Május közepén Pekingben találkozott Donald Trump és Hszi Csin-ping. Bár a tárgyalások kevés látványos gazdasági megállapodást hoztak, geopolitikai szempontból mégis jelentős fordulópontot jelenthet a találkozó. A kínai diplomácia minden részletében tudatosan felépített koreográfiával jelezte: Peking ma már nem egyszerű szereplője, hanem egyik központja a világrend átalakulásának.

- Mit akart üzenni Kína Donald Trumpnak Tajvan kérdésében?

- Miért lehet veszélyes Tajvan számára Tajpej nyílt szembenállása Trump felé?

- Hogyan kapcsolódik mindehhez az iráni konfliktus?

- Miként juthatnak kínai fegyverek Teheránhoz?

- Miért nehezebb Kínának nyomást gyakorolnia Iránra, mint Oroszországra?

- Miért éppen Kínát viselte meg eddig a legkevésbé a perzsa-öbölbeli olajsokk?Erről beszélget a Geo-Trendekben Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Május 9-től háromnapos tűzszünet lépett életbe Oroszország és Ukrajna között Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére, a fegyvernyugvást azonban a hírek szerint mindkét fél megsértette.Miközben Vlagyimir Putyin már a háború lehetséges lezárásáról beszélt, az amerikai diplomácia egyre aktívabb szerepvállalása tovább erősítette azokat a találgatásokat, hogy a háttérben új tárgyalási folyamat indulhatott el.A műsorban szó esik az orosz és ukrán kommunikációs stratégiák különbségeiről, a háttérben zajló diplomáciai mozgásokról, illetve arról is, milyen szerepet játszhat az amerikai diplomácia a lehetséges tűzszüneti vagy tárgyalási folyamatok alakításában. A beszélgetés kitér arra is, milyen jelek utalhatnak egy hosszabb távú fegyvernyugvás lehetőségére, és mennyire reális jelenleg a konfliktus lezárásáról beszélni. Valóban közeledik a lezárás az immár ötödik éve zajló orosz–ukrán háborúban, vagy inkább egy új kommunikációs és diplomáciai szakasz kezdődik?Erről beszélget a Geo-Trendekben Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

A Hormuzi-szoros lezárása a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális olajpiac történetének egyik legsúlyosabb ellátási zavarát idézte elő. A leginkább érintett térség Ázsia, hiszen a szoroson áthaladó kőolaj- és földgázszállítmányok döntő része ide érkezik.A Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője azt vizsgálja, milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járhat a szoros lezárása az ázsiai országok és Ausztrália számára.Az adásban szó esik Kína hosszú távú energiabiztonsági stratégiájáról, az indiai háztartásokat érintő gázhiányról, a Fülöp-szigeteken kihirdetett energiavészhelyzetről, valamint az ausztrál üzemanyagellátás sérülékenységéről is.

„Hatalmas a presztízse, talán fel sem fogjuk még, mekkora dolog, hogy Budapest rendezi a BL-döntőt.” Mit jelent valójában a 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-finálé Magyarország számára? Egy egyszeri sporteseményt vagy egy komoly sportdiplomáciai és gazdasági sikert?A MagasLabda legújabb adásában Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Német Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélget a BL-döntő hátteréről, a Puskás Aréna nemzetközi megítéléséről, valamint arról, hogyan vált Budapest a régió egyik legfontosabb sportesemény-központjává.

Meddig maradhat fenn a dinamikus béremelkedés egy energiaválsággal és lassuló gazdasági növekedéssel terhelt időszakban?A Trendfigyelő legújabb adásában szó volt: a reálbérek alakulásáról, a munkaerőpiaci folyamatokról, a leendő kormány sávos adózási terveiről, valamint a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról is.

A témákról Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélgetett Szabó S. Gergővel az InfoRádió műsorvezetőjével.

A 2026 márciusi iráni konfliktus nemcsak a geopolitikai feszültségeket növelte, hanem új irányba terelte a globális kereskedelmi útvonalakat is. Miközben a hagyományos tengeri folyosók egyre kockázatosabbá válnak, a figyelem a korábban periférikusnak számító Arktiszra helyeződik át.Az InfoRádió GeoTrendek című műsorában ezt az átrendeződést járjuk körbe: hogyan válhat az északi tengeri útvonal – az úgynevezett NSR – a globális energiaellátás egyik kulcspontjává, és milyen gazdasági, környezeti és politikai kockázatokkal jár mindez.A rövidebb útvonal gyorsabb szállítást ígér Európa és Ázsia között – de az ár nem csak pénzben mérhető. A jégtakaró olvadása, az infrastruktúra hiánya és a nagyhatalmi verseny mind részei ennek az új sarkvidéki játszmának.A műsorvezető, Varga Mónika vendége Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, aki doktori kutatásában is az északi-sarkvidéki térség geopolitikai és gazdasági jelentőségét vizsgálta.

