Az időjárástól függően a jövő hét közepétől működik majd a szegedi  belváros új látványossága, a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkút, ami pár  éve városi szavazáson dőlt el, hogy milyen legyen, és ami sokkal többet  tud majd, mint az előző, de nem is csoda, hiszen nagyjából hatvan évvel  modernebb technológiáról van már szó. De milyen volt az előző? Mennyi munka volt vele, hogy működjön? Mennyi  vizet és áramot fogyasztott és mennyit pocsékolt? Mi okozott gondot vele  az utolsó években? A többi között erről beszélgettünk a szökőkutat  üzemeltető cég, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. ügyvezető  igazgatójával, Makrai Lászlóval.

Az adás második felében pedig Tapasztó Sándorral, a Szeged Pólus  Fejlesztési Nkft. projektigazgatójával már az új szökőkútról  beszélgettünk, ami több funkciós lesz, például ha kell, úgy is tud  csinálni, mintha ott sem lenne, és a múzeum előtti tér nézőtérként,  rendezvényhelyszínként is funkcionálhat majd. Kezdésnek hat zenét tud  majd lejátszani és arra látványos vízkoreográfiát előadni, egyelőre öt  klasszikus mű és egy népszerű filmzene szerepel a repertoárban, de ha  igény lesz rá, további dalok, zenék is megtaníthatók neki. Érdekesség: a  gyorsabb, ritmusosabb zenékre lesz igazán jó, sajnos például a Színezd  újra című SZIN-himnusz állítólag túl lassú, vagy legalábbis nem lég  ritmusos, változatos, dallamos ahhoz, hogy igazán látványos legyen rá  egy vízkoreográfia. (Ami amúgy érdekes, mert alapvetően ez egyáltalán  nem egy lassú dal.)

Műsorvezetők: Gedzo és Kovács M. Norbert.

* * *

* * *

* * *