Történelmi megállapodást írt alá Izrael és Libanon június végén Washingtonban. Bár az egyezmény még nem békeszerződés, amennyiben a felek betartják annak pontjait, komoly lehetőség nyílhat az 1948 óta tartó háborús állapot lezárására. A béke legnagyobb akadálya azonban továbbra is a Hezbollah, amelyet most Izrael és Libanon szorosan együttműködve szerelne le. Ennek mikéntjéről, az izraeli-libanoni viszony történelmi alakulásáról, az iráni háború izraeli megítéléséről, valamint az ősszel esedékes választások tétjéről is szó esett a Geo-Trendek legújabb adásában. Műsorvezető: Varga Mónika, vendég: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

Kongresszust tartott az Egységes Oroszország párt, amely különös jelentőséggel bír, hiszen az ukrajnai háború kitörése óta idén szeptemberben rendezik meg az első parlamenti választásokat Oroszországban.🎙️ A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton elemzi:🔹 Mi volt Vlagyimir Putyin beszédének legfontosabb üzenete?🔹 Miért vált a háború a kampány központi témájává?🔹 Miért lett húsz év után ismét Putyin a kormánypárt kampányarca?🔹 Miért maradt le a pártlistáról Dmitrij Medvegyev?🔹 Van-e még valódi politikai verseny Oroszországban, vagy csupán a demokrácia látszata maradt?🔹 Kik és miért vetik fel Vlagyimir Putyin „cárrá koronázásának” gondolatát?Moderátor: László Dávid

Kína úgy vált az akkumulátoripar megkerülhetetlen szereplőjévé, hogy a legfontosabb nyersanyagok többsége nem is kínai földből származik. Hogyan sikerült mégis megszereznie ezt a stratégiai előnyt?🎙️ A Geo-Trendek legújabb adásában többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ:🔹 Miért vált kulcskérdéssé a portugál és a szerb lítium?🔹 Valóban Magyarországon dőlhet el a német autóipar jövője?🔹 Elég lehet-e a debreceni CATL-beruházás Európa autóiparának megmentéséhez?🔹 Hogyan lett Kína az akkumulátoripar megkerülhetetlen nagyhatalma?🔹 Van még visszaút Európa számára, vagy túl nagy lesz a versenyképesség visszaszerzésének ára?

Olcsóbb külföldi nyaralás, kedvezőbb importárak, mérséklődő infláció – első pillantásra egy erős forint egyértelműen jó hírnek tűnik. De vajon valóban mindenki nyer az árfolyam erősödésével?📈 A Trendfigyelő legújabb adásában azt vizsgáljuk, milyen tényezők állnak a forint erősödése mögött, és milyen következményekkel jár ez a magyar gazdaság különböző szereplői számára.🔹 Mi mozgatja a forint árfolyamát?🔹 Miért kedvez az erős forint a fogyasztóknak és az importőröknek?🔹 Milyen kihívásokat jelent az exportáló vállalatok számára?🔹 Mely ágazatok a legérzékenyebbek az árfolyamváltozásokra?🔹 Hogyan kezelhető az árfolyamkockázat, és milyen mozgástere van a vállalkozásoknak?E kérdésekre is keresi a választ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, valamit Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a Trendfigyelő legfrissebb adásában.Ha szeretnéd megérteni, hogyan hat a forint árfolyama a mindennapokra és a magyar gazdaság versenyképességére, tarts velünk a Trendfigyelő legújabb adásában!

Több mint ezer fertőzöttje és majd háromszáz halottja van már a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kirobbant ebola-járványnak. A gyilkos vírus újra és újra felbukkan az emberek és a természet közötti törékeny egyensúly felborulása miatt. Steier József Afrika- és klímakutató 2014-ben személyesen járta be az eddigi legpusztítóbb, legalább 11 ezer életet követelő nyugat-afrikai ebola-járvány útvonalát. 🔹Miért ennyire halálos a kór?🔹Mit ért egy átlag afrikai a fertőzésből? 🔹Európában is van félnivalónk? Erről beszélgetnek László Dáviddal a Rizikó új adásában.

Donald Trumpnak nehéz lesz győzelemként eladnia az Iránnal aláírt megállapodást. Ezen a háborún mindenki veszített: az Egyesült Államok, Irán, Izrael, a térség arab államai, a világgazdaság. A háború egyelőre véget ért, de a szembenállásnak még koránt sincs vége. Legalább az olaj ára azonnal csökkeni kezdett, amit hamarosan a saját zsebünkön is megérezhetünk. Megérte? A Geo-Trendek vendége László Dávid.

A sport és a geopolitika egyre szorosabban összefonódik. De mennyire hatékonyak a sportszankciók a nemzetközi konfliktusok kezelésében?Oroszország nem lehet ott a labdarúgó világbajnokságon, így az oroszok csak sóvárogva nézhetik a közvetítéseket. A nézők mellett a szankciók legnagyobb vesztesei maguk a sportolók. Vajon hatékony összekeverni a sportot és a politikát? Erről beszélgetnek a GeoComment új adásában Bendarzsevszkij Anton és László Dávid.

A kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója 2012-2022 között egyik legnépszerűbb és egyben legvitatottabb adózási forma volt Magyarországon. 🔹Miért vált a vállalkozások „slágertermékévé”, és milyen gazdasági költségeket rejtett a kata? 🔹Miért alakították á 2022-ben, és 2026 után hogyan térhet vissza? E kérdésekre is keresi a választ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, valamit Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a Trendfigyelő legfrissebb adásában.

Az alaszkai csúcstalálkozó után reális esély mutatkozott arra, hogy véget ér az orosz-ukrán háború. Nem így lett, sőt immár régebb óta dúl, mint az I. világháború, a kérdés inkább, vajon beéri-e a másodikat? Reményre adhat okot, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök minap 55 percen keresztül telefonált. A legújabb hírek szerint pedig Moszkvába várják Steve Witkoffot és Jared Kushnert, hogy folytassák a tárgyalásokat. Bendarzsevszkij Anton szerint elképzelhető, hogy idén valamiféle megállapodás születik. Egyrészt az Egyesült Államok figyelme Irán után ismét Ukrajna felé fordulhat. Másrészt fordult a hadiszerencse, az ukránok sikereket érnek el a fronton. Oroszország közben a gazdasági visszaesés terheit nyögi. Moderátor: László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője

Kína egyre határozottabb fellépése alapjaiban formálja át az indo-csendes-óceáni térség biztonsági és geopolitikai viszonyait. Peking növekvő befolyására válaszul új együttműködések és védelmi partnerségek jönnek létre: az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Fülöp-szigetek egyre aktívabb ellenállása mind ebbe a folyamatba illeszkednek.Mindeközben az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés tovább éleződik, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövőjét Donald Trump változó és sokszor ambivalens nyilatkozatai is befolyásolják.📌 Hogyan formálja a kínai–amerikai rivalizálás a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségét?📌Mi az AUKUS valódi jelentősége?📌 Milyen szerepet játszik Tajvan a nagyhatalmi versengésben?📌 Képesek-e a regionális szövetségek egyensúlyt teremteni Kínával szemben?📌 Milyen geopolitikai kockázatokkal kell számolni a következő években?Az indo-csendes-óceáni térségben zajlik korunk egyik legfontosabb geopolitikai átrendeződése. Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám (Oeconomus) és Varga Mónika (infoRádió) azt vizsgálja, milyen válaszokat adnak a térség államai Kína növekvő erejére, és milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában.