Városszerte láthatók azok a plakátok, amelyeken a háborús szankciókat pusztító bombatámadáshoz hasonlítják. De vajon mennyire reális ez a beállítás a történelmi tapasztalatok alapján? Erről beszélgettünk Pécsi Tibor történésszel, aki cikket is erről a témáról a Hetek legutóbbi számában.

A konkrét orosz-ukrán háborús szankciók mérlegéről megoszlik a szakértők véleménye, de a történelem azért is népszerű műfaj, mert rendszeresen kiderül, hogy szinte mindennek van már előzménye. A napokban hallottam például Robert C. Castel biztonságpolitikai elemzőtől, hogy a gátak voltak a hadtörténet első tömegpusztító fegyverei, mert ha ezeket sikerült lerombolni, akkor városokat tudtak lerombolni. Az ön cikkéből pedig az tudtam meg, hogy a szankciók is ilyen ostromeszközök már ősidőktől fogva. Hol jelentek meg először?

Azt irodalmi példákból is tudjuk, hogy a török hódítók igyekeztek kiéheztetni a várvédőket. Mi volt ennek a stratégiának a célja és milyen hatékonysággal működött?

Napóleon sok újítást vezetett be a harcászatban, többek között felhasznált nem klasszikus katonai eszközöket is. Tudósokat vitt magával az egyiptomi hadjáratára, a hadjáratai alatt törvénykönyvet írt és gazdasági téren is igyekezett megtörni az ellenfelét. Honnan jött a kontinentális zárlat terve és milyen eredménnyel járt?

A kontinentális blokádot Napóleon a britek ellen vezette be, a következményei egész Európát sújtották. Ezzel már a modern szankciók előhírnöke volt?

Sokkal kevésbé ismert a blokád terve az amerikai polgárháború során. Kik és hogyan akarták az ellenséget megtörni ezzel?

Milyen gazdasági következményekkel járt a déliekkel szembeni blokád?

A 20. században a háborúk minden korábbinál pusztítóbbak lettek, így a szankciók hatása is erősödött, amit a kommunikáció fejlődése is fokozott. Hogyan jelentek meg az ostromok és a blokádok a két világháborúban? Kezdjük időrendben az első világháborúval, kik alkalmazták a blokádot és a szankciókat?

Hogyan járult hozzá a weimari köztársaság bukásához a Németország elleni gazdasági megtorlás?

Háborútól függetlenül is volt példa blokádra, például az ukrajnai tömeges mesterséges éhínség, a holodomor. Ezzel mi volt Sztálin célja?

A második világháború: Leningrád 900 napig tartó blokádja

Pearl Harbor szankciós előzményei

Hogyan működött a COCOM-lista?

Képforrás: Shutterstock / Puzzlepix

Ha még nem tetted, iratkozz fel a csatornánkra, és mondd el kommentben a véleményed.

Kövess bennünket:

Facebookon: https://www.facebook.com/hetek

Instagramon: https://www.instagram.com/hetek.hu/

Soundcloudon: https://soundcloud.com/hetek-magazin/

és online is: https://www.hetek.hu