Oeconomus

Vannak infrastruktúrák és természeti adottságok, amelyek jelentőségét csak akkor érzékeljük igazán, amikor már nem tudják maradéktalanul betölteni a szerepüket.🔹Mi történik egy olyan gazdasággal, amely egyszerre veszít a legfontosabb vízi útvonalának kapacitásából és legnagyobb áramtermelőjének teljesítményéből? 🔹Mennyire sérülékeny a magyar gazdaság egy ilyen helyzetben? 🔹Pótolható-e rövid idő alatt a Pakson termelt energia, és milyen áron? 🔹Hol húzódik a határ az alkalmazkodás és a gazdasági veszteség között? A beszélgetés középpontjában az a kérdés áll: milyen gazdasági következményekkel járhat, ha Magyarország két stratégiai erőforrása – a Duna és Paks – egyszerre válik korlátozó tényezővé.🎙️ Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

Újabb front nyílt a Közel-Keleten, miután a húszik meglepetésszerű offenzívát indítottak Jemenben. A lázadók ezzel a Báb el-Mándebet, a Könnyek Kapuját fenyegetik, a tengerszorost, ahol a világ kőolajforgalmának mintegy 10 százaléka jut át. Ráadásul egy szaúdi szárazföldi kőolajvezeték is találatot kapott, a Hormuzi-szoros forgalma is korlátozott, így az olajár ismét 100 dollár fölé kúszott. 🔹Kik azok a húszi lázadók? 🔹Miért nem tudja legyőzni őket Szaúd-Arábia? 🔹Mi állítja meg az olajárakat? A Geo-Trendek vendége László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője. Műsorvezető Varga Mónika.

A CIA vezetője – szokatlan módon – augusztus végén Moszkvába látogatott, ami alaposan megmozgatta a sajtó fantáziáját. Nem tudjuk, miért ment, de több forgatókönyv is napvilágot látott. Oroszország nukleáris csapásra készült? Vagy egy NATO elleni támadásra? Esetleg belpolitikai okai voltak? Bendarzsevszkij Anton minden verzió valószínűségét értékeli. Az is kiderül, vajon miért éppen most éledtek újra az amerikai-orosz tárgyalások. Közben Európa szokás szerint az út széléről kiabál...

Az ezüst gazdaság (Silver Economy), vagyis az 50-60 év feletti korosztály szükségleteire és fogyasztására épülő piac, mára a világgazdaság egyik legfőbb és leggyorsabban növekvő hajtóerejévé vált. Bár a társadalom elöregedését korábban szinte kizárólag gazdasági problémaként vagy költségteherként kezelték, a globális piaci adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ez a demográfiai fordulat hatalmas növekedési potenciált rejt magában. Vannak országok, akik ezt már felismerték, vannak, ahol az elöregedő társadalmaknak még csak a kihívásaival szembesülnek. Magyarország inkább az utóbbiak közé tartozik, holott számos kitörési pontja lehet az ezüst gazdaságban.

A Geo-Trendek vendége Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető elemzője.

Az iskolakezdés költsége minden család számára ismerős tétel, de az már kevésbé egyértelmű, hogy mi mozgatja valójában az árakat. Miközben 2026-ban több iskolakezdéshez kapcsolódó termék inflációja mérséklődött, egyes kiadások – különösen az étkezés és a tanszerek – továbbra is gyorsabban drágulnak az átlagnál. Közben Európában sem egységes a kép: vannak országok, ahol alig változtak az árak, máshol az iskoláztatás költségei tovább emelkednek.
Valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy inkább az a kihívás, hogy egyszerre sok kiadás koncentrálódik néhány hétre?
Mennyit ér az új iskolakezdési támogatás, és mely területeken tér el leginkább a magyar helyzet az uniós trendektől?
A Geo-Trendekben azt vizsgáljuk meg, mennyibe kerül ma egy gyermek tanévkezdése Magyarországon, hogyan változtak az egyes költségelemek az elmúlt évben, és mit mutat az európai összehasonlítás.
Vendég: Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője
Moderátor: Varga Mónika, az InfoRádió szerkesztője

Vlagyimir Putyin elnöksége alatt először látogatott a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre, ami miatt kisebb diplomáciai csörte robbant ki Japánnal. Dél-Korea is aggódva figyeli az egyre szorosabbra fűződő orosz-észak-koreai szövetséget. Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszországnak most aligha van ereje egy „keleti hadszíntér” megnyitására. Akkor viszont miért húzgálja az orosz elnök ázsiai szomszédjai bajszát?

