Sokak számára a szex az egyetlen nyelv, amelyen keresztül a szeretetet, gyengédséget, odaadást, érzékiséget, ragaszkodást képesek megélni. A szex soha nem csupán magáról az aktusról szól. Mert miközben nagyon vágyjuk a másik közelségét, rengeteg minden befolyásolja, hogyan tudunk jelen lenni az intimitásban. Vajon tudjuk-e, hol és hogyan születik meg a vágy? Mi mindenről szól a szex, és mi minden befolyásolja, ahogyan megéljük a szexualitást? Hogy mi köze mindennek a gyerekkori élményeinkhez, traumáinkhoz, és van-e különbség abban, ahogy a nők és a férfiak vágya felépül?

Itt az ideje, hogy hangosan kimondjuk: amellett, hogy az anyaság csodálatos szerep, egyben irtó nehéz is. Hiszen folyamatos jelenlétet, intenzív érzelmi és fizikai gondoskodást igényel. És amiben épp ezért ki lehet égni. Ki is ég sok nő – és ebben nincs semmi szégyellnivaló. A Beszélnünk kell! podcastban erről és a gyógyulás lehetőségeiről is bezsélgettünk.

Ismerős az érzés, mintha a párválasztásaidban újra és újra ugyanabba a folyóba lépnél? Te is feltetted már magadnak a kérdést: miért ismétlem ugyanazokat az önsorsrontó köröket a kapcsolataimban? Itt a Beszélnünk kell! legújabb epizódja, amelyben D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a párkapcsolati sémákról, illetve a gyógyulás útjairól beszélgetnek.

Azt, hogy milyen hatalmi viszonyban létezni, a szüleinken keresztül, gyerekkortól tapasztaljuk: nagyon zsigeriek tehát azok a mintáink, amelyek azt befolyásolják, hogy a későbbiekben hogyan viselkedünk olyan helyzetekben, amelyekben a hatalom alávetettjeiként vagyunk jelen – állampolgárként, gyerekként, diákként, munkavállalóként, betegként vagy a párkapcsolatunkban. És hát a legtöbbünknek nincsenek jó mintáink ezzel kapcsolatban: a magyarok 70 százaléka bizonytalanul kötődik, ami által sokkal könnyebben fel lehet bennük ébreszteni félelmeket, aggodalmakat, és sokkal könnyebben válhatnak irányíthatóvá ezeken a félelmeken keresztül. Könnyebben manipulálható az az ember, aki bizonytalan önmagában és bizonytalan a világban. De mit jelent mindez a gyereknevélsben, a párkapcsolatunkban és társadalmi szinten?

A fiatal felnőtt gyerek elköltözése – amellett, hogy teljesen természetesen bekövetkező életszakasz – egy gyászfolyamat is. És az azzal való szembesülés: kik vagyunk mi a szülőségünkön túl. Itt a Beszélnünk kell! legújabb epizódja az üres fészekről.

A szülőség az ember életének egyik legösszetettebb – legtöbb nehézséggel, lemondással, örömmel és olykor csalódással járó – feladata, amit elképesztően nehéz jól csinálni (tökéletesen pedig lehetetlen). És amiben minden jó szándék és akarat ellenére is mély sérüléseket lehet okozni. Az esetek többségében azonban a szülő nem tudatosan, nem szándékosan szeretné bántani a gyerekét – még az akaratlagosnak tűnő döntések mögött is nagyon sok, jellemzően kontrollálatlan impulzus vagy saját feldolgozatlan gyerekkori trauma húzódik meg. Ahhoz, hogy megértsük a másikat, fontos, hogy kontextusában értelmezzük az életét, a tetteit. D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus most a sokféle kontextus mögé pillantva tesz kísérletet arra, hogy a legelemibb, szüleinkhez fűződő kapcsolódásunkat és az abban szerzett sérüléseinket vizsgálja meg. Itt a Beszélnünk kell! podcast hatodik évada.

