Uniszex

A menstruáció fájdalmas. A diétával pedig szenvedni kell. Mondatok, amiket annyiszor hallottunk, hogy már meg sem kérdőjelezzük őket.

Az evés sokszor nem is az éhségről szól. Hanem a stresszről, a szorongásról, a gyerekkorunkból hozott mintákról, a testünkkel való viszonyunkról. De vajon miért olyan nehéz felismerni a saját szükségleteinket? És miért hisszük, hogy a fogyásnak szükségszerűen lemondással és szenvedéssel kell járnia? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológus, dietetikussal az evés lelki hátteréről, a testképet érő bántásokról és a túlevésről beszélgettünk.

Miért nem normális, ha fáj a menstruáció? Miért várnak a nők akár éveket a diagnózisra? És hogyan segíthet egy applikáció abban, hogy hamarabb fény derüljön a betegségre? Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány elnöke pedig az endometriózisról, a diagnózisig vezető hosszú évekről és a betegség felismerését segítő applikációról mesélt.

Ha a nő keres többet, a porszívó akkor is őt keresi. Mi történik, ha egy családban a nő a fő kenyérkereső? Ez lehet tudatos választás, de akár kényszer is, és egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulnak a felek a hagyományos szerepek felborulásához. Úgy tűnik, hiába változik meg, ki hoz haza több pénzt, a porszívó valahogy továbbra is tudja, ki kapcsolja majd be. De vajon mik a hagyományos női és férfiszerepek, hogyan alakultak ki, és miért ilyen nehéz átírni őket? Az adásban Takács Judit szociológussal és Magyari Hajnalka nőtörténésszel beszélgettünk a nők munkájáról, a családi szerepekről és a változás határairól.

A szifilisz fertőzéssel született csecsemők száma drámai mértékben emelkedik az elmúlt években Magyarországon. 2025-ben 91-et regisztráltak, 2026 első nyolc hónapjában pedig már 100-at. A fertőzés súlyos, életen át tartó szövödményekkel vagy halva születéssel is járhat. Mi áll a számok mögött, és mit lehetne tenni azért, hogy a fertőzés ne veszélyeztesse a legkisebbeket? Az adásban Dr. Nádor Csaba neonatológussal a szifilisz fertőzések növekedéséről, a koraszülés lehetséges okairól, a bőr-bőr kontaktus és a kengurumódszer előnyeiről és a aszülői jelenlét elengedhetetlen fontosságáról beszélgettünk.

Hogy lesz egy nőből néni? Elfogadjuk ezt vagy tehetünk ellene? Mitől lesz egy nő láthatatlan? Mi lehet amögött, hogy ma egy ötvenes nő sokszor jobban néz ki, mint egy ötvenes férfi? Társadalmi kényszer vagy belső motiváció, ha teszünk azért, hogy jobban nézzünk ki és jobban érezzük magunkat a bőrünkben? Az adás vendégét, Ámon Henit Gálvölgyi János Ötösének rendszeres szereplőjeként ismerhették meg a hallgatók, most arról beszélgettünk vele, mit ér a nő, ha elmúlt hatvan.

Nem is vagy te olyan hülye, mint amilyennek látszol. Ne nézz már olyan bután! Elvitte a cica a nyelved? Ne affektálj már! Ne sírj már, nem vagy te kislány! Csak néhány olyan mondat, amit akár lány, akár fiú, akár férfi, akár nő kap, biztosan nem erősíti az önbizalmát. Ezeket a mondatokat szépen elraktározzuk, beépülnek, még akkor is, ha igazságtalanok, akkor is, ha nem tudjuk, miért kaptuk őket. Miért és hogyan bántanak egy nőt azért, mert nő? Miért bántanak egy férfit azért, mert nem felel meg a rendíthetetlen, tökös férfiideálnak? Különbözik-e egymástól a női és a férfi önbizalom? Erről beszélgettünk  Komócsin Laurával az adásban.

„Tudományosan bizonyított”, „az immunrendszerért”, „a baba fejlődéséért, „nélkülözhetetlen a babának” – csak néhány szófordulat, amivel a friss szülőket bombázzák a reklámok, ha babájuk születik. Mi döntünk arról, hogy mi a jó nekünk és a csecsemőnknek, vagy a gazdasági érdekek döntik el helyettünk?  Miért fizet sokszor az is nem kevés pénzt a tápszerért, aki tudna szoptatni? Van-e önbizalma az anyáknak ahhoz, hogy elhiggyék, a saját testük elég a babájuknak? Ugyanakkor miért kell szintén nem kevés pénzért szoptatási tanácsadót kihívni, ha nehézségünk van, miért nem tudnak ebben segíteni a védőnők?   Az adás vendége Szűcs Melinda, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnökségi tagja.

Menstruáció. PMS. Hormonok. Menopauza. Most valószínűleg inkább továbbtekerne, igaz? Olyan kellemetlen is ez, meg magányügy, minek beszélni róla. Pedig ezek a szavak a nők életének természetes részei, mégis sokszor ma is tabuként kezeljük őket. A hormonális változások a közérzetünkre, a hangulatunkra, az alvásunkra és a szexuális életünkre is hatással lehetnek. Mi történik a női szervezetben a menstruáció megjelenésétől a menopauzáig, és miért érezheti egy negyvenes nő néha úgy, hogy egyszerűen nem ismer magára? Lehet-e valamit tenni a szorongás, az ingerlékenység vagy az alvászavar ellen, és mikor érdemes orvosi segítséget kérni? Az Uniszexben Dr. Lőrincz Ildikó endokrinológus-nőgyógyásszal beszélgettünk a női életciklusokról.

Könnyűfém felnik lepadkázása, a sebváltó nem rendeltetésszerű használata, motor indítása melegítés nélkül. Csak három tipikus tétel a női vezetők hosszadalmas bűnlajtromán, amire általában férfiak írják fel a tételeket. Milyen szerencse, hogy a férfiak viszont sosem agresszívak vezetés közben, nem gondolják azt, hogy benzin csörgedezik macsó ereikben, és véletlenül sem gondolják azt, hogy mindent jobban tudnak, ami egy autó kezelésével kapcsolatos. Közhely vagy féligazság, hogy a nők ügyetlenebbek a volán mögött, páikba esnek, ha parkolni kell, és leizzadnak, ha a szokásos iskola-közért-otthon háromszögön kívül kell merészkedniük autóval? Az adás vendégei Pető Attila Kreszprofesszor és Fábián Alexa közlekedési szakoktató.

Gyuris Rita otthonában még a nappaliban is lepkék repkednek, de nemcsak lepkéket, hanem különféle bogarakat is nevel, miközben növényorvosként a főként férfiak által lefedett mezőgazdaságban dolgozik. A gondosan nevelgetett lepkék csak néhány napig élnek, így Ritának azt a különös körforgást is tudnia kell kezelni, hogy miután felneveli, hamarosan el is kell engednie őket. Honnan jött ez a különleges szenvedély, milyen egy lepkeházat fenntartani a nappaliban, és mit jelent nőként egy alapvetően férfiak uralta szakmában helytállni? Többek között erről beszélgettünk Ritával az adásban.

Milyen egy női magánnyomozó élete a valóságban? Mit keresnek leggyakrabban a megbízók, és miért fordulnak egyesek kifejezetten női detektívhez? Az adásban a magánnyomozás történetétől a híres női detektíveken át azt is körbejárjuk, milyen jogai és lehetőségei vannak ma egy magánnyomozónak Magyarországon. Sebesi Renáta magánnyomozó mesélt a szakma kulisszatitkairól, nehézségeiről és arról is, milyen érzés mások legintimebb történeteivel dolgozni.