Mielőtt Önök is beleesnének a propaganda és a manipuláció csapdájába, kérem, néhány tényen gondolkozzanak el.

Akik olvasták A Titkos Elit című könyvsorozatot vagy az USA - A gátlástalan birodalom című könyvet, azok pontosan tisztában vannak azzal, hogy különböző háborúkat milyen hamis zászlós hadműveletekkel robbantottak ki, beleértve ebbe az első világégést is.

A Romániát ért legújabb úgynevezett orosz dróntámadás a térség összes, a háborút szorgalmazó vezetőjét nyilatkozattételre kötelezte, amelyben sorra ítélik el Oroszországot. Ebből pedig már Magyar Péter globalista miniszterelnök is kivette a részét.

Mielőtt Önök is beleesnének a propaganda és a manipuláció csapdájába, kérem, néhány tényen gondolkozzanak el. Kezdjük az elsővel:

Egy orosz drónt el tudnak-e téríteni más célpontra az ukránok?

A válasz: határozottan igen.

Tehát: az ukrán hadsereg képes elektronikai hadviseléssel eltéríteni az orosz drónokat, és erre rendszeresen sor is kerül a harctéren.

Ez a folyamat azonban nem úgy működik mint a filmekben (ahol egy hacker átveszi a videójelet és “távirányítja” a drónt), hanem egy kifinomult jelhamisítási eljárással, az úgynevezett spoofinggal.

Milyen típusú drón csapódott be Romániában?

Egy iráni tervezésű Shahed-136 típusú drón.

Hogyan térítik el a drónokat?

Az Oroszország által tömegesen használt kamikaze drónok (például az iráni tervezésű Shahed vagy Geran modellek) nem valós idejű emberi irányítással repülnek, hanem előre beprogramozott GPS és az orosz GLONASS műholdas navigációs koordináták alapján keresik meg a célpontot.

Az ukránok a következő sebezhetőségeket használják ki:

Koordináta-hamisítás (Spoofing):

Az olyan saját fejlesztésű ukrán elektronikai hadviselési rendszerek, mint a Pokrova vagy a legújabb Lima rendszer, a műholdakénál jóval erősebb, de hamis navigációs jeleket sugároznak a közeledő drónok felé.

A drón becsapása:

A drón számítógépe elfogadja a hamis jelet, és azt hiszi, hogy még nem érte el a célját, vagy teljesen máshol jár (fejlesztők szerint előfordult, hogy a drónnal elhitették, hogy Peru felett repül).

Félrevezetés: A hamis koordináták miatt a drón fokozatosan letér az eredeti pályájáról, és egy üres mezőre vagy a vízbe repül, ahol ártalmatlanul felrobban.

Új célpontra irányítás: Belarusz és a szomszédok esete

Nem egyszer ukránok olyan sikeresen tudták manipulálni a navigációt, hogy az orosz drónok jelentős része “bumerángként” fordult vissza, vagy teljesen irányt vesztve a szomszédos országok légterébe repült át.

Számos dokumentált eset van arról, hogy az Ukrajnának szánt orosz drónok a jelzavarás miatt Fehéroroszország (Belarusz), sőt esetenként Románia vagy Moldova területén zuhantak le.

Ezek alapján mennyi a valószínűsége, hogy a román Galați városába becsapódó drónt Ukrajnából térítették el?

95%.

Oroszország nem Romániát támadja; a drónok valódi célpontjai a Galațitól mindössze 15–20 kilométerre fekvő ukrán folyami kikötők, mint Reni és Izmajil. Mivel a drónok közvetlenül a határvonal mellett repülnek, már egy minimális, néhány fokos iránytű-hiba vagy navigációs zavar is elég ahhoz, hogy a fegyver másodpercek alatt átrepüljön a Duna felett Romániába.

Mi okozhatja az 5%-ot?

Egy esetleges műszaki hiba.

Mennyi az esélye a szándékos orosz támadásnak?

0%

A NATO és a román védelmi minisztérium is többször megerősítette, hogy nincs bizonyíték szándékos, Románia elleni orosz agresszióra. Oroszországnak nem érdeke egy NATO-tagállam közvetlen támadása, az incidensek egyértelműen az ukrán határ menti infrastruktúra bombázásának a mellékhatásai.

Get full access to Szakács Árpád hír/háttér csatornája at www.szakacsarpad.com/subscribe