Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető halott, de a rezsim még nem omlott össze. A háború az egész Közel-Keletet lángba borította, és könnyen lehet, hogy még csak ezután jön a java. Az Egyesült Államok és Izrael előtt most nyílt egy kedvező időablak, amikor lecsaphatott, de egy elhúzódó konfliktus nekik sem érdekük. Az eddig kivételes katonai művelet annak is a vizsgája, vajon szárazföldi beavatkozás nélkül meg lehet-e dönteni az iráni vezetést. Egy amerikai invázió valószínűtlen, de ha mégis megtörténne, komoly vérfürdőt jelentene. A háború ugyan háromezer kilométerre dúl, de árát mi is saját bőrünkön érezzük, az olaj és gáz ára meredeken emelkedik. Az Ukrajnából érkező Barátság vezeték elzárásának árnyékában ez is bizonyítja, mennyire fontos a források diverzifikálása.

- Mi baja az amerikaiaknak Iránnal?

- Hogyan győzhet Teherán?

- Lehet Magyarországon üzemanyaghiány? A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte László Dávidot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettesét.

A 2022-es orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági gondolkodását. Egyre több európai országban merül fel a kötelező sorkatonaság visszaállítása, vagy annak valamilyen új formája.A gazdasági és társadalmi hatások azonban nem egyértelműek. Több kutatás szerint a kötelező katonai szolgálat késleltetheti a fiatalok munkaerőpiaci belépését, megnehezítheti az életkezdést, és jelentős költségeket róhat az államra.Felmerülnek további kérdések is:

- Milyen hatása van a sorkatonaságnak a gazdaságra

- Akadályozza a fiatalok tanulását és karrierkezdését

- Valódi katonai képességeket ad egy rövid szolgálati idő

- Mit mutatnak a nemzetközi példák?

- Érdemes-e visszahozni a sorkatonaságot?A Trendfigyelő új adásában Erdélyi Dóra és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői beszélgetnek Szabó S. Gergővel az Inforádió műsorvezetőjével a magyarországi helyzetről és öt európai ország sorkatonai rendszerének gazdasági és társadalmi hatásairól.

Több mint egy hónapja nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, noha a januári támadás okozta károkat Ukrajna már kijavította. A szállítás mégsem indul újra, miközben a régió energiabiztonságát újabb sokk érte: megtámadták a világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjét, a nemzetközi terrorizmus legfőbb finanszírozóját, Iránt, ami tovább növeli a globális bizonytalanságot.

- Mit jelent mindez Magyarország számára?

- Mekkora kockázatot hordoz az ellátásbiztonság szempontjából?

- Mi történne, ha ebben a feszült geopolitikai környezetben végrehajtanánk az Európai Bizottság és a legnagyobb magyar ellenzéki párt közös javaslatát, vagyis teljesen elhagynánk az orosz energiahordozókat?

- És vajon mit akar elérni Ukrajna a Barátság vezeték elzárásával?A stúdióban:

- Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke

- Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke

A beszélgetést moderálja Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Négy éve tart az orosz–ukrán háború. A 2022. február 24-én indult teljes körű inváziót sokan rövid konfliktusnak gondolták, mára azonban elhúzódó és pusztító háborúvá vált, amely nemcsak a térséget, hanem az egész nemzetközi rendszert átalakítja.Az elmúlt években számos diplomáciai kezdeményezés, béketerv és közvetítési kísérlet született, mégsem sikerült tartós megállapodást elérni.

- Miért vallottak kudarcot ezek a próbálkozások?

- Milyen geopolitikai érdekek állnak a háttérben?

- Van ma reális esély a rendezésre?A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, aki a konfliktus stratégiai összefüggéseit, a nagyhatalmi mozgásokat és a béke esélyeit elemezte.

2022. február 24-én fegyveres konfliktus robbant ki Ukrajna területén, amely rövid idő alatt Európa második világháború utáni történetének egyik legsúlyosabb és legelhúzódóbb háborújává vált. A kezdetben gyors lefolyásúnak vélt hadműveletek immár negyedik éve tartanak, jelentős emberi veszteségekkel, menekülthullámmal, súlyos infrastrukturális károkkal és tartós gazdasági megrázkódtatásokkal.A konfliktus elhúzódása mind Ukrajnára, mind Európára – így Magyarországra is – komoly biztonsági, energetikai és gazdasági következményekkel járt. Éppen ezért a mielőbbi tűzszünet és a fenntartható, tárgyalásos békerendezés kérdése egyre hangsúlyosabbá vált a nemzetközi politikában. A háború lezárásának esélyei – több diplomáciai kezdeményezés, köztük Donald Trump béketörekvései nyomán – ma talán közelebbinek tűnnek, mint az elmúlt években bármikor.De melyek voltak a négy éve zajló konfliktus legfontosabb mérföldkövei, és hogyan formálta mindez Európa, illetve Magyarország mozgásterét? Erről beszélgetnek a műsor résztvevői.A háború elmúlt négy évének főbb mérföldköveiről, valamint annak európai és magyar vonatkozásairól beszélgettek a Rizikó legújabb adásában.Vendég: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

Merőben más üzenettel tartotta meg évértékelő beszédét a két legnagyobb hazai párt vezetője. Marco Rubio budapesti beszédében tolmácsolta Donald Trump támogatását míg az ellenzék vezetője Münchenben találkozott az őt támogató európai politikusokkal. De mi Magyarország célja a Béketanácsi tagsággal és van-e visszaút a magyar-ukrán kapcsolatokban a Barátság vezeték körüli feszültség után. Erről beszél az Oeco Keret legújabb adásában Törcsi Péter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke.

