Na igen. Meg kell mondjam, még fiatalnak tartom magam. Nagyon fiatalnak. Főleg az élet nagy dolgaihoz, és a politikához főleg. E blog sohasem foglalkozott, és nem is fog politikával foglalkozni. Mégse lehet sajnos az országban végbement, és végbemenő dolgok mellett elmenni. Én nem is tudok, de ahelyett, hogy megmondanám a frankót, vagy szitkozódnék, a TV2 Napló című műsorában elhangzott felhívást szeretném a blogon is terjeszteni.

A dal amelynek egy egy strófáját egy-egy ismert énekes (média személyiség) énekli már ismerhetünk régebbről. Oláh Ibolya, és Geszti Péter műve ez végül is. Anno nagy vita volt, hogy ez most mennyire „magyar”, mert alapvetően egy átdolgozás. Szerintem, ezek után mondhatjuk, hogy teljesen sikerült asszimilálni.

Az „eredetinek” mondható Ibike által feldolgozott dal szövege, és dallama is az megegyezik az új klipével mégis más. Főleg hangzásban belevitték kicsit az énekesek jellemét, és hangfekvését. Nekem alapvetően tetszik. Így abban a tudatban felteszem ide megnézhető és letölthető formátumba, hogy talán aki megnézi elgondolkozik rajta, és amíg hat rá hangulatiság, addig máshogy áll egy szembejövő idegennel, és tesz valami jót.

Könyörgöm, az hogy, ad borra neki egy százast vagy egy szál cigi, az nem jó. Nekem már az is elég lenne, ha valakit meglátunk, ne a rosszat feltételeznénk róla egyből, hanem rámosolyognánk. A magyar embereknek az ilyen alapvető dolgokban kellene változni.

Akkor lássuk a klipet: