Van, hogy valaki azért hívja fel a lelki segélyvonalat, mert magányos. Vagy épp pánikrohama van. Vagy mert nincs az életében senki, akivel beszélgetni tudna. De az is előfordul, hogy az élete eldobásán gondolkodik. A következő percben ugyanazon a vonalon egy obszcén hecchívót ugratására kell reagálni. Ráadásul jól. Mi történik a kettő között, és hogyan lehet ennyi különböző emberi történetet úgy meghallgatni, hogy közben a segítő megőrizze a saját határait? Az adás anonim vendége kommunikációs szakember, korábban börtönben is önkénteskedett, ma telefonos ügyelő, A vonal túloldalán című podcast készítője.

A műsor másik vendége pedig Kozma-Gáspár Katalin beszédtanár volt, aki nőknek tart beszédkurzust. Azoknak segít, akik nem találják a hangjukat, akiket nem akarnak meghallani, vagy akiknek nehéz hallatniuk a hangjukat.

Vajon hányszor gondolunk bele egy nap, hogy milyen ajándék levegőt venni? Jó esetben egyszer sem, hiszen a levegővételnél mi sem természetesebb. Persze, nem mindenkinek. Az adásban Rezsnyák Johanna történetén keresztül beszélgettünk a cisztás fibrózisról, a krónikus betegséggel járó lelki terhekről és arról, mit jelent új tüdővel új életet kezdeni. Johanna nyolc hónapos kora óta él ezzel az öröklődő betegséggel, nemrég pedig tüdőtranszplantáción esett át. Az adásban szó esett a várólista bizonytalanságáról, a donorhoz fűződő különleges kapcsolatról és arról is, hogyan változik meg valakinek az identitása egy ilyen életfordító beavatkozás után.

Vajon miért fáj olyan sok kislány hasa, feje, vagy miért küzdenek gyakran hányingerrel és szédüléssel, miközben az orvosi vizsgálatok nem mutatnak ki szervi eltérést? Mit mondanak erről a legfrissebb kutatások, és hogyan ismerhetjük fel, ha a testi tünetek mögött szorongás áll? Erről beszélgettünk az adásban Szmolka Orsolya pszichológussal. Szó volt arról is, miért érintenek a szorongás szomatikus tünetei több lányt, hogyan kapcsolódik össze a test és a lélek, és mit tehetnek a szülők, ha gyermekük visszatérő testi panaszokkal küzd.

Kik azok a Stefánia-nők és mi elől menekültek hóban, fagyban, sárban nehéz vasbiciklijükön a tanyavilágban? Miért itattak az asszonyok a csecsemőkkel régen szenes vizet és miért nem merték levágni a babák haját? Mi köze a védőnőknek ehhez a sok furcsa szokáshoz? És milyen nehézségekkel kell ma szembenéznie annak a védőnői hálózatnak, ami egyedülálló az egész világon? A védőnők történetéről, múltjáról és jelenéről volt szó az adásban.

Van olyan kisgyerekes nő, akit arra hivatkozva küldenek el a munkahelyéről, hogy időközben megszűnt a pozíció. Van, akinek a teljesítményét kifogásolják. És előfordul az is, hogy nyílt lapokkal játszanak a munkaadók: egy olyan női munkavállaló, aki lombikozik, nem megbízható munkaerő. Az adásban ilyen történetekről hallhatnak az érintettektől. Beszéltünk a családbarát munkahelyről és arról is, hogy mit van joga kérdezeni egy állásinterjún a gyerekneveléssel kapcsolatban egy munkaadónak.

A szülészet reformja egyre hangsúlyosabban jelenik meg a közéleti és egészségpolitikai diskurzusban. Állandó téma a szülészeti rendszer átalakításának szükségessége, az átláthatóbb, kiszámíthatóbb ellátás és a szakmai párbeszéd fontossága. A reform egyik eleme a szülésindítás: mikor és milyen esetekben indokolt, hogyan tudunk előre tájékozódni, mik a nők jogai a kérdésben? Az adás vendége Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvos, bába, a szulesinditas.hu projekt egyik képviselője.

Azt mondja, vele együttélni szinte már poligámia, annyi személyisége van. Szerinte egy nőnek hormonálisan vagy sok és kiegyensúlyozott szexre van szüksége vagy inkább semmire. Női táboraiban a gyakorlatban dönti le a tabukat narancsbőrről, súlyfeleslegről, hegyes orról és lógó mellről. És 60 felett is tele van (női) energiával. Spitzer Gyöngyi, Soma nevettet meg és gondolkodtat el bennünket a mai Uniszexben.

Hogyan befolyásolja a politika a szexet? Mi döntünk arról, hogy mit és kit találunk vonzónak vagy ebben is különféle hatások irányítanak bennünket? Mit jelent a szex időskorban és miért tabusítjuk ennyire? Kinek és hogyan kell továbblépnie a méheken és a virágokon a gyerekek felvilágosításának esetében? Hogyan beszéljünk a kisebbekkel a testükről és a testükkel kapcsolotos szabályokról?

Az adás vendégei: 

Csányi Gergely szociológus

Katona Katalin szexuálipszichológus

Jámbor Eszter kommunikációs szakember

Beszerezzük a kisruhákat, kifestjük a gyerekszobát, összezavarodunk a rengeteg kért és kéretlen jótanácstól és hétről hétre figyeljük, hogy épp mekkora és mit csinál a baba, akit annyira várunk. A legtöbben így éljük meg a babavárást, egy különleges várakozásként. De előfordul, hogy a világra jövetellel szertefoszlik a rózsaszín vagy babakék köd. Azért, mert nem vagyunk biztonságban, nem olyanok a körülmények, nem úgy bánnak velünk, nem úgy éljük meg, ahogy vártuk, vagy elvárják tőlünk. És sajnos az sem kizárt, hogy a születés után derül ki, hogy a baba nem egészséges. Az adásban Földvári Nagy Zsuzsannával, a Koraszülöttekért Országos Egyesület operatív vezetőjével és Béry-Januskó Flórával, az SMA Magyarország Alapítvány vezetőjével is beszélgettünk. Iványi Anna és Sárdi Anna az EMMA Egyesülettől pedig a menekült nők terhesgondozásával és szülésével kapcsolatos tapasztalatairól beszélt.

Szégyen. Ha magunkba nézünk, mit találunk a legsötétebb bugyorban? A saját szégyenünket? A szüleink szégyenét? Vagy a nagyszüleinkét? És mit kezdünk azzal, ha a szégyent nem csak magunkban hordozzuk, de a nevünkben is? A kirekesztett ág. A zabigyerek lánya. A vérszerinti rokonok által leszajházott, örökbe fogadott szerető unokája. És a Móricz nevet büszkén viselő maximalista nő. Ez mind Móricz Emese. Illetve csak volt addig, amíg el nem kezdte magáról egyenként lekaparni a ráragasztott címkéket. Emesével saját történetéről és a kollektív traumák politikai hatásáról beszélgettünk. 

Az adás második felében pedig Juhász Borbála és Pákozdi Éva voltak a vendégeink, akikkel a Női minimum petíció pontjait vettük górcső alá.