Korábbi adás ismétlése:

Legyen az férfi vagy nő, Magyarországon családtervezési célból művi meddővé tételt cselekvőképes, 40. életévét betöltött, vagy három vérszerinti gyermekkel rendelkező 18. életévét betöltött állampolgár kezdeményezhet. A szigorú itthoni szabályozás miatt sokan külföldön, anyagi megfontolásból főként Szlovákiában végeztetik el a műtétet. Vendégünk, egy neve elhallgatását kérő férfi hallgatónk arról mesélt az adásban, hogy fogadták, mikor a nyolcvanas években harmadik gyermeke megszületése után kérvényezte a műtétet, és mennyiben változott a kérdéseben azóta a magyar álláspont.

„1984. A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedélzetén. Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren. Kaposvár, zuhogó eső. Én meguntam a magzatvizet és valami tartalmasabbra vágytam, így előbújtam. Édesapám fiút akart, mert már volt 2 lány a családban. Én persze már akkor lázadó voltam és lány lettem. Sőt farral bújtam elő, talán nem véletlenül. Már akkor lehetőséget kapott a világ, hogy jól farba rúgjon. Úgy is tett…” Így ír magáról Csizmadia Maja, akinek gyerekkorában azt mondták, a 6. életévét sem éri meg. Ma neveléstudományi bölcsészként, gyógypedagógusként, pszichopedagógusként dolgozik. Ő mesélt az adásban az idevezető útról, SMA betegsége miatti mindennapi küzdelmeiről és a mozgáskorlátozottak jövőképéről Magyarországon.

Akkor most ki beszéljen a gyerekekkel a szexről az iskolában és hogyan? Hogyan készülhet fel egy szaktanár a szexedukációra? Milyen keretek között mit mondjon és mit ne mondjon egy felnőtt a szexről a tinédzsereknek? Hogy álljon a szexedukációt tartó pedagógus a nők kitolódott gyerekvállaláshoz, karrierhez és családhoz, egyáltalán kell-e erről beszélni a tinilányoknak? Dr. Benyó Mátyás urológus, andrológus, a Magyar Szexuális Medicina Társaság elnöke volt az adás vendége.

Miért nem hallottunk sokáig holokauszt történeteket nőktől? Hogyan reagálnak az ortodox zsidó férfiak, ha egy rabbi a nőknek is megengedi, hogy felolvassanak a Tórából? Mit szólnak a nők ahhoz, hogy nő is lehet rabbi? Beszélnek-e a zsidó családokban az anyák a traumákról a lányaiknak? Hogyan kezelik a traumákat a férfiak? A zsidó női szempontról beszélgettünk Dr. Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténésszel.

Roma feminizmus. Mit jelent ez a szókapcsolat? Harcot a dupla diszkrimináció ellen? Tabuk és berögzült hagyományok feloldását? Öntudatra ébredést? Önbizalmat? Példamutatást? Jövőképet? Mit jelent a roma feminizmus egy olyan társdalomban, ahol az egészségügyben gyakran gorombán bánnak a roma nőkkel, a boltokba sokszor be sem engedik vagy nem szolgálják ki őket, az iskolában gúnyolják és sokan karrierr és jövőkép nélküli lányanyaként gondol rájuk? Erről beszélgettünk a Roma Női Hálózat alapítójával, a Roma Női Civil Díjas Iváncsik Fannival.