A politikai logika szerint nehezen indokolható lépést hoztak Európa második és harmadik legnagyobb gazdaságú országainak vezetői; annak ellenére, hogy pártjaik jelentősen elutasítottak, előrehozott választást kezdeményezett Rishi Sunak és Emmanuel Macron. Míg az Egyesült Királyságban az elhibázott adócsökkentési csomagra adott pánikszerű piaci reakció okozott népszerűségvesztést, Franciaországban a népszerűtlen nyugdíjreform és a túlzott eladósodás vezetett az európai parlamenti választáson bebizonyosodó legitimitási válság kialakulásához. Előbbi országban 14 év kormányzás után a Munkáspárt veheti át az irányítást, utóbbiban pedig a jobboldali Nemzeti Tömörülés. A Geo-Trendek legújabb adásában az Oeconomus junior elemzője, Horváth Sebestyén áttekintette, hogy mi vezetett a két országban az időközi választásokhoz, milyen kimenetelek várhatóak a voksolásokon, illetve milyen intézkedésekre számíthatunk az új kormányzatoktól a gazdaságpolitika és a külpolitika területein.