Osztatlan Közös Tulajdon

Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy több tulajdonos osztozik egy adott tulajdonon (pl. egy társasház kertjén).

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a tulajdon – meghatározott hányadok szerinti – használatára, birtoklására, azonban ezt a jogot az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére.

Ha a tulajdon hasznot termel (például a szóban forgó kertet bérbe adják) akkor a tulajdonostársakat az a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Ugyanilyen arányban terhelik őket a fenntartásával kapcsolatos költségek (a példánál maradva: a közös költségből gondozzák a kertet, kertészt fogadnak fel, öntözik a gyepet stb.)

Amennyiben a tulajdoni hányadok nem határozhatóak meg egyértelműen, úgy azokon egyenlően osztoznak a tulajdonosok.

A közös tulajdonra vonatkozó tulajdonjog – a törvényben meghatározott esetek kivételével – egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. A közös tulajdon birtoklása, használata, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, a szavazati jogok mértéke a tulajdoni hányadokkal arányos.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe, használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez.

Társasházak esetében már az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek mellett pl. a házfelügyelői lakás is a tulajdonostársak közös tulajdonában lehet.

Az épület tartószerkezetei, az épület biztonságát (állékonyságát) szolgáló épületrész akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.