Ma a görög városállamról, a „poliszról” beszélünk, amely bizonyos értelemben a Római Köztársaság kialakulásának modelljéül is szolgált.

Oswald Spengler német filozófus, valamint mások elmélete szerint a városállamot egy bizonyos fázisként magyarázzák, amelyen a különböző kultúrák keresztülmennek. 

Ez a folyamat Mezopotámia legrégebbi kultúrájában is dokumentálva van, ahol a sumérok először több teljesen független városállammá szerveződtek, és harcoltak egymással. Aztán létrejött a területi állam, majd a birodalom.

Ez a fejlődés megfelel a római helyzetnek is illetve az appennini félszigeten zajló feljlodeseknek.

Görögországban az érdekes soha nem alakult ki funkcionális területi állam. Nagy Sándor birodalma nem volt stabil. A leghatalmasabb városállamok, Athén és Spárta, már kisebb területi államokká nőtték ki magukat, de közös görög birodalom még nem létezett.