Disznótorban

A kortársak ellenszenvvel olvasták a verset. Sembera Calasantius József cenzor állítólag botrányos véteknek találta az ég-gömböc-töltelék képsort.

A költő későbbi rajongója, Váradi Antal, amikor a verset elolvasta, nem akart

tovább hallani Petőfiről, aki ilyen silányságokat termel. PÁNDI PÁL világított az ilyes vélemények okára: "Az emberi lét végső kategóriái egyszinten a zsíros eszem-iszommal: bizony ez merész képzettársítás, vastag tréfa, erős vágás a korabeli közízlésen".

SŐTÉR ISTVÁN a költeményről szólva kiszámított, programszerű nyerseségre, a hasonlatok szándékosan kihívó trivialitására utal. ' A régebbi és az újabb vélemények azt bizonyítják, hogy érdemes a verssel ma is foglalkozni.

Petőfinek van "természetes érzéke a művészi tökéletesség, a »belső forma«, vagyis mindaz iránt, ami egy költeményben rend és alakítás, ami a gondolati anyag saját idoma,

egyensúlyozott, arányos elhelyezkedése és szerves egésszé tapadása" - állapította meg HORVÁTH JÁNOS. Ez a megállapítása erre a versre is érvényes. A költő a vers címében jelzi az alaphelyzetet: a disznóölést rendszerint követő vidám lakomában, eszem-iszomban vesz részt. Jókedv, vidámság, hangulatos pohárköszöntők határozzák meg a tort, amelyet megírni, versbe szőni csak tárgyról tárgyra szökdelve lehetne, ha a külső és belső forma meghatározó elemei nem tennék egységes szemléleti egésszé a költeményt. A külső forma /hangtani, szótani, mondattani, szóképi és verstani/ elemei- a belső forma /értelmilogikai/ elemeivel szervülve hozzák létre az egységes szemléletet.

Forrás: http://acta.bibl.u-szeged.hu/3583/1/etno_lingu_019_020_379-385.pdf

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

PC: https://anchor.fm/ferenc-balogh/episodes/02-20--Diszntorban-e1srgum

YT: https://youtu.be/_IKBLAVdMuI