Hosszú hónapok óta komoly viták övezik az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. A január 9-i döntő szavazáson a tagállamok elegendő többsége támogatta a szerződést, ugyanakkor öt ország – Franciaország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Írország – ellene szavazott, elsősorban a mezőgazdaságra gyakorolt hatások miatt.Közben a Mercosur-országok az elmúlt években az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak: 2024-ben a két térség közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót. Ebből 55,2 milliárd eurót tett ki az uniós export, míg az import értéke elérte az 56 milliárd eurót.A megállapodás azonban nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, különösen az agrárium számára, ahol a várható hatások akár több nehézséget is okozhatnak, mint amennyi előnnyel járnának.Ezekről a veszélyekről és lehetőségekről, valamint a magyar mezőgazdaság 2025-ös eredményeiről beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.

Szerte a világon egyre nő az aggodalom, hogy a közösségi média használata káros hatással lehet a kamaszokra. Ausztrália úgy döntött, hogy minden eddiginél szigorúbban lép fel a serdülők védelmében: 2025 decemberében a világon elsőként megtiltotta egyes közösségimédia-platformok saját profillal történő használatát a 16 éven aluliak számára. Mit is jelent pontosan az új törvény, mik az előzményei, és milyen kritikák érik? Hogyan fogadták az érintett fiatalok és a közösségimédia-platformok? Mik az eddigi tapasztalatok, és követik-e más államok – különös tekintettel Európára – az ausztrál példát? A Geo-Trendek új adásában ezeket a témákat járja körbe Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elhatározta, hogy újra naggyá teszi az olimpiákat. A cél érdekében a NOB megújította az ötkarikás játékok rendezési elveit, az Agenda 2020 elfogadásával. A legfőbb vezérvonal költségtakarékosság és fenntarthatóság, ami mellett a házigazdával szemben elvárás az is, hogy a lakosságot aktív, mozgásban gazdag életformára ösztönözzék. A 2024-es párizsi nyári olimpia volt az első, ahol ezek a szempontok vizsgáztak. A téli játékok közül a 2026-os, Milanóban és Cortina d’Ampezzoban megrendezésre kerülő esemény lesz az első. A GeoTrendek soron következő adásában Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Varga Mónika, műsorvezető beszélgetnek arról, hogy a 2004-es athéni olimpia mélypontja után miért lett újra vonzó cél olimpiát rendezni. A podcastban szó esik arról is, hogy a magyarországi nagy, nemzetközi sportesemények mennyiben felelnek meg az új rendezési elveknek.

2026 januárjában volt Donald Trump beiktatásának első évfordulója. Az új amerikai adminisztráció rendkívüli tempóban látott hozzá a liberális világrend átalakításához és az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek újrakalibrálásához.A Rizikó adásában nem az elmúlt egy év egyes konkrét döntéseit vesszük sorra, hanem Donald Trump és csapatának gondolkodásmódját, szándékait és döntési logikáját igyekszünk feltárni többek között az alábbi kérdések mentén: Milyen ígéretekkel érkezett Trump a Fehér Házba, és ezekből mi valósult meg eddig? Kik alakítják 2025 óta ténylegesen az amerikai külpolitikát a háttérben? Hogyan egyeztethető össze az újfajta izolacionizmus a katonai beavatkozásokkal Iránban vagy Venezuelában? Napirenden maradt-e Grönland megszerzésének terve?A témában vendégünk volt Baranyi Tamás Péter, történész, amerikanista, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója.

A másfél évtizede nem tapasztalt kemény téli időjárás miatt januárban rezsistopot vezetett be a kormányzat, a földgázfogyasztás mintegy 30 százalékos többletéig. Bár a fogyasztás jelentősen megugrott, a hazai földgáztárolók töltöttsége így is fedezi a téli igényeket.A 2013 óta érvényben lévő lakossági rezsicsökkentés egyik legfontosabb eredménye, hogy az energiaszegénységben élők aránya a negyedére csökkent. Magyarország az orosz eredetű földgázt az alacsonyabb szállítási költségek miatt jelentős diszkonttal szerzi be, ami kulcsszerepet játszik a rezsicsökkentés fenntarthatóságában. A Trendfigyelő adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője beszélgetett a rezsistop és a rezsicsökkentés hátteréről, valamint a régió energiaellátásának stabilitásáról.

A téli olimpia és Magyarország kapcsolata sokkal szorosabb annál, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Hazánk az 1924-es téli játékok óta mindegyik ötkarikás eseményen részt vett. Ezt csupán 12 ország mondhatja el magáról. Az Oeconomus MagasLabda című podcastjában Dr. Géczi Gábor, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sportmenedzsment Tanszékének vezető egyetemi tanára, valamint a Magyar Jégkorong Szövetség stratégiai programvezetője és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője arról beszélgetnek mennyit fejlődtek a téli sportok és a rendelkezésre álló létesítmények az elmúlt évtizedben Magyarországon.

