Nem mindenkinek van akkora szerencséje, hogy egy urhajóssal találkozzon, de Weber Katalin kolleganomnek ebben a kiváltságban volt része. Ugyanis a Collegium Hungaricum, a Bécsi Magyar Nagykövetség és a HUNOR Magyar Urhajós Program közös szervezésében a fovárosba látogatott Kapu Tibor magyar kutatóurhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula. Kapu Tibor 2025 nyarán járt a világurben, mint az Ax–4 urmisszió tagja, és összesen 20 napot töltött Föld körüli pályán.

2025. novemberében indult el Bécsben az Egy sima - egy fordított Könyvklub. A névválasztás hátterében a magyar és más nyelven íródott irodalom áll. Az alapítók: Endrődi Anna, Vörös Olívia és Nemes Ildikó a Bécsi Irodalmi Műhely fordítóműhelyében találkoztak össze, amelyet Nádori Lídia vezet, és itt indult el annak a gondolata, hogy létrehozzanak közösen valamit, ami az irodalomhoz és az olvasáshoz kapcsolódik. Mára már egy lelkes törzsközönség találkozik hónapról-hónapra, hogy megbeszéljék az aktuális könyvhöz kapcsolódó olvasási élményeiket.

Adásunk vendége Danis Ágota nemzetközi coach, tréner és vállalati tanácsadó, aki Bécsből hódította meg Európa üzleti világát, öt nyelven beszél. Pozsonyban született, „felvidéki magyar vagyok, aki Bécsben él", mondja magáról. Prágában végezte egyetemi tanulmányait, biokémiát tanult. Hogy hogyan lett a természettudományok doktorából nemzetközileg is keresett coach, hogyan tudja kamatoztatni nyelvtudását, hogyan éli meg a kultúrák közötti létet, mit tanácsol azoknak, akik egy másik országban próbálnak szerencsét – minderről beszélgetett Weber Katalin Danis Ágotával.

A bécsi Komensky iskola neve elsősorban a cseh és a szlovák nyelvű oktatással fonódott össze az elmúlt több mint másfél évszázadban. A Bécsi Magyar Iskolaegyesület kezdeményezésére hosszú évek előkészítő munkája után 2007 szeptemberében itt indulhatott el Bécs első magyar–német kétnyelvű óvodai csoportja is. Kezdetben mindössze hét gyermekkel működött. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult: ma már tizennyolc kisgyermek jár a csoportba, ahol a mindennapok során játékosan, természetes módon találkoznak a magyar és a német nyelvvel. Weber Katalin kolléganőnk egy délelőttöt töltöttünk az óvodában, hogy megnézhessük, hogyan működik a kétnyelvű nevelés a gyakorlatban.

Mosonszolnok – német nevén Zanegg csupán 10 km-re fekszik a burgenlandi határtól. Mosonszolnok 1946-ig német falu volt, a családok mezőgazdaságból éltek. A második világháborút követően a németeket elűzték. Kénytelenek voltak elhagyni házaikat, földjeiket – az otthonukat. Ma már csak néhány leszármazott él itt a hajdani „Heidebauer” családok közül, gyermekeik és unokáik azonban minden évben visszatérnek. Németországból, de Burgenlandból is érkeznek, hogy megemlékezzenek családjuk sorsáról. A falu mostani lakóival közösen idén immár a deportálás 80. évfordulójára emlékeztek, többek között egy új emléktáblával. Weber Katalin riportját hallják.

Vajon melyik szó honnan származik? És van-e egyáltalán olyan nyelv, amely „tiszta” maradt volna a történelem során? A jövevényszavak világába kalauzol bennünket Tölgyesi Tamás nyelvész, a kontaktlingvisztika szakértője, aki Budapestről Prágán át Bécsig ívelő szakmai útja során a közép-európai nyelvek kölcsönhatásait kutatja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bécsi Egyetem oktatója azt vizsgálja, hogyan vándorolnak szavak egyik nyelvből a másikba – legyen szó akár a „robot” vagy a „kalács” eredetéről. Tölgyesi Tamással Weber Katalin beszélget.

Lassan indul a visszaszámlálás, hisz hamarosan véget ér a tanév, és kitör a nyári szünet. De fejben valószínuleg sok diák már most a vakációban jár, és már várja, hogy ne kelljen korán kelni, és iskolába menni. Van, aki a nagyszülokhöz készül, van aki Egyitpomba, van aki krimiket fog bújni és van aki kertészkedni fog - persze a strand és a fagyizás sem hiányozhat. Weber Katalin oriszigeti és felsoori általános iskolásokat kérdezett a terveikrol.

Különleges élményben lehetett része azoknak, akik Felsoorben megnézték a Svung Bécsi Magyar Színház „Az aranyrózsa“ címu mesejátékát. A roma népmesei motívumokból építkezo eloadást a református gyülekezet dísztermében mutatták be két alkalommal, összesen mintegy 170 gyermek elott.

Andreas Rudas Budapesten született, gyermekkorát és fiatalságát már Ausztriában töltötte, miközben családja történetén keresztül erősen jelen maradt benne a magyar múlt. Ahogy menekülése, pályafutása sem mindennapi: a politika, a média és a gazdaság területén is vezető szerepeket töltött be. Dolgozott az SPÖ-nél és Karl Blecha belügyminiszter szóvivőjeként, majd az ORF-nél lett vezető tisztségviselő. Később Viktor Klima kancellár idején az SPÖ országos ügyvezetője volt. Ezután a Magna igazgatóságába került, majd vezető pozíciókat töltött be a WAZ médiacsoportnál és az RTL Groupnál, ahol Kelet- és Délkelet-Európáért felelt. Munkája során rendszeresen foglalkozott Magyarországgal, így közelről látta az ország gazdasági és politikai átalakulását. Andreas Rudas a közelmúltban az idén 25 éves fennállását ünneplő Osztrák–Magyar Társaság pódiumbeszélgetésének egyik vendége volt, itt beszélgetett vele Weber Katalin.

Sokszor hallhattak már adásainkban a bécsi központú AMAPED-ről, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületéről. Azonban nem csak a fővárosban, hanem számos vidéki településen is kínálnak óvodai illetve iskolai foglalkozásokat az ott élő, magyarul tanulni kívánó gyerekeknek. Így van ez Eisenstadt/Kismartonban is, ahol az óvodás korosztálynak tartanak magyar programot. Bányi Kriszta látogatta meg nemrég az egyik foglalkozást, és most az ott készült riportban bemutatjuk, hogy miként is zajlik egy ilyen délutáni oktatás.