
Sign up to save your podcasts
Or


Egy mindössze négyszáz forintos, vörös-zöld szemüveg, és egy tablet vagy mobiltelefon – pusztán ez a két eszköz szükséges ahhoz, hogy egy nagyobb gyermek a jövőben akár maga is tesztelhesse, a tompalátó kockázati csoportba tartozik-e.
A betegség a populáció 3-5 százalékát érinti a világon, ezért komoly népegészségügyi problémának tekinthető.
Felismerésére pécsi kutatók egy mobileszköz alapú látásszűrő rendszert fejlesztettek, aminek hatékonyságát ma már országosan tesztelik. Időközben kiderült, hogy alkalmazásuk az időskori látásélesség és térlátás szűrésére is megfelelő lehet.
A beszélgetést készítette: Schweier Rita
A PACAP egy 38 aminosavból álló neuropeptid, amit 1989-ben fedeztek fel, majd ezt követően bizonyították idegvédő és általános sejtvédő hatását. Jelenlétét a későbbiekben több emberi szövetben és sejtben is igazolták. Hatásait és jelentőségét a különféle klinikai kórképekben a pécsi orvoskaron is több évtizede vizsgálják. Legfrissebb kutatásaik során számos felfedezést tettek arra vonatkozóan, hogy a neuropeptid szövetekbenészlelhető mennyisége hogyan változik az egészséges és beteg emberekben, milyen összefüggés lehet a peptidszintek és a különböző betegségek progressziója között, továbbá klinikai alkalmazhatóságára is folytatnak biztató kísérleteket.
A beszélgetést készítette: Schweier Rita
A bipoláris affektív zavar diagnózisának felállítása nem könnyű, sokszor évek telnek el, mire kiderül, hogy a beteg ebben szenved. Oka, hogy a kórképnek több altípusa van, amikben a mániás és depressziós fázisok eltérőerősséggel és módon, és nem egyszer elmosódottan jelennek meg. Indokolt tehát a betegség minél részletesebb és pontosabb megismerése, már csak azért is, mert
Magyarországon a népesség 5-6 százaléka, azaz több százezer ember érintett. Dr. Tényi Tamás professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója és kutatócsoportja az elmúlt években több olyan új felfedezésre jutott, amelyek segíthetik a betegek könnyebb és gyorsabb diagnózishoz jutását.
A beszélgetést készítette: Schweier Rita
15 éves idén az angol nyelvű biotechnológus mesterképzés a pécsi orvoskaron, melynek létrehozását dr. Németh Péter, akkori dékán szorgalmazta, kidolgozásában pedig dr. Pongrácz Judit professzor asszony járt elöl, aki az idő tájt az Immunológiai és Biotechnológiai Intézetben dolgozott. Ez volt az
Dr. Balogh Péter professzor, az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet igazgatóhelyettese hét éve dolgozik szakfelelősként. Beszél az elmúlt 15 év
A kérdező: Schweier Rita
Idén ünnepli 20 éves fennállását a német nyelvű képzés a pécsi orvoskaron, melynek létrehozói dr. Sümegi Balázs professzor, az orvoskar akkori dékánja, valamint dr. Ohmacht Róbert és dr. Mess Béla professzorok voltak.
Indításának lehetősége azért merült fel, mert nagy volt a
Dr. Than Péter professzor, a Német Programbizottság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Ortopédiai Klinikájának igazgatója hat éve irányítja a programot.
Mesél a gyors kezdés körülményeiről, a pécsi képzés vonzerejéről, a németországi felvételi rendszerről és az ottani oktatási szisztémáról, a német partnerekkel kötött együttműködéseikről, ezek fejlesztésének lehetőségeiről, továbbá a jövőbeni kihívásokról is.
A kérdező: Schweier Rita.
Idén 40 éves az angol nyelvű képzés a pécsi orvoskaron, amit az országban elsőként a pécsi egyetemen hoztak létre, dr. Tigyi András professzor elnökletével, és 38, jórészt iráni hallgatóval.
A kezdet nem volt könnyű, ám az 1990-es évekre kezdett megszilárdulni az oktatás.