A podcast arra a kérdésre is keresi a választ, hogyan hatnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megújult rendezési elvei a téli olimpiák megvalósítására. Miként érvényesül a költséghatékonyság és fenntarthatóság a 2026-os Milánóban és Cortina d’Ampezzóban zajló játékokon? Ez mennyire teszi vonzóvá a téli olimpiák szervezését a jövőben?Külön fókuszban a 2026-os Milánó–Cortina téli olimpia.

Magyarországot sokszor, mint gyógyvíz nagyhatalom tartjuk számon, a bőséges termálvízkészlet, a történelmi fürdőkultúra és a gyógyászati adottságok és fejlesztések miatt. E száraz tények mögött a legkülönbözőbb történelmi korok izgalmas példái húzódnak meg, Samutól a vértesszőlősi ősembertől a reumás római katonákon át a magyar gyógyító szentekig. A témáról Szegedi Andreával, a magyar egészségturizmus kutatójával, egyetemi oktatóval, illetve az Oeconomus munkatársával beszélgetett Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője a MagasLabda című podcastban. A beszélgetés árnyalt képet ad Magyarország kedvező adottságairól, összehasonlítva más országok helyzetével Izlandtól Törökországig vagy Finnországtól Tunéziáig. Emellett a beszélgetés résztvevői elemezték a lehetőségek mellett az azokra ráépülő infrastruktúra és innovációk jelentőségét is mint a szénsavfürdő, a mofetta vagy a szaunázás különféle formái. A podcastban többek között szó lesz arról is, hogy miért ölelgetnek a japánok fát, vagy nézegetnek a kínaiak kék eget, hogy levezessék a szürke hétköznapokban felhalmozódó stresszt. Az egészségmegőrzés különböző módjai ma már nem csupán az elöregedő társadalom miatt fontosak, korunk életmódja mellett egyre több fiatalt is érintenek olyan problémák mint a krónikus derékfájás és a stresszes életmódból fakadó betegségek.

Az immár közel négy éve zajló orosz-ukrán háború árnyékában egyre harciasabbá válik a retorika Európában. Vezető politikusok és katonai vezetők a média közreműködésével egyre inkább a háború elkerülhetetlenségére készítik fel az európai társadalmakat. Ezzel párhuzamosan nőnek a védelmi kiadások, és egyre több országban zajlik önkéntes toborzás vagy a hadkötelezettség visszaállítása. Varga Mónika műsorvezető kérdéseire válaszolva Nagy Dávid és Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a vonatkozó szakirodalom, médiaelemzések és közvélemény-kutatások alapján vitatják meg, mennyire indokolt Európa háborúra való készülése, és hogy a kontinens a háborúba sodródás veszélyét növelő háborús pszichózis állapotában van-e.

A Trendfigyelő adásában részletesen elemezzük a magyar gazdaság elmúlt évének folyamatait: mi húzta a növekedést, mi fogta vissza a teljesítményt, és mit mutatnak a legfontosabb gazdasági mutatók.Szó esik az ágazatok közötti különbségekről, a német gazdaságtól való függésről, a fogyasztás szerepéről és a beruházások helyzetéről. Kiderül az is, hogy a háború és Németország gazdasági lassulása ellenére idén 2–3%-os GDP-növekedés várható Magyarországon.Az év első felében a fogyasztás, a második felében pedig a beruházások adhatnak lendületet a gazdaságnak.

Az új gazdaságpolitika fontos pillérei közé tartoznak a kedvezményes hitelek és az európai szinten is kiemelkedő adócsökkentések.

Az intézkedések hatására tovább mérséklődhet az infláció, miközben a reálbérek növekedése akár 4–6% is lehet.Az InfoRádió TrendFigyelő című műsorának vendége ezúttal Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója volt, akit Szabó S. Gergő műsorvezető kérdezett.

A riál bezuhanó árfolyama miatt elégedetlen kereskedők tiltakozásával indultak, vérfürdővé változtak az Iránban december végén kirobbant tüntetések. Nehéz tisztán látni, hogy mi folyik az országban, mert napok óta lekapcsolták az internetet, és a nemzetközi hívásokat. A kijutó információ alapján azonban a teheráni hatalom szigorúan, éles lőszer bevetésével is fellépet a demonstrálók ellen: egyes becslések szerint már akár 20000, visszafogottabb értékelések szerint legalább 2000 áldozata van az eseményeknek. Donald Trump figyelmeztetett: a tüntetők gyilkolása esetén kemény válaszra számíthatnak, a tiltakozóknak pedig segítséget ígért. Az amerikai elnök Venezuelában már bizonyította, hogy a tettek embere, de Iránban sokkal korlátozottabbak a katonai lehetőségei. Mindenesetre úton van az erősítés: a korábban kivont csapatokat visszaküldték a térségbe. Jelentheti ez Ali Khamenei legfelsőbb vallási vezető uralmának végét? Az iráni tüntetések hátteréről és a várható forgatókönyvekről László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese beszélt a Geo-Trendekben.