Az utóbbi néhány hónapban elszaporodtak a magyarellenes rigmusok és  molinók a romániai stadionokban. Az eheti Hangadóban Boros Miklóssal, a  jelenséget jól ismerő sportújságíróval beszélgetünk arról, hogy melyek  az okai a soviniszta, xenofób megnyilvánulásoknak a labdarúgó mérkőzések  során, milyen az ultrák világa, s kiknek kellene lépniük, hogyan  lehetne megszüntetni a magyarok számára megalázó történéseket.

Végéhez közeledik az öt évvel ezelőtt magyar állami támogatással elkezdett nagy erdélyi magyar templomfelújítási projekt. A tapasztalatokról és a gyülekezeteket foglalkoztató kérdésekről Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk a nyári szünet után újrainduló Hangadó e heti műsorában.

Közel ötszáz erdélyi magyar templom újult meg teljesen vagy részlegesen az elmúlt öt esztendőben a magyar kormány által folyósított támogatásoknak köszönhetően. A történelmi magyar egyházak által igényelt támogatást több gyülekezetben európai uniós pályázatok, és kisebb részben román állami és önkormányzati támogatás egészítette ki. Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével járjuk körül e nagyívű egyházi vállalkozás fontosabb állomásait.

A felújított erdélyi református templomok hálaadó istentiszteletein részt vevő püspököt arról is megkérdeztük, miről beszélget híveivel a gyülekezetekben, milyen gondok foglalkoztatják az embereket. Beszélgetésünk során szóba kerül a koronavírus-járvány, a szomszédunkban zajló háború kihatása az erdélyi gyülekezetekre, és a keresztyén hit megtartásának fontossága egy olyan világban, amikor a gyülekezeti élet jelenti a hívek számára a lelki biztonságot.

Kató Béla református püspökkel Makkay József beszélgetett.

Tiffán Zsolt villányi borosgazda, állandó visszatérő vendége Tusványosnak. Elsősorban borosgazda és vendéglátós, de nyolc évet volt parlamenti képviselő is a FIDESZ, azaz Orbán Viktor felkérésére. Beszélgetésünkben arra kerestük a választ, hogy miért is törvényszerű, hogy a borászok többsége nemzetben gondolkodik, azaz ezt az értékvilágot képviseli? Érintjük azt is, hogy rejte-e bármilyen veszélyt vagy kockázatot egy nagyvállalkozó számára az, ha nyilvánosan is képviseli politikai nézeteit? De Tiffán Zsolt arról is vall, hogy szerinte miért valódibb és követendőbb a megművelt igazság. Tiffán Zsoltot Szőke László kérdezte egy tusványosi koncert idején, Orbán Viktor beszéde után. 

"Normális" ellenzékinek tartják a legtöbben, legalábbis Székelyföldről nézve. Tagadja viszont, hogy az ellenzékhez tartozna, mint ahogy keményebb kritikát is megfogalmaz az Orbán-kormányról. De azt is kimondja, hogy a jelenlegi nemzetpolitika és külhoni gazdaságfejlesztési programok pozitív jelenségként foghatók föl. Szóba kerül a 31. Tusványos is. Szőke László kérdezett.

Toró T. Tibor nélkül nem lehet elképzelni Tusványost. Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke régi motoros a szabadegyetem életútján. A beszélgetésben személyes benyomásokról, kritikákról, csalódottságról, de büszkeségre okot adói eseményekről is beszámolt Toró. Érintjük a 31. Tusványosról szerzett benyomásait, de hangot ad annak is, hogy szerinte mi a hibája a mai bináris magyar politikai közéletnek. Szőke László kérdezett. 

Egyre több olyan gasztronómiai vállalkozása van Székelyföldnek, mely figyelmet érdemel. Mai műsorunkban arra keressük a választ vendégünkkel, Trucza Adorjánnal, a Páva étterem tulajdonosával, hogy merre érdemes keresni a jövőt a gasztronómia területén? Újra lehet-e teremteni a hagyományos helyi ételeink nimbuszát? De az is szóba kerül a beszélgetés során, hogy miért isszuk az import rostos italokat, amikor itt vannak nekünk a jó öreg kompótleveink... Honnan és hogyan lehet beszerezni a jó minőségű, friss alapanyagokat a térségben? Mi a fontosabb: a jó alapanyag vagy a jó szakács? Ezek a kérdések és a válaszok hangzanak el a Hangadó e heti adásában. Szőke László kérdezett.

Tizenhat koncerttel, zenés helytörténeti túrákkal, könyvbemutatókkal, dokumentumfilm-vetítéssel, reneszánsz gyermeknappal és táncházzal, valamint borkóstolóval is várja az érdeklődőket a Csíkszeredai Régizene Fesztivál július 9-17. között.

Az első Régizene Fesztivált 1980-ban szervezték meg Csíkszeredában, így mára ez Románia legnagyobb múltra visszatekintő ilyen jellegű rendezvénye. A Csíkszeredai Régizene Fesztivál idei tematikáját a természet és a természetben rejlő muzsika ihlette, így a meghívott hazai és nemzetközi fellépők előadásában a természet hangjai, a természet örökkévalósága és hatalmassága kap kiemelt szerepet.