Nagy feladat túlélni az idejekorán elveszített szülőt. Életet, erőt építeni a hiányból, kamaszkorban megtanulni, hogy miközben te építed magad, a gyász is épül benned. Nyáry Luca tizenhárom éves volt, amikor elvesztette az édesanyját. A Beszélnünk kell! ötödik évadának záróepizódjában az ő útját mutatjuk be:

Szabó Anna Eszter súlyos traumákat szenvedett el a szülés alatt – ezek az élmények pedig ott és akkor nemcsak egy korábbi abúzus emlékét ültették át jelen időbe és hajszolták őt pánikrohamokig, hanem azt is meghatározták egy időre, ahogyan a babájához kapcsolódott. A története óriási felkiáltójel arra vonatkozóan, hogyan tanulunk rá, hogy a határainkon bárki, bármikor átléphet, és milyen hiányosságok, visszaélések fordulnak elő sokszor a szülőszobán. Orvos-Tóth Noémi szerint, ha a nőket hagynák jól szülni, és a gyerekeket jól születni, mindössze néhány generáció alatt képesek lennénk eljutni egy sokkal egészségesebben működő társadalomig. De mindez hogyan lehetséges, mi kell(ene) hozzá? Mi mindent határozhat meg az anyának és az újszülöttnek a traumatikus szülésélmény? És mit jelent egyáltalán a jó szülés, jó születés? Egyebek közt erről is szó esik a Beszélnünk kell! podcast legújabb epizódjában. D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi vendége: Szabó Anna Eszter.

Kurucz Adrienn, a WMN szerzője és főszerkesztő-helyettese már friss anyaként sem értett egyet vele, amikor azzal riogatták: ha a kisbaba a hitvesi ágyban alszik, sosem fog leválni a szülőkről. Ami azt illeti, magával a leválás szóval sincs barátságban, ami valami olyasmit sugall számára, hogy végérvényesen el kéne engednie a gyerekét. „Ha egy ág letörik a fáról, ha „leválik”, elpusztul (…) És én is úgy érzem, hogy elpusztulnék az erős kapcsolat nélkül, ami a családomhoz köt” – mondja. Miközben szülőként a gyerekkhez fűződő erős kötelék kialakítása az egyik legelemibb vágyunk (ahogy a gyereké is a biztos kötődés vágya), azzal is tisztában vagyunk, hogy a megfelelő szabadság biztosítása számára – amelyben kiteljesedhet és önmaga lehet – elengedhetetlen a felnövekedése, a személyiségfejlődése szempontjából. De hogyan oldható fel a közelség-távolság ezen ellentmondása? Egyáltalán: mi a megfelelő mértéke? És vajon a leválás alternatívájaként be lehet-e emelni egy másik kifejezést a szótárunkba, amikor a gyerek-szülő kapcsolatokról beszélnünk? A Beszélnünk kell! podcast legújabb adásában a szülő-gyerek leválás témáját járja körül D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi beszélgetőtársukkal: Kurucz Adrienn-nel.

Mindenkinek más az útja a gyerekvállalásban; sokak számára azonban méltatlanul nehéz, kacskaringós út vezet az anyaságig. Hazánkban nagyjából háromszázezer nő küszködik termékenységi gondokkal, illetve meddőséggel; köztük Krajnyik Cintia is, akit másfél évvel ezelőtt diagnosztizáltak endometriózissal és adenomiózissal. Két nagy műtéten esett át azóta, amelyek során arra is fény derült, számára az egyetlen járható út a gyerekvállalásban a lombik maradt. Cinti túl van egy abbamaradt vetéléssel végződő beültetésen, és mindamellett, hogy példaértékű erővel és méltósággal viseli a lombikkal járó teljes kiszolgáltatottságot – ami számára a szülei elvesztésének traumáját is újra és újra a jelenbe hívja –, minden erejével azon van, hogy másokat is segítsen ezen az úton, és a saját története felvállalásával próbálja meg ledönteni a meddőséget, illetve a lombikot övező súlyos tabukat. A Beszélnünk kell! legújabb epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi vendége Krajnyik Cintia.