hogy egyetlen bakancs lépne ellenséges földre. Demkó Attila szerint haditechnikai forradalomnak vagyunk szemtanúi, aminek főszereplői a drónok.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális piacok már nem egyszerű feszültséget, hanem valódi energiaválságot áraznak. Hiába nyúlt a Nyugat a stratégiai olajtartalékokhoz, és hiába próbálják szankciós könnyítésekkel stabilizálni a helyzetet, a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett, a kitermelés helyreállása pedig teljesen bizonytalan.A probléma nem csak katonai. A biztosítók, a hajózási társaságok és a pénzügyi szereplők nélkül az energiaszállítás nem indul újra — így az árak az olajtól a gázon át egészen a héliumig tartósan magasak maradhatnak. Ez idővel fizikai hiányhoz, inflációs spirálhoz és gazdasági lassuláshoz vezethet világszerte.Európa különösen sérülékeny helyzetben van:a zöld átállás, az orosz energia kiszorítása és a közel-keleti bizonytalanság együtt olyan kockázatot jelent, amely hosszú időre meghatározhatja a kontinens gazdasági mozgásterét.Az InfoRádió stúdiójában Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.

A világpolitikai feszültségek, az ukrajnai háború, az energiaszállítások körüli viták és az Európai Unió gazdasági döntései alapvetően alakítják át a magyar régiók lehetőségeit is. De hogyan érinti mindez Békés vármegyét?Az OecoKeret új adásának vendége Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője és a Békés 04-es számú OEVK képviselőjelöltje, akivel arról beszélgetünk, milyen fejlődési pályák állnak a térség előtt a jelenlegi geopolitikai környezetben.Szó esik többek között:- a háborúk gazdasági hatásairól- az ukrán olajblokád következményeiről- a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításáról- az EU–Mercosur megállapodásról- az ukrán piacnyitás kérdéséről- és arról, hogyan reagál minderre Békés vármegye gazdasága.A beszélgetésből kiderül, hogy a térség jelentős rugalmasságot mutat, és a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére is képes új lehetőségeket találni.Békés vármegye egyre több nagy külföldi befektetőt vonz, ami hosszú távon meghatározhatja a régió fejlődési irányát.A beszélgetés résztvevői:- Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője, a Békés 04. számú egyéni választókerület képviselőjelöltje- Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke- Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke- Pásztor Szabolcs, kutatási igazgató

A fókusznak Ukrajnán kell maradnia! – figyelmeztetett Keir Starmer mikor minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Tényleg, ki figyel most Ukrajnára? Demkó Attila szerint rövid távon árt Oroszországnak az Irán ellen indított háború, ha viszont elhúzódik a konfliktus, annak nagy nyertese lehet. Közben Kína sem bánja, ha az Egyesült Államok kutyaszorítóba kerül…A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális kapcsolati kapitalizmus nem a semmiből jelent meg Magyarországon. Már a késő államszocializmus idején kialakultak azok a csatornák, amelyek összekötötték a nyugati tőkét a kommunista elit egyes köreivel. Ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után sokszor privatizációs előnnyé, gazdasági befolyássá és politikai hálózatokká alakultak.Az adásban azt elemezzük, hogyan épültek ki ezek a hálózatok, miért volt Magyarország különösen kedvező terep a kapcsolati kapitalizmus számára, és hogyan lehetett technológiai együttműködéssel, presztízzsel és személyes kapcsolatokkal hosszú távú befolyást szerezni.A globális gazdasági érdekcsoportok nem tűntek el, és a 2026-os választások előtt újra megjelennek azok a politikai szereplők, akik nemzetközi hálózatokhoz kötődnek, és a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával szemben határozzák meg saját irányukat.A kérdés az, hogy a következő időszakban nemzeti érdek vagy nemzetközi kapcsolatrendszerek mentén születnek-e meg a döntések.Vitapartnerek:- Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő- Mező Gábor újságíró, kutató- Pásztor Szabolcs az Oeconomus kutatási igazgatójaModerátor:- Törcsi Péter politikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke

„Az amerikaiaknak húsz évbe telt Afganisztánban a tálibokat a tálibokra cserélni, Iránban viszont kilenc nap alatt sikerült Khameneit Khameneire” – így élcelődik az internet az Irán elleni háború eddigi mérlegén.De valóban kudarc, amit látunk, vagy katonailag épp ellenkezőleg: egy szinte tökéletesen végrehajtott művelet?Demkó Attila szerint katonailag ugyan szinte tökéletes, amit az izraeliek és amerikaiak végrehajtottak, de ettől még ebből a háborúból nagyon nehéz lesz arcvesztés nélkül kiszállni.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A Hormuzi-szoros korlátozásával Teherán a világ egyik legsúlyosabb energiaszállítási zavarát idézte elő az 1970-es évek olajválsága óta. Ezáltal a katonai értelemben vett regionális konfliktusból gazdasági hatásait tekintve globális konfliktus vált. A Geo-Trendek legújabb adásában azt vizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a szoros „blokkolása”, és milyen gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat ez a globális energiapiacra nézve. Szóba kerül a NATO és más szövetségesek lehetséges szerepe, valamint a háború lezárásának forgatókönyvei is. Az InfoRádió stúdiójában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.