A riál bezuhanó árfolyama miatt elégedetlen kereskedők tiltakozásával indultak, vérfürdővé változtak az Iránban december végén kirobbant tüntetések. Nehéz tisztán látni, hogy mi folyik az országban, mert napok óta lekapcsolták az internetet, és a nemzetközi hívásokat. A kijutó információ alapján azonban a teheráni hatalom szigorúan, éles lőszer bevetésével is fellépet a demonstrálók ellen: egyes becslések szerint már akár 20000, visszafogottabb értékelések szerint legalább 2000 áldozata van az eseményeknek. Donald Trump figyelmeztetett: a tüntetők gyilkolása esetén kemény válaszra számíthatnak, a tiltakozóknak pedig segítséget ígért. Az amerikai elnök Venezuelában már bizonyította, hogy a tettek embere, de Iránban sokkal korlátozottabbak a katonai lehetőségei. Mindenesetre úton van az erősítés: a korábban kivont csapatokat visszaküldték a térségbe. Jelentheti ez Ali Khamenei legfelsőbb vallási vezető uralmának végét? Az iráni tüntetések hátteréről és a várható forgatókönyvekről László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese beszélt a Geo-Trendekben.

Az elmúlt egy évben egyre többször került napirendre, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot Dániától. Függetlenül attól, hogy a sziget rendkívül gazdag természeti kincsekben, amelyek a világgazdaság működése szempontjából is kulcsfontosságúak, Grönland az amerikai kijelentésekkel került a nemzetközi figyelem középpontjába. Kína és az Európai Unió is versenyben van a sziget mindössze 56 ezer fős lakosságának szimpátiájáért. Mi ennek az oka, és milyen változások indultak el a világ legnagyobb szigetén az elmúlt időszakban? A  GeoTrendek című műsorában Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélgetett Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezetőjével Grönland helyzetéről.

Az Egyesült Államok január 3-án célzott katonai műveletet hajtott végre Venezuelában. Az amerikai légicsapások Caracasra, a főváros repülőterére és több stratégiai célpontra irányultak. A művelet során egy speciális egység Nicolás Maduro elnököt és feleségét saját rezidenciájukon fogta el.

Mi indokolta Washington lépését, és miért éppen most? Milyen szerepet játszik Venezuela stratégiai jelentősége, különösen az energiahordozók tekintetében? Rezsimbuktatásról van szó, vagy egy szélesebb geopolitikai üzenetről? Felmerülhet-e külső támogatással létrejövő politikai átrendeződés? Van esély elhúzódó fegyveres konfliktusra, és hol alakulhat ki a következő nemzetközi feszültséggóc?A Geo-Trendek adásában Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője azt is vizsgálja, miként illeszkednek az aktuális geopolitikai fejlemények Donald Trump globális stratégiájába, milyen következményei lehetnek mindennek az amerikai belpolitikára és a közelgő félidős választásokra, valamint hogyan képes az Egyesült Államok egyszerre kezelni a latin-amerikai térséget és a Kínával folytatott nagyhatalmi versengést.

Továbbra is erős a magyar munkaerőpiac, a foglalkoztatási ráta stabil szinteken mozog, a bérek dinamikusan, infláció felett nőnek. Mennyire tarthat ki a munkaerőpiac lendülete 2026-ban? Mi mozgatja a bérhelyzetet Magyarországon az új évben? A Trendfigyelő legújabb adásában Erdélyi Dórával, az Oeconomus kutatási igazgatóhelyettesével beszélgetett Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a magyar munkaerőpiac trendjeiről és a jövőbeli várható folyamatokról.

Adóforradalom 2025-ben – mit jelent ez a mindennapokban?

Adóforradalom van a kormány napirendjén, miközben 2026-ban országgyűlési választások jönnek. Éppen ezért kulcskérdés, hogy mit jelentenek valójában a 2025-ös adóváltozások a családoknak, a munkavállalóknak és a költségvetésnek.A Trendfigyelő aktuális adásában: áttekintjük a magyar adópolitika legfontosabb fordulatait 2025-ben, megvizsgáljuk, kik a nyertesei az intézkedéseknek, elemezzük, mennyire fenntartható ez az irány hosszú távon, és bemutatjuk, hogyan alakult át Magyarország adórendszere 2010 óta.

