Az energiaszuverenitás meghatározó tényezője a geopolitikának, ennek lenyomata Donald Trump venezuelai akciója is. Venezuela rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb ismert, feltárt olajkészletével, ami egyszerre jelent lehetőséget és kihívást az Amerikai Egyesült Államok számára. Megfordulhat az a tendencia, amelyet az Oroszországgal szembeni energetikai szankciók indítottak útnak, és amely hatására a nyugati világ kezéből egyre inkább kikerül az olajkereskedelem feletti kontroll. Amennyiben Trump végrehajtja a „Fúrj, bébi, fúrj!” kampányígéretét, akkor az USA a világ nyersolaj-kitermelésének körülbelül 40 százalékát lesz képes kontrollálni, és ezzel még inkább globális ármeghatározó tényezővé válhat.

A brüsszeli vezetés, többek között Kaja Kallas külügyi főképviselő elítélte az amerikai akciót, miközben az Európai Unió legnagyobb földgáz-beszállítója éppen az Egyesült Államok, és továbbra is nagyban függünk az amerikai katonai védőernyőtől.

A németek és a franciák kezdenek ráébredni, hogy milyen súlyos állapotban van az országuk: a francia elnök, Emmanuel Macron és a német kormányfő, Friedrich Merz támogatottsága történelmi mélyponton van. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák 90 százaléka úgy látja, hogy az országuk hanyatlik, ez az arány Németországban is meghaladja a 70 százalékot.

A magyar kormány az elmúlt 15 évben jelentős előrelépéseket ért el az ország energiaszuverenitásának erősítésében. A gáz tekintetében a beszállítói kör folyamatos bővítése a kínálat növelésével leszorítja az árakat és javítja az energiabiztonságot. Emellett a kormány kiépítette a határokon átnyúló vezetékrendszereket, így a szomszédos országokkal nagy mennyiségben tudunk kereskedni, Magyarország földgáz tekintetében regionális elosztóközponttá vált.

Az EU elhatározta, hogy 2027. év végére teljesen leválik az orosz olajról és gázról, ami jelentős áremelkedést fog okozni, és tovább rontja az európai versenyképességet, valamint súlyosbítja az európai gazdasági válságot. Mindeközben az Európai Bizottságnak rengeteg pénzre van szüksége a programja végrehajtásához: Ursula von der Leyen bejelentette, hogy fő céljaik Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, fegyverekkel való ellátása, valamint az orosz energiahordozókról való leválás. Ehhez elképesztő mennyiségű pénzt kell beszedniük az európai országok lakosságától, főként adóemelések és megszorítások formájában.

Ezért támadja Brüsszel folyamatosan az alacsony adókat Magyarországon, és ezért támogatja az áprilisi országgyűlési választáson a Tisza Pártot, amely elkötelezte magát a brüsszeli adóemelési politika végrehajtása mellett. 

A globalista hitvallás gyermekellenes kultúrája az oka annak, hogy a gyermekvállalás és a termékenység Dániától Dél-Koreáig, Dél-Koreától Mexikóig példátlan módon zuhan - ezt a jelenséget járja körül Tatár Mihály: Demográfiai válság című könyve. 

Európa egyfajta vallásháborúként tekint az orosz-ukrán konfliktusra, amelyben Oroszország a "történelem vége" elképzelést támadta meg, azt a globalista világrendet, amely szerint a nemzeteknek el kellene tűnni a világkormány égisze alatt. Európa úgy készül háborúba Oroszország ellen, hogy az ideológiai alapon erőltetett zöld átállás ipari katasztrófába taszítja az Uniót és annak legnagyobb tagállamait. A klímaharc, a hirtelen felindulásból megkezdett fegyverkezés és Ukrajna pénzügyi támogatása mára megreccsentette az európai pénzügyi rendszereket: nem véletlen, hogy minden fogadkozása ellenére Németországnak 1000 milliárd eurós hitelt kell felvennie, és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság is komoly adósságproblémákkal küzd. Ezért van ilyen égetően szüksége Brüsszelnek a zárolt orosz vagyonra.

Az Európai Unió tehát katonai konfrontációra készül Oroszországgal, és közben gazdasági értelemben háborúzni kezdett az Egyesült Államokkal és Kínával is. Mindezt úgy, hogy az európai ipar teljes mértékben kitett a két nagyhatalomnak: Európa kitett az amerikai gáznak, a kínai beszállítók és távol-keleti alapanyagok nélkül pedig nincs európai ipari termelés. 

