https://blog.fazekas.info/semmeditacio/

Az írás a „Semmeditáció” koncepcióját mutatja be, amely a szerző szerint a legősibb és legvalódibb formája a spirituális gyakorlatnak, szemben a relaxációs technikákkal vagy az irányított meditációval, amelyeket inkább koncentrációnak nevez. A szöveg hangsúlyozza, hogy a meditáció nem imagináció, hanem az elme csendesítése, amely eszköz a Valóság önmagunkban történő felismeréséhez. A szerző fő tézise, hogy az elme lecsendesítésének leghatékonyabb módja az, ha a figyelmet a semmire irányítjuk, mert a képzelet képtelen a semmit elképzelni, ami az elme összeomlásához és feloldódásához vezet. Ez a módszer a forma nélküli ürességhez és a Szív Csendjéhez vezet, ahol a Lét tiszta érzése felragyog. A szöveg végül arra a következtetésre jut, hogy a Semmire irányulás meditációja a dhjána tiszta formája, ami a tudat öngyújtására és a Lét–Tudat–Boldogság felismerésére szolgál.