Sign up to save your podcasts
Or
Share A Fény Korszaka
Share to email
Share to Facebook
Share to X
Share to email
Share to Facebook
Share to X
Or
A Fény Korszaka
Olyasmiképp kezdődik, mint amikor tizennégy óra álomnélküli alvásból felébredsz. Talán egy veszteség végén, amikor már elsírtad minden könnyedet. Talán csak úgy, egy fárasztó időszak után. Vagy kiszabadítva magad egy átok alól, áldatlan állapotból. Pihent vagy. A szíved nyugodt, és annyira hatalmassá nő hirtelen, hogy az egész világ belefér. A tudatod tiszta, nyitott az újra, tágassága határtalan. Ám ez csak a kezdet. Az ébredés. Rád ömlenek a felismerések. Kicsordul az örömöd és élesebben látsz. Minél élesebben, annál erőteljesebben látod meg magát a hamisságot is. A tartalmatlan látványt, a csalóka csillogást. Elkezdenek megváltozni a kapcsolataid. Van, aki távol kerül tőled, nem tud mit kezdeni a változással. Sokan lesznek, akik mint a lámpa köré a rovarok, úgy gyűlnek köréd. Lesznek, akik használni vagy épp eloltani szeretnének. És észlelni fogod önmagadban is mindazt, ami azelőtt az árnyékban, elméd sötét zugaiban, szíved saját védelme érdekében eldugva létezett. Meglátod a magad és mások félelmeit. Ez időnként elbizonytalanít. Sőt, lesz, hogy megijeszt. Ilyenkor azt gondolod: talán jobb lett volna aludni tovább. Egy ál-boldogság ál-mosolyába burkolózva győzködni magad és másokat, hogy tökéletesen jól vagy így. Mint amikor áhitattal azt állítod, hogy mindenkit szeretni tudsz, miközben csak azokat fogadod el, akik dicsérnek és elhiszik ezt a hazug-rózsaszín világot, amiben te vagy a szuperhős. Szép idézetek, píszí beszélgetések társaságában. Mégis, amikor megjelenik az első repedés a régi szép világodon, valami elkezd húzni ebből kifelé. Előbb csak a kíváncsiság mozdít, mert meglepődsz az új látás képességétől. Aztán átbillensz és kineveted magad, aki annak előtte voltál. Meg kell tanulnod humorral tekinteni arra az időszakra, amikor még aludtál. Hogy ne haragudj ezért senkire.
A Fény Korszaka azt is jelenti, hogy a tiszta fény mindenen áthatol, mindent bevilágít. A tiszta fény pedig időnként fájóan éles és eleven. Szétrepeszt mindent, ami álságos. Békés harcosként halad a maga útján. És mindez benned születik meg. Nem valami külsőség. Nem más varázsolja oda neked. Nem egy csodatanfolyamtól kapod majd. Dolgozol vele, benne és érte minden áldott nap. Őrizgeted, nevelgeted, mint valami aprócska csírát. Azzal, hogy megtanulsz hallgatni. Azzal, hogy alázatosan szolgálsz másokat. Hogy megérted azokat is, akik elutasítóak veled. Hogy kitartasz, ellenállsz a három nagy csábításnak. Ahogyan egyre erősebbé válik benned a fény, úgy leszel képes elfogadni mindazt, amit magával hoz.
És amikor ott állsz, mindentől bátran eloldva magad, meglátva, hogy senkit és semmit nem birtokolsz, így téged sem birtokolhat senki - ez a belső fény kiteljesedik. A szív és az ész összeér. Megszületik az egyensúlyod, ami képessé tesz arra, hogy a figyelmed mind kevesebb időre engedd elaludni. Új képességekre teszel szert. Tudsz megbocsátani annak, aki nem kér bocsánatot. Felismered és nemet tudsz mondani a sötét erőnek. Képessé válsz együttérezni anélkül, hogy elvessz a mások fájdalmában és félelmében, így nyújtva számukra esélyt a gyógyulásra. Észlelsz jeleket, amelyek egyelőre kevés értéssel találkozva terelgetnek valamerre. Még fogalmad sincs, merre. Csak hagyod. A külső idő és tér helyét lassan átveszi benned a belső idő és a végtelen tágasság tere. Hogy senkinek és semminek ne legyen többé hatalma feletted. Nem akarsz már sem élőnek, sem holtnak megfelelni. Lesz, amikor úgy érzékeled, egyedül vagy. Lesz, amikor úgy érzed, elfáradtál és fogy a fényed. Talán egy időre mélyre is zuhansz. Üvöltesz, zokogsz, összegörnyedsz és azt mondod: feladod. És aztán történik valami, ami újra és újra eloszlatja a kétségeid. Amiből erőt merítesz. Hogy még magasabbra rugaszkodj. És egy csendes pillanatban a fény végigsiklik mindazon az életúton, amit valaha is megéltél. Hogy rádöbbenj: mi a dolgod a világban.
...
Elfoglalod a helyed a Fény Korszakában.
View all episodes
By A nyolcadik lét alkotói kör
5
11 ratings
Olyasmiképp kezdődik, mint amikor tizennégy óra álomnélküli alvásból felébredsz. Talán egy veszteség végén, amikor már elsírtad minden könnyedet. Talán csak úgy, egy fárasztó időszak után. Vagy kiszabadítva magad egy átok alól, áldatlan állapotból. Pihent vagy. A szíved nyugodt, és annyira hatalmassá nő hirtelen, hogy az egész világ belefér. A tudatod tiszta, nyitott az újra, tágassága határtalan. Ám ez csak a kezdet. Az ébredés. Rád ömlenek a felismerések. Kicsordul az örömöd és élesebben látsz. Minél élesebben, annál erőteljesebben látod meg magát a hamisságot is. A tartalmatlan látványt, a csalóka csillogást. Elkezdenek megváltozni a kapcsolataid. Van, aki távol kerül tőled, nem tud mit kezdeni a változással. Sokan lesznek, akik mint a lámpa köré a rovarok, úgy gyűlnek köréd. Lesznek, akik használni vagy épp eloltani szeretnének. És észlelni fogod önmagadban is mindazt, ami azelőtt az árnyékban, elméd sötét zugaiban, szíved saját védelme érdekében eldugva létezett. Meglátod a magad és mások félelmeit. Ez időnként elbizonytalanít. Sőt, lesz, hogy megijeszt. Ilyenkor azt gondolod: talán jobb lett volna aludni tovább. Egy ál-boldogság ál-mosolyába burkolózva győzködni magad és másokat, hogy tökéletesen jól vagy így. Mint amikor áhitattal azt állítod, hogy mindenkit szeretni tudsz, miközben csak azokat fogadod el, akik dicsérnek és elhiszik ezt a hazug-rózsaszín világot, amiben te vagy a szuperhős. Szép idézetek, píszí beszélgetések társaságában. Mégis, amikor megjelenik az első repedés a régi szép világodon, valami elkezd húzni ebből kifelé. Előbb csak a kíváncsiság mozdít, mert meglepődsz az új látás képességétől. Aztán átbillensz és kineveted magad, aki annak előtte voltál. Meg kell tanulnod humorral tekinteni arra az időszakra, amikor még aludtál. Hogy ne haragudj ezért senkire.
A Fény Korszaka azt is jelenti, hogy a tiszta fény mindenen áthatol, mindent bevilágít. A tiszta fény pedig időnként fájóan éles és eleven. Szétrepeszt mindent, ami álságos. Békés harcosként halad a maga útján. És mindez benned születik meg. Nem valami külsőség. Nem más varázsolja oda neked. Nem egy csodatanfolyamtól kapod majd. Dolgozol vele, benne és érte minden áldott nap. Őrizgeted, nevelgeted, mint valami aprócska csírát. Azzal, hogy megtanulsz hallgatni. Azzal, hogy alázatosan szolgálsz másokat. Hogy megérted azokat is, akik elutasítóak veled. Hogy kitartasz, ellenállsz a három nagy csábításnak. Ahogyan egyre erősebbé válik benned a fény, úgy leszel képes elfogadni mindazt, amit magával hoz.
És amikor ott állsz, mindentől bátran eloldva magad, meglátva, hogy senkit és semmit nem birtokolsz, így téged sem birtokolhat senki - ez a belső fény kiteljesedik. A szív és az ész összeér. Megszületik az egyensúlyod, ami képessé tesz arra, hogy a figyelmed mind kevesebb időre engedd elaludni. Új képességekre teszel szert. Tudsz megbocsátani annak, aki nem kér bocsánatot. Felismered és nemet tudsz mondani a sötét erőnek. Képessé válsz együttérezni anélkül, hogy elvessz a mások fájdalmában és félelmében, így nyújtva számukra esélyt a gyógyulásra. Észlelsz jeleket, amelyek egyelőre kevés értéssel találkozva terelgetnek valamerre. Még fogalmad sincs, merre. Csak hagyod. A külső idő és tér helyét lassan átveszi benned a belső idő és a végtelen tágasság tere. Hogy senkinek és semminek ne legyen többé hatalma feletted. Nem akarsz már sem élőnek, sem holtnak megfelelni. Lesz, amikor úgy érzékeled, egyedül vagy. Lesz, amikor úgy érzed, elfáradtál és fogy a fényed. Talán egy időre mélyre is zuhansz. Üvöltesz, zokogsz, összegörnyedsz és azt mondod: feladod. És aztán történik valami, ami újra és újra eloszlatja a kétségeid. Amiből erőt merítesz. Hogy még magasabbra rugaszkodj. És egy csendes pillanatban a fény végigsiklik mindazon az életúton, amit valaha is megéltél. Hogy rádöbbenj: mi a dolgod a világban.
...
Elfoglalod a helyed a Fény Korszakában.