Uniszex

Hogy lesz egy nőből néni? Elfogadjuk ezt vagy tehetünk ellene? Mitől lesz egy nő láthatatlan? Mi lehet amögött, hogy ma egy ötvenes nő sokszor jobban néz ki, mint egy ötvenes férfi? Társadalmi kényszer vagy belső motiváció, ha teszünk azért, hogy jobban nézzünk ki és jobban érezzük magunkat a bőrünkben? Az adás vendégét, Ámon Henit Gálvölgyi János Ötösének rendszeres szereplőjeként ismerhették meg a hallgatók, most arról beszélgettünk vele, mit ér a nő, ha elmúlt hatvan.

Nem is vagy te olyan hülye, mint amilyennek látszol. Ne nézz már olyan bután! Elvitte a cica a nyelved? Ne affektálj már! Ne sírj már, nem vagy te kislány! Csak néhány olyan mondat, amit akár lány, akár fiú, akár férfi, akár nő kap, biztosan nem erősíti az önbizalmát. Ezeket a mondatokat szépen elraktározzuk, beépülnek, még akkor is, ha igazságtalanok, akkor is, ha nem tudjuk, miért kaptuk őket. Miért és hogyan bántanak egy nőt azért, mert nő? Miért bántanak egy férfit azért, mert nem felel meg a rendíthetetlen, tökös férfiideálnak? Különbözik-e egymástól a női és a férfi önbizalom? Erről beszélgettünk  Komócsin Laurával az adásban.

„Tudományosan bizonyított”, „az immunrendszerért”, „a baba fejlődéséért, „nélkülözhetetlen a babának” – csak néhány szófordulat, amivel a friss szülőket bombázzák a reklámok, ha babájuk születik. Mi döntünk arról, hogy mi a jó nekünk és a csecsemőnknek, vagy a gazdasági érdekek döntik el helyettünk?  Miért fizet sokszor az is nem kevés pénzt a tápszerért, aki tudna szoptatni? Van-e önbizalma az anyáknak ahhoz, hogy elhiggyék, a saját testük elég a babájuknak? Ugyanakkor miért kell szintén nem kevés pénzért szoptatási tanácsadót kihívni, ha nehézségünk van, miért nem tudnak ebben segíteni a védőnők?   Az adás vendége Szűcs Melinda, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnökségi tagja.

Menstruáció. PMS. Hormonok. Menopauza. Most valószínűleg inkább továbbtekerne, igaz? Olyan kellemetlen is ez, meg magányügy, minek beszélni róla. Pedig ezek a szavak a nők életének természetes részei, mégis sokszor ma is tabuként kezeljük őket. A hormonális változások a közérzetünkre, a hangulatunkra, az alvásunkra és a szexuális életünkre is hatással lehetnek. Mi történik a női szervezetben a menstruáció megjelenésétől a menopauzáig, és miért érezheti egy negyvenes nő néha úgy, hogy egyszerűen nem ismer magára? Lehet-e valamit tenni a szorongás, az ingerlékenység vagy az alvászavar ellen, és mikor érdemes orvosi segítséget kérni? Az Uniszexben Dr. Lőrincz Ildikó endokrinológus-nőgyógyásszal beszélgettünk a női életciklusokról.

Könnyűfém felnik lepadkázása, a sebváltó nem rendeltetésszerű használata, motor indítása melegítés nélkül. Csak három tipikus tétel a női vezetők hosszadalmas bűnlajtromán, amire általában férfiak írják fel a tételeket. Milyen szerencse, hogy a férfiak viszont sosem agresszívak vezetés közben, nem gondolják azt, hogy benzin csörgedezik macsó ereikben, és véletlenül sem gondolják azt, hogy mindent jobban tudnak, ami egy autó kezelésével kapcsolatos. Közhely vagy féligazság, hogy a nők ügyetlenebbek a volán mögött, páikba esnek, ha parkolni kell, és leizzadnak, ha a szokásos iskola-közért-otthon háromszögön kívül kell merészkedniük autóval? Az adás vendégei Pető Attila Kreszprofesszor és Fábián Alexa közlekedési szakoktató.