Az európai hanyatlás középpontjában pedig ott áll Németország, amely drámai megszorításokat hajt végre, sorkatonaságot vezet be, leépíti az iparát a zöldítés jegyében, fuldoklik a migrációs krízisben és politikailag egyre inkább a weimarizálódás felé sodródik. 

Horváth József És mégis itt vagyunk című könyve egy látlelet Európáról, az Európai Unió elmúlt éveiről, arról, hogy mikor és hogyan tévesztett utat Európa. A ’68-as diáklázadások vezérei ma drága öltönyökben ott ülnek az Európai Unió intézményeinek az élén, de a kezdeti pacifista politikájukat, ami mellett a legutóbbi időkig kitartottak, most háborús pszichózisra cserélték, és mindenáron háborúba akarják vinni Európát. A brüsszeli vezetők belebutultak a hatalomba, a kontraszelekció következtében olyan szellemileg eltunyult politikusok vezetik ma az Európai Uniót, akik nem látnak tovább a liberális véleménydiktatúránál, és teljesen megszakították kapcsolatukat a valósággal. Mindennek húsbavágó következménye az Európát sújtó gazdasági, társadalmi és migrációs válság.

Az orosz-ukrán háborút kezdetben az amerikai Demokraták, a deep state fűtötte, részben azzal a céllal, hogy meggyengítsék Oroszországot. Az új amerikai vezetés azonban úgy döntött, nem finanszírozza tovább ezt a vesztes projektet, és ma az a nyugat-európai elit, amelyik eleinte vonakodott a háborútól, elkötelezte magát a háborúba vonulás mellett. Így jutottunk el a német sisakoktól a harckocsikig, sőt addig, hogy egy német szociáldemokrata politikus már tényként beszél arról, hogy Németország katonákat fog küldeni az orosz-ukrán frontra, és Németország bevezette a szükségalapú sorkatonaságot. Európa jelenlegi állapotában azonban teljesen alkalmatlan a háborúra, legyen szó az európai hadseregekről vagy az európai hadiipar állapotáról. Brüsszel mindeközben titkosrendőrséget adna az Európai Bizottság kezébe, és megfigyelné az európai uniós állampolgárok minden online kommunikációját.

Ezekről a témákról volt szó a Szuverén ötödik adásában, amelyben Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélgetett Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával.

A globalista deep state igyekszik megtorpedózni az amerikai béketervet, ennek lenyomata a Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja és Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója közötti telefonbeszélgetés kiszivárogtatása is. Donald Trump amerikai elnök vizsgálatot indított az ügyben, folytatva küzdelmét a mélyállami szereplők ellen. A deep state és a választott vezetők közötti konfliktus nem új keletű jelenség, ám korábban erről nem lehetett nyíltan beszélni. A konfliktus Magyarországon az őszödi beszédben csúcsosodott ki, amikor általánossá vált az a tapasztalat, hogy a választott hatalom alkalmatlan a politikai akarat érvényesítésére, ami azonban a demokrácia előfeltétele volna. Hazánkban a posztkommunista mélyállam továbbélése hozzájárult a liberalizmus politikai összeomlásához. Schiffer András kifejtette, hogy a mélyállam mára nemzetközivé vált, ahogyan a hozzá kapcsolódó nagytőke is globalizálódott, elszakadt a nemzetállami keretektől. Schiffer András szerint ennek a jelenségnek törvényszerű következménye a nemzetközi politikai elitre - és így az Európai Unió vezetőire - jellemző politikai infantilizmus. Schiffer András kifejtette, hogy az euroatlantista elit mennyire ellentmondásosan kommunikál az orosz-ukrán háború kapcsán: egyrészt azt állítják, hogy folytatni kell Ukrajna finanszírozását, hiszen már a győzelem küszöbén áll, másrészről azzal támasztják alá a fegyverkezési hisztériát, hogy különben a Putyin vezette Oroszország meg sem áll Londonig. A Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás jogilag értelmezhetetlen, politikailag viszont rejt magában veszélyeket, hiszen végső célja Magyarország szavazati jogának megvonása, miközben olyan ügyekben kell dönteni a közeljövőben, mint például Ukrajna uniós csatlakozása. A Szuverén podcast negyedik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Schiffer András ügyvéddel, volt országgyűlési képviselővel. A legfrissebb hírekért, elemzésekért keresse fel weboldalunkat vagy kövessen minket a közösségi médiában:Weboldal: https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61555527778295

