Halottak napja

– Menj el a térre

ahol fekszenek,

mondták – csak menj oda

ha nem hiszed.

Elindultunk

és néztük, hogy dörög

egy helikopter

a város fölött.

Kocsikon fegyver,

tankok, katonák

vonultak

a Szabadság-hídon át.

A rádióban

dobolt a gyászzene,

szél fujt, a város

vad lélegzete.

Esőben csillogtak

a háztetők

amikor megálltunk

a tér előtt.

Sötétedett már,

nem láttuk a vért,

csak a gyertyák

lobogtak a holtakért.

S nem tudtuk, hogy

ki ölt és ki a holt?

Hullt az eső,

halottak napja volt.

1956 novemberében születtek ezek a sorok. Egy olyan költő írta, akinek nem a neve lett igazán híressé, hanem egy másik verse: Piros a vér a pesti utcán. Az álmok katonája abban az esztendőben született, amikor az első magyar távbeszélőként is használható rádióadót üzembe helyezték Csepelen. Tamási Lajos életében is fontos szerepet játszott a dunai sziget, ám az ő kisugárzását, tényleges hatását nem lehetett fizikai eszközökkel, műszerekkel mérni. Vajon csak a forradalom, mint fogalom és megélt valóság köti őt össze Petőfivel, vagy valami más is? - Erre keresi a választ egy ikerkötet. Üdvözlöm Önöket a zenei szerkesztő Laczó Zoltán Vince nevében is. Nagy György András vagyok. A duplabrevárium összeállítóját, Benke Lászlót kérdeztem.

| Szerkesztő: Nagy György András

| Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince