Boros Csaba Csíkszentdomokoson született, kis kitérővel érkezett a zene világába, tanulmányait a csíkszeredai Képzőművészeti Líceumban kezdte, majd a színművészet fele fordult. Csíky Boldizsár zeneszerző hatására kezdte el zenében is képezni magát, ami oda vezetett, hogy feladja színészi pályafutását, és a zeneszerzés terén alkosson tovább. 

Azóta számos színházi produkció létrejöttében vett részt zeneszerzőként. Nemrég a Leta Popescu rendezésében megvalósuló Regina Nopții zenéjéért az UNITER a legjobb eredeti zene és sound design díjra jelölte. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban nemrégiben bemutatott Én vagyok a szél című előadás zeneszerzőjeként több rendben is a városban tartózkodott, így sikerült az 1001 ötletben is beszélgetnünk. 

A 2025-ös milánói és a francia divathéten is részt vesz ruhakollekcióival Szalai Kati bánffyhunyadi születésű divattervező, aki alkotásain a kalotaszegi mintakincset ötvözi modern szabásvonalakkal.Szalai Katalin Bánffyhunyadon született, kispetri nagymamájától már gyerekként megismerhette a kalotaszegi mintakincset, fafaragó édesapjától pedig a kézművesség iránti szeretetett. Pár éve aztán úgy döntött, régi álmát – és ez esetben egy tényleges álmát – váltja valóra azzal, hogy kalotaszegi varrotasokat felhasználva készít modern szabásvonalakkal rendelkező ruhákat. Sőt, úgy tűnik, mozgalom van kibontakozóban, amelynek célja újra divatba hozni a kalotaszegit, hiszen Nagyváradtól Kolozsvárig, Kispetritől Szentlászlóig immár 17-en járulnak hozzá munkájukkal a kollekciók kialakításában.

5 éves felújítási munkálatok után, 2023-ban adták át a válaszúti Bánffy-kastélyt, amelynek helyén korábban a Bánffy család udvarháza állt.

Balla Csaba asztalosként tevékenykedik, de dolgozott már a Szent Mihály templom famunkáinak felújításán is, és egy idő után őt kérték fel, hogy a válaszúti Bánffy-kastély ékét jelentő faburkolatot megmentse. A határidők viszont ellene dolgoztak, így a családja segítségét kellett kérnie.

Az 1001 ötletben a farestaurátori munkáról és egy család közös erőfeszítéseiről is beszélgettünk, a közös kapocs pedig a válaszúti Bánffy-kastély. Meghívottaink: Balla Csaba farestaurátor, felesége Rita és két lányuk: Éva és Eszter.

Hogyan éled újjá egy közösség, amelyet a jobb megélhetés reményében elhagytak a fiatalabb lakói, de amely ugyanakkor megnyugvást nyújt a nagyvárosi létben megfáradtaknak? Zsigmond András panziótulajdonos mesélt Kispetri életéről, mindennapjairól.

Hogyan lehet kapcsolatot teremteni azokkal a kamaszokkal és fiatalokkal, akikről úgy hírlik, hajlamosak elzárkózni, a saját világukban élni? Grunzó Tímeával, az UNDA 62 ifjúsági központ megálmodójával beszélgettünk.

Grunzó Tímea nem kereste, a szakmája talált rá. Több éven át dolgozott különböző civil szervezeteknél, egy éve működteti az UNDA 62 ifjúsági központot. A közösségi térként funkicónáló központ története azonban jóval régebbre nyúlik vissza. 

Több éven keresztül tervezett és előkészített álma vált valóra, amikor tavaly februárban megnyitotta kapuit az UNDA 62, fiataloknak szóló közösségi tér. Ez egy olyan hely, amely lehetőséget nyújt az ismerkedésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és még arra is, hogy az ide látogatók olyan képességeket sajátítsanak el, amelyekre a mindennapi életben szükségük lehet, de amire az iskolarendszer nem készíti fel őket.

Lehet-e szakma a közösségépítés? Többek között erről is beszélgettünk. De Timi mesélt arról is, hogy számára hogyan sikerül a fiatalabb generációkkal való kapcsolatteremtés. Elöljáróban csak annyit: türelem kell hozzá és lehet, hogy meglepő, de segít a kézműveskedés.

Az Arachne szövőműhely története egy száz éves szövőszékkel kezdődött. Lázár Dániel asztalosként dolgozik, egy szilágsági egyesület felkérésére kellett rekonstruálnia egy szövőszéket, és ha már annak megépítését kitanulmányozta elkészítette saját prototípusát is. A rajta való munka pedig már mondhatni gyerekjátéknak tűnt. De ha mégsem lenne egyszerű a szövés maga, Dani szereti a kihívásokat.

Ebben a felfedezőmunkában csatlakozott hozzá felesége is, Lázár Alíz, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának óraadó tanára. Jelenleg, egyéb tevékenységeik mellett közösen működtetik az Arachne szövőműhelyt, ahol 4-8 órás foglalkozások során sajátíthatják el az érdeklődők a szövés képességét.

És, hogy miért lehet érdekes a 21. század emberének egy olyan tevékenység, amelyet évszázadok óta gépesítettek? Hát például óriási sikerélménnyel jár, akár már egy centi anyag leszövése is.

Lázár Alíz és Dániel meséltek az Arachne szövőműhelyről az 1001 ötletben.

Az orgona magasztossága, a hagyományosabb egyházi énekek szépsége ragadta meg a kántorságban, az elmúlt húsz évben pedig azon dolgozott, hogy azt a végtelenül gazdag zenei örökséget, amelyet a Szent Mihály templom rejt tovább örökítse. Potyó István kántor-karnagy az 1001 vendége.

A Dits Dots megálmodója, Spiță Edit tulajdonképpen vásárolóként látta hiányát annak, hogy nincs egy olyan üzlet, ahová besétálva kézműves termékek közül válogathat. Saját vállalkozását létrehozva az élmény alapú kapcsolódásra törekszik, hiszen szerinte teljesen más az az élmény, amikor lehetőségünk van megtapintani, megszagolni, felpróbálni az adott terméket vásárlás előtt. Tervei megvalósításához pedig nagyszerű társra talált Tófalvi Szidóniában. 

Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetünk meghívottainkkal az 1001 ötletben.

Az animáció nem csak rajzfilmeket takar, felhasználási módja végtelen. Sőt oktatása is hasznos lehet, már egészen kis kortól. Segít a megfoghatatlan dolgok feldogozásában, a lelassulásban, de akár abban is, hogy a korunkra jellemző információdömpingben értsük is, amit látunk. Kassay Réka a Sapientia EMTE adjunktusa, a Beanbag animációs stúdió vezetője volt az 1001 ötlet vendége.

Egy poénból feltöltött Tiktok videóval kezdődött Oliver White története. Mára már több mint kétszáz ezer követője van a platformon. A székelyföldről származó fiatal jelenleg Magyarországon él, szókimondó videói a Tiktokon népszerűek, de szeretné a Youtube-on is növelni közönségét és a közétett tartalmak sokszínűségét, minőségét.