A rendezvény első kiadásairól, a régizene varázsáról, valamint az idei fesztivállal kapcsolatos tudnivalókról a főszervező Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatójával, Ferencz Angélával beszélgettünk.

Nemrégiben Csíkszeredában mutatták be a hat részesre tervezett Ferences iskoladrámák könyvsorozat tavaly megjelent második és harmadik kötetét, amelyek az 1740 és 1762 között Csíksomlyón előadott passiójátékok eredeti szövegét, énekét és elemzését tárják az olvasók elé.

A kötetek keletkezéstörténetéről, a passiójátszás hagyományairól, Csíksomlyóról, mint szellemi centrumról, a csíksomlyói ferences iskoladrámákról és azok jelentőségéről, valamint arról is beszélgettünk Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténésszel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánjával, a Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport vezetőjével, hogy több évtizedes lappangás után hogyan kerültek elő ezek az elveszettnek hitt szövegek.

Csíksomlyón a ferences gimnázium diákjai a 18. század elejétől minden évben vallásos játékkal, többnyire passiójátékkal köszöntötték a nagypénteki vagy a pünkösdi közösség tagjait. Ennek a páratlanul gazdag vallásos színjátszásnak fennmaradtak a szövegei is, ezeket az 1980-as évektől ismerjük. A Ferences iskoladrámák első kötetében a csíksomlyói színjátszásról, a darabok forrásairól, zenei és néprajzi sajátosságairól szóló részletes bevezető után 15 passiójáték szövege jelent meg a legkorábbi, 1921-1739 közötti időszakból. A Ferences iskoladrámák második kötetében 11 nagypénteki passiójátékot és egy úrnapi játékot adnak közre az 1740 és 1750 közötti évekből. A Ferences iskoladrámák hatrészes sorozatának harmadik kötete újabb 11 szöveget mutat be az olvasónak. Ezek mindegyike a Liber exhibens actiones parascevicas címet viselő, 1774-ben készített passióskötetből való – olvasható a Balassi kiadónál megjelent kötetek ajánlójában.

A kötetekben a csíksomlyói színjátékok betűhíven közölt, archaikus szövegeinek megértését magyarázó jegyzetek segítik, amelyek a szerzőről, az előadásról, a szöveg sajátosságairól sok-sok információt közölnek. Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadják a Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna szerkesztette kötetekben.

A befejezéséhez közeledik a temesvári Új Ezredév Református Központ. A Hangadó e heti adásában Gazda István lelkipásztorral teszünk egy virtuális sétát az impozáns épületegyüttes helyiségeiben.

Két évtizede épül, és a befejezéséhez közeledik Temesváron az Új Ezredév Református Központ. A temesvári magyarság már Trianon előtt szeretett volna egy harangokkal ellátott tornyos református templomot. Amennyiben nem kerül sor az impériumváltásra, a mai Opera téren felépített hatalmas ortodox katedrális helyére került volna az új református templom. Az utóbbi száz évben többször is megfogalmazódott templomépítés az 1989-es rendszerváltás után vált valóra Tőkés László királyhágómelléki református püspök, volt temesvári lelkipásztor kezdeményezésére. A munkálatok elkezdéséhez azonban hosszú út vezetett.

A kilencvenes években fiatal lelkipásztorként Temesvárra kerülő Gazda István látott hozzá Makovecz Imre tervei alapján a munkálatok előkészítéséhez. A hatalmas beruházás finanszírozását az első Orbán-kormány vállalta. A budapesti szocialista kormányváltás után leálltak az építkezések, és a jobboldali kormány hatalomra kerülése után indultak újra. A több szinten és ötezer négyzetméter hasznos felülettel felépült, és a befejezéséhez közeledő épületegyüttes nemcsak Erdély, hanem a magyar nyelvterület legnagyobb protestáns központja.

Gazda István lelkipásztorral Makkay József beszélgetett.

Akárcsak a két évvel ezelőtti, ugyancsak hazai rendezésű Európa-bajnokságon, Märcz Tamás szövetségi kapitányismét a dobogó legfelső fokáig vezetnéa magyar férfi vízilabda-válogatottat a Budapesten június 18. és július 3. között tartandó világbajnokságon, amelyre Fukuoka visszalépése nyomán „ugrott be” a magyar főváros. A nemzeti csapatot több mint öt éve irányító kapitány podcastunkban többek között elmondja, a torna a párizsi ötkarikás játékokig vezető olimpiai ciklus nagyon fontos állomása, a mostani, megfiatalodott keret pedig a tavalyi tokiói olimpián bronzérmet szerzett nemzeti csapathoz képest is erősebb tud lenni. Märcz Tamás szerint a játékosai profik, szeretik és meg is szokták a nagy közönséget, így a több ezres hazai szurkolótábor nem fogja teherként nyomni a vállukat. Rostás Szabolcs kérdezett.