2026. február 19-én Washingtonban tartotta alakuló ülését a januárban életre hívott Béketanács, amelyet Donald Trump kezdeményezett. A tervek szerint már 5 milliárd dollár gyűlt össze Gáza újjáépítésére, és több ország békefenntartó erőkkel is hozzájárulna a stabilizációhoz.
 Az EU tagállamai közül Bulgária és Magyarország alapító tagként vesz részt a folyamatban, így már a kezdetektől alakítják az intézményi és politikai kereteket. Több ország – Csehország, Románia, Olaszország, Görögország és Ciprus – megfigyelőként kapcsolódik be. Az Európai Uniót Dubravka Šuica a Földközi-tengeri térségért felelős biztos képviseli megfigyelőként.

A kezdeményezés túlmutat Gázán: az alapító dokumentum szerint a testület a globális konfliktuskezelés új platformja lehet. Az ENSZ szerepéről élénk vita zajlik, amelyet Marco Rubio müncheni felszólalása is felerősített.
 Mit jelent ez az átalakuló világrendben?
 Mekkora mozgástér marad azoknak, akik kimaradnak?
A Geo-Trendek legújabb adásában Törcsi Pétert, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökét Herczeg Zsolt kérdezte

Az Európai Néppárt zágrábi találkozóján új irány rajzolódott ki az uniós döntéshozatal jövőjéről. A vita középpontjában az egyhangúsági szabályról a többségi szavazásra való áttérés állt – egy olyan reform, amely alapjaiban érintheti a tagállami szuverenitást és a vétójog intézményét.A javasolt intézményi reform lehetővé tenné, hogy Magyarország – valamint néhány más tagállam – ellenállását megkerülve gyorsítsák fel Ukrajna uniós csatlakozását.A Politico által ismertetett ötpontos terv szerint a cél 2027, közvetlenül a magyar választásokat követően. A koncepció értelmében a formális csatlakozás megelőzhetné a teljes körű feltételrendszer teljesítését, ami precedensértékű lépés lenne az uniós bővítési politikában.A Rizikó podcast legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatójaelemzik a fejleményeket, a döntéshozatal átalakításának politikai és jogi következményeit, valamint az ukrán csatlakozás körüli erőviszonyokat. A beszélgetést Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője moderálja.

Valódi számháború bontakozott ki a közvélemény-kutató cégek között a választási kampány hajrájában.

Mi áll az egymásnak ellentmondó adatok mögött: módszertani különbségek, politikai szándékok vagy valóban ennyire mozgásban van a magyar társadalom? Mi a különbség az ellenzék és a kormánypártok választóknak tett értékajánlata között? Valóban a magyar vétó jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása előtt? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Gondi Mátyás az Oeconomus alelnöke intézetünk aktuális hírekre reagáló műsorában, az Oeco Keret-ben. Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

2024-ben, Párizsban már láthattuk: az olimpiaszervezés új korszakba lépett. Ez már nem a gigantikus, egyszer használatos stadionok időszaka. Az új modell a költséghatékonyságra, a fenntarthatóságra és a meglévő infrastruktúra újrahasznosítására épít.2026-ban a Milano–Cortina téli olimpia lesz a következő próbatétel. Ott vizsgázik igazán az új szemlélet: lehet-e világeseményt rendezni úgy, hogy közben a hosszú távú fenntarthatóság marad a középpontban?A váltás oka világos.Egyre kevesebb város vállalja a rendezést, a társadalmi elvárások pedig megváltoztak.A fiatalabb generációk számára a minimalizmus, a sokoldalúság és a fenntarthatóság ma már alapelv.Ebben a kontextusban érdemes Magyarország szerepéről is beszélni. Az elmúlt évek nagy nemzetközi sporteseményei már ezt a modellt követték. A Duna Aréna nem egyszeri beruházás, hanem rendszeresen használt, nemzetközi szintű versenyhelyszín.Az atlétikai világbajnokság öröksége tovább él, a stadion többfunkciós használata pedig hosszú távú koncepciót mutat. 2026-ban az első Atlétikai Világdöntő, valamint a labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő is hazánkba érkezik.Magyarország bizonyítja: képes világeseményeket rendezni meglévő és jól kihasznált infrastruktúrával.A magyar modell másik erőssége a kreatív helyszínválasztás: a Városligeti-tó, a Hősök tere, a Parlament előtti Duna-part, a város ikonikus tereinek bevonása nemcsak látványos, hanem költséghatékony és fenntartható is.Felmerül tehát a kérdés: egy ilyen infrastruktúrára és tapasztalatra építve reális lehet-e a jövőben egy magyarországi olimpiai pályázat?Nem a régi, túlköltekező modell szerint.Hanem az új, racionalizált, fenntartható olimpiaszervezési keretrendszerben.A nemzetközi trendek most abba az irányba mutatnak, hogy a meglévő létesítményekre és regionális együttműködésre épülő pályázatok kerülhetnek előtérbe.Magyarország az elmúlt években bebizonyította, hogy képes fegyelmezett, jól szervezett és gazdaságilag megalapozott sportesemények lebonyolítására.A kérdés már nem az, hogy lehet-e új modell szerint olimpiát rendezni.Hanem az, hogy ki áll készen erre a szemléletváltásra.Ezekről a dilemmákról beszélget Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.