Venezuela, Irán és Grönland első pillantásra eltérő ügyeknek tűnhetnek, mégis mind ugyanarra az alapvető kérdésre mutatnak rá: hogyan gondolkodik ma Washington a hatalomról és az érdekérvényesítésről.
Mi történt pontosan Venezuelában, és miért vitatható az Egyesült Államok „beavatkozása”? Hol mindenhol sérült a szuverenitás? Valóban az olaj állt az amerikai lépések hátterében, vagy ennél összetettebb geopolitikai érdekekről van szó?
Mire volt jó?
2026. január 10., 10:02
Nagyhatalmi érdek áll az USA-Venezuela konfliktus hátterében
A konfliktus időzítése így egyértelműen összefügg a globális folyamatokkal.
Miért élvez prioritást az Egyesült Államok számára Grönland megszerzése, és hogyan viszonyulnak ehhez az érintettek: a grönlandiak, Dánia és az Európai Unió?
Kapu az Arktiszhoz
2026. január 12., 13:03
Komoly következményekkel járna Grönland USA-hoz csatolása
Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása egyértelművé tette, hogy Washington akár radikális eszközökkel is kész érvényesíteni a geopolitikai érdekeit.
Valóban egy átalakuló világrend küszöbén állunk, amelyben a nagyhatalmi logika egyre nyíltabban tér vissza?
Miért nehéz az európai gondolkodás számára megérteni az amerikai külpolitikát, és van-e esély az európai és az amerikai érdekérvényesítés közötti konszenzus kialakítására?
Transzatlanti csata
2025. március 19., 09:53
Európa mellett az USA is sokat veszíthet egy vámháborúval
Trump 25%-os vámja az acél- és alumíniumimportra felkorbácsolja a transzatlanti feszültségeket, az EU ellenlépésekkel válaszol, és a vámháború réme fenyeget.
Adásidő
2025. február 5., 18:00
Trump megválasztásával valóban a normalitás tért vissza? - PODCAST
Az Adásidő vendége ezúttal Nagy Dávid jogász volt.
E kérdések és összefüggések megértésében segít mai vendégünk, Csizmazia Gábor, Amerika-szakértő.