2004-es csatlakozása óta Magyarország jelentős kohéziós forrásokhoz jutott az Európai Uniótól – de a kulcskérdés nem a források volumene, hanem azok gazdasági hatékonysága.A kohéziós politika célja a regionális felzárkóztatás, de empirikus szinten korántsem egyértelmű, hogy ezek a támogatások képesek-e önálló növekedési pályát generálni, vagy inkább csak felerősítik a már meglévő gazdasági dinamikát.Az adás három központi problémát jár körül:- Valóban mérhető konvergenciát eredményeznek-e az uniós források?

- Milyen feltételek – intézményi minőség, beruházási szerkezet, humántőke – mellett hatékonyak?

- Fenntartható-e a jelenlegi támogatási modell a változó uniós költségvetési és geopolitikai környezetben?A Rizikó legújabb epizódjában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója és Horváth Sebestyén elemző a kohéziós források növekedési hatásait vizsgálják – nemcsak makroszinten, hanem a mögöttes gazdasági mechanizmusokra fókuszálva.

Negyven évvel ezelőtt történt a csernobili nukleáris katasztrófa, hiába telt el azonban négy évtized, emléke máig elevenen él. Ennek egyik oka, hogy az orosz-ukrán háború miatt hirtelen a frontvonalra került, a másik, hogy egyfajta szórakoztatóipari termék lett belőle. Sorozatok, játékok, katasztrófaturizmus: Csernobil mára a popkultúra része. Bendarzsevszkij Anton 2011-ben a Zónában forgatott dokumentumfilmet. Visszatérhet még valaha?

Ha megnézünk bármilyen reklámot – legyen az televízióban, rádióban vagy a közösségi médiában –, szinte kivétel nélkül a fiatalokat célozza. Az idősebb korosztály legfeljebb mellékszereplőként jelenik meg, és akkor is többnyire problémákon keresztül: egészség, öregedés, kiszolgáltatottság.Pedig ez a kép egyre kevésbé tükrözi a valóságot.Az elmúlt száz évben a születéskor várható élettartam drámai módon emelkedett. Ennek következtében az idősebb korosztály aránya is gyorsan nőtt. Ma az Európai Unióban már minden ötödik ember 65 év feletti – vagyis egy strukturális, hosszú távú demográfiai átalakulás közepén vagyunk.Erről a folyamatról legtöbbször mint problémáról beszélünk. Nyomás a nyugdíjrendszereken. Terhelés az egészségügyön. Feszültségek a munkaerőpiacon.De ez csak az egyik oldala a történetnek.A másik oldalon ugyanis egy hatalmas, gyakran alulértékelt gazdasági lehetőség áll. Az úgynevezett ezüst gazdaság – vagyis az idősebb korosztályok igényeire épülő termékek és szolgáltatások piaca – dinamikusan bővül. És nem marginális szegmensről beszélünk: ez a szektor globálisan már most a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé válik.Ez nem pusztán több egészségügyi szolgáltatást jelent. Ide tartozik a pénzügyi tervezés, a turizmus, a technológia, a lakhatás, sőt a digitális szolgáltatások is – mindaz, ami az aktív, hosszabb életet támogatja.A valódi kérdés tehát nem az, hogy hogyan kezeljük az öregedő társadalmat, hanem az, hogy felismerjük-e benne a növekedési potenciált.És talán még ennél is fontosabb: mikor kezdünk el nem problémaként, hanem erőforrásként tekinteni az idősebb generációkra?A témáról Szegedi Andrea az Oeconomus igazgatóhelyettese, Szakáli István Loránd az stratégiai igazgató és Szabó S. Gergő az Inforádió műsorvezetője beszélgetnek.

A közel-keleti háború nyomán kialakuló feszültségek az 1970-es évek óta nem látott energiapiaci bizonytalanságot vetítenek előre. A klasszikus válságforgatókönyv szerint ilyenkor az arany erősödik – 2026 márciusában azonban ennek épp az ellenkezője történt.- Mi áll az arany árfolyamának csökkenése mögött egy ilyen környezetben?

- Milyen szerepet játszottak ebben az amerikai államkötvények emelkedő hozamai, és hogyan hatott a részvénypiaci veszteségek fedezése a befektetői döntésekre?

- Valóban változóban van az arany „menekülőeszköz” szerepe a globális pénzügyi rendszerben?A Geo-Trendek legújabb adásában ezekre a kérdésekre keresi a választ Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezetőjével.