A mai – kissé rendhagyó adásban – két konkrét példán keresztül bemutatom, hogyan kezelik a munkáltatók a veszélyes technológiákat, illetve a veszélyesnek ítélt folyamatokat, eljárásokat.

Az első esetben egy slió autó töltés folyamatát kísérjük majd végig. Látjuk majd, hogy bár a siló töltése, mint művelet nem veszélyes tevékenység, a munkáltató mégis annak minősítette és így kezeli. Végig kísérjük a folyamatot és megnézzük, hogy miért született ez a döntés, hogyan zajlik a munkafolyamat, illetve azt, hogy a kockázatok csökkentése érdekében milyen intézkedéseket hozott a munkáltató.

A második esetben egy vegyiparban használt veszélyes berendezés, úgynevezett mixer takarításának a folyamatát ismerjük meg.  Áttekintjük a veszélyek azonosítását, a kiküszöbölésükre hozott munkáltatói intézkedéseket, szabályozásokat és az ennek megfelelően megvalósuló munkafolyamatot.

Előző adásunkban áttekintettük a veszélyes technológiák biztonságával kapcsolatos alapokat, és megvizsgáltuk, hogy mit jelent a munkavédelem vonatkozásában a veszély fogalma. A mai epizódban arról beszélgetünk, hogy milyen konkrét előírások vonatkoznak a veszélyes létesítmények, munkahelyek, technológiák, illetve munkaeszközök üzemeltetésére.

Mik a veszélyes létesítményekre, munkahelyekre, technológiákra vonatkozó főbb előírások? Mi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és miért van rá szükség? Mi az időszakos biztonsági felülvizsgálat célja? Erről lesz szó a műsorban.

A mai epizódban a veszélyes technológiák biztonsága lesz a témánk. Mit jelent a munkavédelem vonatkozásában a veszély, illetve a veszélyes fogalma? Áttekintjük a veszélyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat, és megbeszéljük, hogy mi alapján kell a munkáltatóknak az egyes tevékenységeket, eszközöket, technológiákat veszélyesnek minősíteniük.

Előző adásunkban a biztonságos munkavégzés személyi feltételeiről beszélgettünk. A mai adásban a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeiről lesz szó. A munkavégzés tárgyi feltételei alatt tulajdonképpen a munkahelyek kialakításával, a munkaeszközök biztonságával kapcsolatos követelményeket értjük, melyekhez az alapot EU-s joganyagok, elsősorban A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló "keretirányelv", a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló EGK irányelv, valamint a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló EGK irányelv előírásai biztosítják.

A Munkavédelemről szóló törvény preambuluma tartalmazza, hogy a törvény célja, hogy - a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, valamint a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése érdekében - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit.

Mai epizódunkban a biztonságos munkavégzés személyi feltételeiről fogunk beszélgetni.

A mai epizód rendhagyó egy kicsit a maga módján, hiszen az előző, ergonómiai szakember képzésről szóló részben az interjú során sajnos hibásan mondtam be az Óbudai Egyetem honlapjának a címét.

Ezt szeretném most korrigálni.

S ha már egy ilyen előre nem tervezett epizód jelenik meg, úgy gondolom, kiváló alkalmat nyújt arra, hogy bemutatkozzam nektek. Hiszen eddig erre még nem került sor. Így viszont most lehetőségem nyílik arra, hogy elmondjam ki vagyok és miért foglalkozom annyit a munkavédelemmel, illetve a biztonsággal.

Tapasztalatból tudom, hogy rendkívül magas színvonalú munkavédelmi szakember képzés folyik az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

Idén új képzéssel színesíti a munkavédelemhez kapcsolódó oktatási palettát az Óbudai Egyetem, hiszen 2021. szeptembertől új szakirányú továbbképzés indul a Bánkin, mégpedig a rendkívül izgalmas “Ergonómia és emberi tényezők szakember” címmel.

A képzéssel kapcsolatban Dr. Szabó Gyula egyetemi docenssel, a szak felelősével, létrehozójával beszélgetek. Gyula maga is ergonómiai szakember, így azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, ő volt az, akinek a fejéből a képzés ötlete kipattant.

Új, eddig ismeretlen kihívással kell szembenézniük a munkáltatóknak és a munkavédelmi szakembereknek. Mégpedig olyan problámával, amellyel eddig ilyen formában még nem találkoztak. Ezt a koronavírus járvány harmadik hulláma, a virus brit variánsa  hozta el, amely változatos és sok esetben súlyos utólagos tüneteket hagy maga után. A mai műsor témája a poszt-COVID szindróma és annak munkavédelmi vonatkozásai.

Az előző adás fő témája a koronavírus fertőzés volt, illetve annak hatásai. Ma arról lesz szó, hogy mit tehetünk a munkahelyeken a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.

Szervezett munkavégzés esetén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása és biztosítása a munkáltató feladata.

Témánkra a fókuszt a koronavírus járvány jelenlegi szakaszának súlyossága irányítja. Szeretnénk a munkáltatók figyelmét felhívni a Nemzetközi Szabványügyi Testület, az ISO által kiadott “Általános irányelvek a biztonságos munkavégzéshez a COVID-19 járvány idején” című dokumentumára.

Ez a dokumentum összegyűjtve tartalmazza mindazokat a szükséges, illetve javasolt intézkedéseket, amelyeket a munkáltatók a betegség terjedésének megakadályozása érdekében megtehetnek.

A mai epizód késett és témájában is eltér a tervezettől. Tervben volt, hogy a 2BSafe későbbi adásaiban interjúkat hallhattok majd olyan munkavállalókkal, akik munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés érintettjei, elszenvedői voltak.

Pontosan egy hónappal ezelőtt azonban az élet közbeszólt és úgy alakult, hogy a podcast első interjúalanya én magam lehetek.

Minden óvintézkedés ellenére valahogyan sikerült elkapni és szerencsére túlélni a koronavírust. Mivel sok kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, ma a betegséggel kapcsolatos tapasztalataimat osztom meg veletek.