Dr. Gallyas Ferenc professzor, a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet igazgatója immár 18 éve vesz részt a program irányításában, 2006-tól titkárként, 2014 óta elnökként áll az élén.
Mesél az elmúlt 40 év legnagyobb kihívásairól és fegyvertényeiről, a hallgatói létszám alakulásáról, összetételéről és változásairól, valamint elmondja azt is, milyen feladatok várnak a program résztvevőire és irányítóira a közeljövőben.
A kérdező: Schweier Rita.
Dr. Márton Zsombor tavaly végzett a pécsi orvoskaron, de már évek óta dolgozik demonstrátorként és önálló gyakorlatvezetőként az Anatómiai Intézetben. Azt mondják róla, hogy gyönyörűen boncol, és egyik szerzője egy 3D-s anatómiaprogramnak is, amit Szemes Máté hatodéves hallgatóval készítettek, hogy 3D-s modellekkel segítsék a diákokat az anatómia tanulásában.
A podcastban elmondja, miért döntött úgy, hogy aktívan részt vesz ebben, hogyan lett ebből szerelemprojekt, beszél a boncolás nehézségeiről, jelentőségéről, a folyamat mögött megbúvó gondolatiságról, szót ejt további szakmai terveiről, és a beszélgetés végén egy kis meglepetéssel is szolgál a hallgatóknak.
A kérdező: Schweier Rita.
Dr. Jason Sparks egyetemi hallgatóként is nagyon aktív volt: megválasztották az ENSZ magyar ifjúsági küldöttjének, számos versenyről rangos díjakkal tért haza, harmadéves kora óta részt vett a beiskolázási programokban és a toborzásban.
Jelenleg a PTE Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet egyetemi tanársegédje, aki nemcsak tanítja, de mentorálja is a hallgatókat, emellett PhD-zik, részt vesz a PoteCross programban, az egészségügyi mérnökképzésben, továbbá tagja annak a csapatnak, ami HoloSapiens néven vállalkozást épít.
Az induló vállalkozások világkupájának magyarországi selejtezőjében társaival a második helyezést érték el tavaly decemberben, melynek jutalmául a San Franciscó-i világbajnokságon versenyen kívül mutathatták be projektjüket. Hogy miként lehet ennyi területen eredményesen helytállni, hogyan jut minderre ideje, miként tudja hasznosítani a mérnöki területen megszerzett tudást és milyen tervekkel áll az idei év elé, erről is beszélgettünk.
A kérdező: Schweier Rita.
Mint ismeretes, a második helyet szerezte meg a pécsi orvoskar csapata a Glasgow-i Egyetem és a European Federation for Experimental Morphology (EFEM) szervezésében tavaly rendezett, első nemzetközi anatómiaversenyen, mindössze egyetlen ponttal lemaradva a győztes cambridge-i csapattól, Magyarországot egyedüliként képviselve.
A csapat egyik tagja volt Varga Medárd, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának harmadéves hallgatója, aki korábban már elnyerte az Anatómiai Intézet Flerkó Béla-díját, és jelenleg demonstrátorként vesz részt az intézet oktatási tevékenységében.
Mesél a felkészülésről, a verseny hátteréről, nehézségéről, az anatómia tanulásáról és szeretetéről, és elmondja azt is, miként képzeli a jövőjét: elméleti szakemberként vagy klinikusként.
A kérdező: Schweier Rita.
Szabó Evelin és Bosnyák Inez, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hatodéves orvostanhallgatói a nyáron az USA és a világ első számú, magánkézben lévő egészségügyi intézményében, a Rochesterben található Mayo Klinikán töltöttek egy hónapot kutatási gyakorlaton, a pécsi orvoskar támogatásával.
A kivételes utazás létrejöttében fontos szerep jutott dr. Reglődi Dóra professzor asszonynak, az Anatómiai Intézet igazgatójának, tudományos dékánhelyettesnek, aki elmondja, hogyan valósulhatott meg ez az együttműködés, beszél az előzményekről, valamint a két fiatal kiválasztásának
A kérdező: Schweier Rita.
From the publisher's feed