Egy iskolatáska, néhány füzet, tollak, tornacipő, uzsonna, menzabefizetés – külön-külön nem tűnnek jelentős kiadásnak. Amikor azonban mindez egyszerre jelenik meg augusztus végén, a tanévkezdés sok család számára az év egyik legnagyobb rendszeres pénzügyi megterhelésévé válik. De valóban egyre drágább az iskolakezdés, vagy csak másként érzékeljük az árakat, mint néhány évvel ezelőtt?Miközben több termékkategóriában lassult az infláció, egyes iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások továbbra is gyorsabban emelkednek az átlagosnál. Közben Európában sem ugyanaz a történet rajzolódik ki: vannak országok, ahol alig változtak az árak, míg máshol a családok egyre magasabb költségekkel szembesülnek. Mit mutatnak a számok Magyarországon? Mely tételek drágulnak a leginkább, és mennyit számít a gyakorlatban az új iskolakezdési támogatás?A Trendfigyelő adásában nemcsak a tanévkezdés árát vizsgáljuk meg, hanem azt is, milyen gazdasági folyamatok húzódnak meg a háttérben, és hogyan változik az iskoláztatás költsége Magyarországon és az Európai Unióban. 🎙️ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője értelmezik a legfontosabb gazdasági folyamatokat.

„Iszlám NATO”  így becézik a Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán által alakított új közel-keleti szövetséget. A régió legbefolyásosabb államai kollektív védelmi megállapodással vennék saját kezükbe biztonságuk garantálását, mégis nehezen elképzelhető, hogy háborúba menjenek egymásért. De vajon mit üzen valójában a mekkai megállapodás Washingtonnak és Jeruzsálemnek? Mi köze mindehhez Iránnak és hogyan rajzolták át a Közel-Keletet az elmúlt három év háborúi, kiderül a Geotrendek legújabb adásából. 🎙️ Vendég: Nagy Dávid, biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus elemzője. 🗣️Moderátor: Varga Mónika, az Inforádió szerkesztője

Miközben a világ figyelme elsősorban a frontvonalak eseményeire irányul, egyre élesebbé válik a politikai verseny Ukrajnán belül is. A háború elhúzódásával nemcsak a katonai és gazdasági kihívások halmozódnak, hanem a hatalmi ambíciók is egyre láthatóbbá válnak.Nem csitul a belpolitikai vihar Ukrajnában: Mihajlo Fedorov videóüzenetben sürgette új választások kiírását. A menesztett védelmi miniszter ezzel egyértelmű jelzést küldött arról, hogy szerepet vállalna az ország jövőjének alakításában. Bendarzsevszkij Anton rámutatott: sokasodnak az ukrán elnök kihívói, miközben népszerűsége csökken. Ez ugyanakkor azt jelentheti, Volodimir Zelenszkij nem kockáztathat: ha volt is remény a választások megrendezésére háborús időben, az esély tovatűnt.

Öt éve már, hogy Afganisztánt elhagyták a nyugati csapatok és a hatalmat átvették a tálibok. Az ország azóta tárt karokkal várja a kalandoskedvű külföldi turistákat. Szabó Gergely az elmúlt években kétszer is ellátogatott Afganisztánba, legutóbb idén az afgán-pakisztáni háborús villongás után. A nagyszakállú, gépfegyveres tálibok kifejezetten nyájasak az idegennel, és a biztonsági helyzet is alapvetően jó. Legalábbis amíg az ember jó helyen fotózik és nem kérdez túl sokat. A Rizikóban élménybeszámoló Afganisztánból, a moderátor László Dávid.