Az őszi hónapok sem enyhítették az aszályt aKárpát-medencében, továbbra is vízhiánnyal küzd Magyarország: az ország 93 ezernégyzetkilométeréből 90 ezret érintett az aszály idén. Az aszály azonban nemmai és nem lokális probléma, az elmúlt évszázadokban, évezredekben mindigvoltak aszályos időszakok, a vízhiány tüneteit mindig is igyekeztekkiküszöbölni a gazdálkodók. Az emberi tevékenység hatása csak részbenmagyarázza a klímaváltozást, ugyanis a Föld légkörének van egy ciklikussága:míg korábban jégkorszakok voltak, most egy felmelegedési időszakban vagyunk,ami döntően a naptevékenység következménye.

A magyarországi folyamszabályozások az árvíz- és belvízelleni védekezést szolgálták, azonban fokozták az aszálykárokat. A cél most az,hogy fenntartható maradjon a mezőgazdasági termelés, garantáljuk avízbiztonságot és a tájban tartsuk vizet. A vízhiányban leginkább érintettfolyónk a Tisza, a vízigények a Tisza völgyében a legjelentősebbek, hiszen ittvolt a legerőteljesebb a folyamszabályozás is. A trianoni határok pedig továbbnehezítik a vízmérnökök dolgát, hiszen a természet nem ismeri az országhatárokat.

Az Aszályvédelmi Operatív Törzs feladata az aszály várhatókövetkezményeinek elhárítása, mérséklése, továbbá a vízhiány-kárelhárítássalkapcsolatos feladatok összehangolása, ami nem csak a szántóterületek, hanem azerdőterületek és a nemzeti parkok területének védelmét is szolgálja, hiszen mára hegyvidéki erdők is szenvednek a vízhiánytól.

A Szuverén podcast harmadik adásában Lánczi Tamás, aSzuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Hubai Imrével, azAgrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárával, az AszályvédelmiOperatív Törzs elnökével.

A Telex a kommunista propaganda hangulatát idéző stílusban írt Magyar Péter október 23-i tüntetéséről. A mikroadományok fügefalevelet tartanak a külföldről finanszírozott sajtótermékek elé. A Tisza Párt október 23-i rendezvényén nem a Tisza szigetek, hanem a budapesti liberális értelmiség képviseltette magát. Brüsszel nem adja fel a birodalmi törekvéseit. Az a céljuk, hogy lengyel mintára olyan kormányt iktassanak be Magyarországon, amelyik végrehajtja a birodalmi parancsokat, legyen szó Ukrajnáról, migrációról, fegyverkezésről vagy a zöld átállásról. Pintér Béla színdarabja egy újabb állomás a fizikai erőszak legitimálását célzó liberális performanszok sorában. Az Antifa célja Németországban a politikai véleménynyilvánítás erőszakos megakadályozása, az AfD-szavazók megfélemlítése. A külföldről finanszírozott sajtó mindent megtesz, hogy jelentéktelen színben tüntesse fel Orbán Viktor és Donald Trump találkozóját, illetve az esetleges budapesti békecsúcsot.

A Szuverén podcast második adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Békés Márton történésszel, a XXI. Század Intézet igazgatójával. 

Donald Trump posztumusz Elnöki Szabadságérmet adományozott Charlie Kirknek. A szuverenista politikusok elleni erőszakhullám aláássa a nyugati "liberális" demokráciát. Az ötödik pecsét és az erkölcsi relativizmus. Egyszerű többséggel alkotmányozna az ellenzék. Fleck Zoltán szerint "meg kell fenyegetni" a köztársasági elnököt. Kormányrendelet nyilvánította terrorszervezetté az Antifát. Az Európai Parlament nem adta ki Ilaria Salis, Dobrev Klára és Magyar Péter mentelmi jogát. Ukrán titkosszolgálati szálak a Tisza pártban. Brüsszel nem adja fel háborús terveit és kipótolja a kieső USAID-pénzeket. Lengyelország nem adja ki azt az ukrán férfit, aki felrobbantotta az Északi Áramlatot. Az Egri Csillagok és a szuverenitás kultúrája. 

A Szuverén podcast első adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget L. Simon László íróval.