A Geo-Trendek évzáró adásában mérlegre tesszük 2025 geopolitikai örökségét, fókuszban a két meghatározó háború eltérő dinamikájával: vajon miért sikerült Gázában – ha törékenyen is – kikényszeríteni a fegyverszünetet, és alkalmazható-e ez a minta az éppen zajló orosz–ukrán béketapogatózásoknál? Elemezzük a Trump-adminisztráció mozgásterét, az Izraelre és Oroszországra gyakorolható amerikai nyomásgyakorlás alapvető különbségeit, valamint a gázai „Sárga Vonal” és a mar-a-lagói tárgyalások közös tanulságait. A műsorban arra keressük a választ, hogy a valódi béke helyett a „befagyott konfliktusok” új korszaka köszönt-e a világra, ahol a politikai rendezés hiánya tartós, fegyveres farkasszemet eredményez mind a Közel-Keleten, mind Kelet-Európában. Milyen trendek határozták meg az orosz-ukrán háborúban a 2025-ös évet, és mi várható ez alapján 2026-ban? A műsor vendégei Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója.

Vámháborúk. Háborús feszültségek. Mesterséges intelligencia.Átrendeződő világgazdasági erőviszonyok.2025 nem a nyugalom éve volt. De mi mozgatta valójában a globális gazdaságot? Mennyire tudott növekedni a világ? És kik lettek az elmúlt hónapok nyertesei és vesztesei?A Geo-Trendek legújabb adásában utánajárunk, milyen következményekkel járt a Trump-féle vámháború, miért küzd Európa egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal, és hogyan emelkedik Ázsia – különösen India – a világgazdaság új motorjává.Szó lesz arról is, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia, valamint a növekvő védelmi kiadások a gazdasági erőteret, és milyen kilátások rajzolódnak ki 2026-ra.

Az év elejéhez képest látványosan erősödött a forint és ez messze nem csak egy árfolyamgrafikonon jól mutató adat. A hazai fizetőeszköz erősödése ugyanis komoly szerepet játszott abban, hogy az infláció érezhetően csökkenni kezdett Magyarországon.

Az infláció mérséklődése pedig gyorsan megjelent a mindennapokban is: a kiskereskedelmi fogyasztás újra élénkülni tudott. A háztartások óvatos optimizmusa visszatért, ami fontos stabilizáló tényezővé vált a gazdaságban.Nem csak a boltokban látszott azonban a javulás. Az agrárium is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, jelentős bővülést elérve egy olyan időszakban, amikor a külső gazdasági környezet korántsem volt kedvező.Miközben a belső folyamatok több területen pozitív irányt vettek, a külpiacok elsősorban a német gazdaság gyengélkedése miatt a hazai GDP bővülés elmaradt a várttól.Egy ágazat azonban ismét rekordot döntött: a turizmus. A vendégéjszakák száma, a bevételek és a forgalom is új csúcsokra emelkedett, megerősítve, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpont a nemzetközi utazók számára.A Trendfigyelő adásában ezekről a folyamatokról beszélgetett Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, valamint Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője.

Mennyibe kerül idén a karácsony? És mi számít igazán az ünnepek alatt?Az Inforádió Geotrendek adásában utánajártunk, hogyan alakulnak az otthoni sütés-főzés költségei, mennyit költenek a magyarok ajándékokra és karácsonyfára, és milyen változások láthatók az ünnepi kiadásokban.Egyre többen döntenek úgy, hogy az ünnepek alatt kikapcsolódással kötik össze a karácsonyt, akár belföldön, akár külföldön. De vajon milyen trendek rajzolódnak ki ezen a téren, és mi áll a döntések mögött?A beszélgetésben Erdélyi Dóra és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzői Varga Mónika műsorvezetővel arról is beszélnek, hogy a karácsonyi időszak megélését nem kizárólag az árak határozzák meg. Egyre nagyobb szerepet kapnak a pszichés tényezők: a stressz elkerülése, a feltöltődés igénye és a karácsonyi hangulat tudatos megélése.

Egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: érdemes-e tovább albérletben maradni, vagy most jött el az ideje a saját otthonnak? Az elmúlt időszakban ugyanis nemcsak az ingatlanárak és a kereslet változtak, hanem a finanszírozási lehetőségek is új irányt vettek.De beváltotta-e az Otthon Start Program a hozzá fűzött reményeket? Mikor lehet kedvezőbb a hitel törlesztője, mint az albérleti díj? Milyen konstrukciókkal kombinálható a program, és hol nőtt a leginkább a kereslet?A Trendfigyelő adásában ezekről a kérdésekről beszélget Szegedi Andrea, az Oeconomus igazgatóhelyettese és Szakáli István Loránd, stratégiai igazgató, gyakorlati példákon és közérthető magyarázatokon keresztül. A beszélgetést Szabó S. Gergely, az InfoRádió műsorvezetője vezeti.