Gyuris Rita otthonában még a nappaliban is lepkék repkednek, de nemcsak lepkéket, hanem különféle bogarakat is nevel, miközben növényorvosként a főként férfiak által lefedett mezőgazdaságban dolgozik. A gondosan nevelgetett lepkék csak néhány napig élnek, így Ritának azt a különös körforgást is tudnia kell kezelni, hogy miután felneveli, hamarosan el is kell engednie őket. Honnan jött ez a különleges szenvedély, milyen egy lepkeházat fenntartani a nappaliban, és mit jelent nőként egy alapvetően férfiak uralta szakmában helytállni? Többek között erről beszélgettünk Ritával az adásban.

Milyen egy női magánnyomozó élete a valóságban? Mit keresnek leggyakrabban a megbízók, és miért fordulnak egyesek kifejezetten női detektívhez? Az adásban a magánnyomozás történetétől a híres női detektíveken át azt is körbejárjuk, milyen jogai és lehetőségei vannak ma egy magánnyomozónak Magyarországon. Sebesi Renáta magánnyomozó mesélt a szakma kulisszatitkairól, nehézségeiről és arról is, milyen érzés mások legintimebb történeteivel dolgozni.

"65 évesen azt mondani, hogy az orvosira járok szerintem rém vicces." Ezt mondja Pásztó Panka, aki eredeti szakmáját tekintve televíziós vágó, félmunkaidőben most is dolgozik. Most aktív idősödés szakon tanul, nemrég vette át a Bazilikában irodalomterápia diplomáját. Azt mondja, annál jobb érzés nincs, mikor a saját felnőtt lánya izgul érte a nézők sorai között. Panka az egyetem és a munka mellett könyvklubokba jár, különféle szakkörökre, a Feledhetetlen Alapítványnál demens hozzátartozókkal foglalkozik, egy kórház geriátriai osztályán az idős betegekkel beszélget és egy lelki segélyvonalnál önkéntes ügyelő. Fittyen hány arra, hogy az ő korában már nem szokás a jövőt tervezni. De miért is tűnik el valójában a jövőképünk az öregedéssel?

Mivel néz szembe egy nő, ha egy férfi fogvatartottakkal teli börtönben dolgozik segítő szakemberként és hogyan küzd meg vele? Érti-e egyáltalán a börtönszlenget, a hiearchiát, a cseppet sem finomkodó beszédstílust az, aki csak néhány órát tölt ebben a közegben? Hogyan tudja segíteni a pszichiátriai betegek vagy fogyatékkal élők és gondozóik közötti kommunikációt valaki, aki nincs otthon ebben a közegben? És miért van erre szükség? Az előző adásban már megismert, lelki segélyvonalnál dolgozó kommunikációs szakemberrel folytattuk a beszélgetést azokról a különleges helyekről, börtönökről és pszichiátriai intézményekről, ahol eddigi pályája során megfordult.

Van, hogy valaki azért hívja fel a lelki segélyvonalat, mert magányos. Vagy épp pánikrohama van. Vagy mert nincs az életében senki, akivel beszélgetni tudna. De az is előfordul, hogy az élete eldobásán gondolkodik. A következő percben ugyanazon a vonalon egy obszcén hecchívót ugratására kell reagálni. Ráadásul jól. Mi történik a kettő között, és hogyan lehet ennyi különböző emberi történetet úgy meghallgatni, hogy közben a segítő megőrizze a saját határait? Az adás anonim vendége kommunikációs szakember, korábban börtönben is önkénteskedett, ma telefonos ügyelő, A vonal túloldalán című podcast készítője.

A műsor másik vendége pedig Kozma-Gáspár Katalin beszédtanár volt, aki nőknek tart beszédkurzust. Azoknak segít, akik nem találják a hangjukat, akiket nem akarnak meghallani, vagy akiknek nehéz hallatniuk a hangjukat.