Amikor L. Ritók Nóra ügyetlenül adományozott
A segítség nem alanyi jog, hanem a változni akarás segítése.
Hogyan lesz a segélyezettek döntéséből indirekt kényszerítő eszköz?
A változás kulcsa: amikor a közösség visszahat az egyénre.
Mi a nyomorúságban élők túlélési stratégiája és mi lenne az életstratégia?
Miért nem elég „odavinni a lehetőséget”: az inkubátorházat és a többit; mit jelent és miért kell a felkereső jellegű szolgáltatás?
Van–e olyan plafon, amelyen egy-egy ember nem tud áttörni?
Hogyan alakulhat ki az önfejlesztésre inspiráló csoport-kultúra?
Hogyan válhat a közösség kezdeményezővé?
Azzal lehet a legjobban segíteni valakin – ha ő kerül segítő funkcióba!
Szűkösség-paradigma, bőség-paradigma.
Hogyan indulhat egy új terepen a segítő, közösségformáló tevékenység?
Mi lesz azzal, aki jó szándékkal, de helyismeret nélkül akarna segíteni?
Amikor az a túlélési stratégia, amikor nem az igazat mondják, hanem azt, amit a kérdező elvár.
Segíteni azt, aki a meggondolatlansága, tájékozatlansága miatt bajba került – ez azokkal méltánytalan, akik tájékozottak és tudatosak voltak, és ezért ők nem kapnak segítséget.
Mit tanulhatunk a hidra idegrendszeréből vagy a másodfokú egyenletből?
Hogyan változik az iskolába kerülő gyermek tanulási, elsajátítási motiváltsága?
Mit tanulunk valójában az iskolában?
Elsődleges, belső és másodlagos, külső motívumaink
Hogyan viselkedünk külső motiváltság esetén?
Vajon hogyan válnak az elsődleges motivációink másodlagossá?
L. Ritók Nórával beszélgettem.